Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. TÓTH SÁNDOR: A helikopteres szúnyogirtás entomológiai hatásainak előzetes vizsgálata a Balaton-parton

hatóbb lehetősége, hogy a Balaton-part minél nagyobb részét hagyják ki a permetezésekből és csak az idegenforgalmi szempontból exponált partszakaszokon végezzenek kezelést. A permetezések entomológiai hatásainak szakemberek bevonásával történő vizsgálata hosszabb időn keresztül indokolt. Az elkövetkező évek során feltét7. ábra: A Chironomidae-fauna alakulása a kezelt és a kontrollterületen, 1977-ben Abb. 7.: Die Gestaltung der Chironomidenmaterial im Jahre 1977 im behandelten und im Kontrollgebiet lenül felül kell vizsgálni a jelenleg alkalmazott inszekticid dózist, hiszen elképzelhető, hogy alacsonyabb dózissal is jó eredményt lehetne elérni. Néhány év eltelte után vizsgálni kell a szúnyogokban a védekezőszerrel szemben esetleg kifejlődő rezisztenciát. Nem utolsósorban erőfeszítéseket kell tenni a juvenil-hormon készítmények további hazai kipróbálása érdekében, a Balaton-parton elsősorban a Mansonia richiardii Fic. esetében. Két év rövid idő egy ilyen összetett probléma minden részletre kiterjedő vizsgálatához. Bizonyos tanulságokat azonban már most is le lehet szűrni. Úgy látszik, hogy a Balaton parti sávjában élő rovarvilág nem csökkent számottevően az 1976. évi permetezések hatására. Az 1977. évi rovarsűrűség hasonló volt az előző évihez, illetőleg nem volt lényegesen kisebb, mint a repülőgépes irtás bevezetése előtti évek átlagos sűrűsége. Az 1977-ben tapasztalt alacsonyabb egyedszám nemcsak a Balaton-partra volt jellemző, hanem országosan, beleértve a hegyvidéket is. A parti sáv állatvilágának elszegényedését csak nagylétszámú kutatógárda képes egyértelműen kimutatni, elsősorban a fajpopulációk alakulásának figyelemmel kísérése miatt. A rovarvilág pótlódása a permetezések után általában meredek felfutást mutatott, látszólag kielégítő mértékű volt. Előfordult az is, hogy a kezelt területen valamivel túlhaladta a kontroll szintjét. A permetezett területek ökoszisztémájának pótlódásában lényeges szerep juthat a szomszédos parti sáv kezeletlen részeiről történő bevándorlásnak. Erre utal az a tapasztalat, hogy a kezelt területeknek a kezeletlen patszakaszokkal határos részein a permetezések időszaka alatt mindig magasabb volt a rovarsűrűség, mint a hosszabb, egybefüggő kezelt szakaszok középső részein (pl. Balatonfüred a campingnél). Ez a tény szintén aláhúzza a faunakímélést célzó szakaszos kezelés fontosságát. 249