Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

AMBRUS BÉLA: A Bakony zoocecidiumai

4. ábra: Heterogóniás szaporodási! Neuroterus qucreusbaccarum L. 111. hóbano 9 gcncrációtól a IV. V. hónapban levélen, barkán 9 d nemzedékei tartalmazó gömbgubacsok fejlődnek. A VI. hónapban a kétivaru (99x93) generációból a VII II hónapban a levélen lencse alakú gubacsok keletkeznek csak agam (991 lárvákkal Abb. 4: Neurotcrus qucreusbaccarum 1.. mit heterogener Vermehrung antwickeln sich von Generationen im III. Monat, Kugelgallcn auf Blättern und Kätzchen mit einer Generation im IV. und V. Monat. Im IV. Munal entstehen von den gemischt-geschlechtlichen (99x9,3) Generationen auf Blättern linsenförmige Gallen mil nur Agam-Larven im VII—II. Monat vagy a kis-magyar gubacs (A. lignicola) gubacsaival. Ha pedig két azonos fajú gubacs nő össze az előbbihez hasonló tojásrakási okok miatt, akkor ikergubacsok keletkeznek (6. ábra). 4. Cynipida gubacsok - mint általában a gubacsképződés - a fiatal növényi szöveten alakulnak. Erre a fák hajtásvégei, bokrok és fattyú hajtások a legalkalmasabbak. Erdőszéli bokrok aljnövényzetéről, csalitok, 2-5 éves erdővágások facsonkjain gyűjthetők eredményesen. Tölgyesek belsejében kevesebb gubacs fejlődik. 5. A Bakonyban élő Hyrnenoptera gubacsokozók zöme egyezik a Közép-Európában ismert fajokkal. Legfeljebb populációmennyiségben mutatkozik eltérés. A faunánkban található mintegy 180 Hyrnenoptera gubacsokozónak több mint kétharmada vált ismeretessé a Bakony térségében. A gubacsok külsejét tekintve ez a szám magasabb, mert a Cynipidae alcsalád heterogoniás csoportjának két gubacsalakja fejlődik. Csak a Bakonyból ismert a Quercus roburon fejlődő Andricus keszthelyiensis (Méhes) (7. ábra) és a Ciehoriumon keletkező Timaspis cichorii (Bálás) (8. ábra). Faunánkra új a két helyen is megtalált, a Lonicera xylostein fejlődő Hoplocampoides xylostei (Gir) levéldarázs okozta gubacs. Diptera gubacsokozók Három nagy ökológiai csoportot alkotnak: Cecidomyidae, Agromyzidae és Trypetidae család. Közép-Európában kb. 400 gubacslegyet tart nyilván a szakirodalom. Ebből faunánkban 300-nál több faj már ismeretes. Ennek kétharmada alkotja a Bakonyban megtalált gubacsok zömét. Szúnyogszerű alkatuk miatt parányi méretűek. Imágójuk pár napig él. Többnyire nedvdús, lágyszárú növényzet növekedő részein, a fajra jellemző és a növény azonos helyén gubacsot fejlesztenek. A lárvák a gubacsban, vagy a talajba húzódva telelnek, majd bábozódnak. Évente egy vagy több generációjuk fejlődik. A gubacsdarazsakkal ellentétben a környezettel szemben érzékenyebbek. Párás, nedves helyen fejlődő növényeken, mikroklimatikus határokon belül, bizonyos növénytársulási körök szerint elkülöníthető fajcsoportokat alkotnak. Erdők szélein, cserjés, füzes ingovány ok, patakmedrek, legelők, mesgyék, továbbá kultúrtalajok gyonv és hasznos növényein előforduló gubacsok mindmegannyi ökológiai változatot árulnak el. Mindezt befolyásolja a tengerszint feletti magasság. E meglepően gazdag Cecidomyda alcsalád begyűjtött 1 30 képviselője a középhegységi Észak-Bakony vonulatain, míg a többi 100 faj a környező területeken, főként a Balaton-felvidék párásabb szakaszain telepedett meg. A Bakony leggazdagabb gyűjtőterülete a Cuha-völgy, a .S. ábra: Nem heterogóniás szaporodásu Diplolepis rosae HTCí. ro/sagubacs fejlődése. A/ V-VI. hóban kibújó gubacsdarazsak a VII IV. hónapokban (elvélve 1-2 Ilim fejlődik) bújnak ki a sok kamrás gubacsból Abb. 5: Die Umwicklung des sieh nicht hetcrogon vermehrenden Diplolcpis rosae IMG Roscngallcns. Die im V VI. Monat herauskommenden Galleimcspen kommen in den Monaten VII IV aus den Gallen mil vielen Kammern (nur ab und /u cnlwickcln sich 1-2) Római-fürdő, a Gerence-völgy, a Tiszavíz-forrás völgye, a Gaja-szurdok, az Ördög-árok és a Köves-patak medre. Itt néhány széles ökológiai igényű gubacslégyfajtól eltekintve, főként a kis ökológiai valenciájú Cecidomydae-fajok mutatkoztak. Nem lehet véletlen, hogy a Tisztavíz-forrás völgye lagalsó részein, a patakmeder szegélye másgubacslégyfajoknak nyújt élőteret, mint a hasonló növényzetű Ördög-árok bejárata. A 4-700 méteres magassághoz kötött, főként hygrofil gubacslégyfajok, amelyek a nyugati fekvésű Gerence-völgy hajlataitól a délkeleti Papod-hegyig, illetve az Öreg-Futóné magaslatig egyaránt fellelhetők, a következők: a Veronica hajtásvégén Jaapiella veronicae a kőrisfa (Fraxinus) levél főerét vastagító Dasyneura acrophila, a kocsányos tölgy levélszegélyét hajlító Macrodiplosis dryobia és M. volvens, a 59