Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. GALLÉ LÁSZLÓ: Adatok a Bakony hegység hangya (Hymenoptera: Formicoidea) faunájának ismeretéhez

Míg az alföldi gyeptáxsulások egyik uralkodó hangyafaja (Gallé, 1972), a Bakonyban ritka, egyetlen leló'helyén xerophil gyeptársulásból került eló': Bakonyjákó: Jákó-hegy (Gallé). Stenamma westwoodi Westwood. - Szűk tűréshatárú, hylophil felé hajló intermediär, európai elteijedésű faj (v. ö. Baroni-Urbani, 1971). Lelőhelye: Hárskút: Esztergáli-völgy (Papp). Myrmecina graminicola Latreille - Euryoecikus eremophil, Európa középső és déli részén diffúz elteijedésű, ritka faj. Lelőhelyei: Apró-hegy, Pető-hegy (Loksa, 1966), Tapolca: Szent György-hegy (Papp). Leptothorax (Myrafant) nylanderi Foerster - Euryoecikus eremophil, Európában az északi részek kivételével elterjedt. A Bakony legtöbb részéről előkerült Leptothorax-faj. Lelőhelyei: Bakonynána: Alsópere, Bodajk: Gaja-szurdok, Csetény, Farkasgyepű, Fenyőfő: Kisszépalma, Gyulafirátót: Kispapod, Hárskút: Esztergáli-völgy, Keszthely: Büdös-kútivölgy, Olaszfalu: Alsópere, öreg Futóné, Tapolca: Szent György-hegy, Zirc: Bocskor-hegy (Papp). Leptothorax (Myrafant) parvulus Schenck. - Euryoecikus eremophil faj. Tekintve, hogy sokáig a nylanderi alfaj ának ill. varietasának tartották (Stitz, 1939. Somfai, 1959 stb.) pontos elterjedését nem ismerjük. Lelőhelyei: Vállus: Csetény (Papp). Leptothorax (Myrafant) tuberum Fabricius. - Euryoecikus eremophil, európai elterjedésű faj. Lelőhelyei: Apró-hegy, Gaja-völgy, Pető-hegy, Péter-hegy (Loksa, 1966), Olaszfalu: Alsópere (Papp). Leptothorax (Myrafant) interruptus Schenck. — Ritka, valószínűleg euryoecikus eremophil ökológiai jellegű, európai elteijedésű faj. A következő unifasciatus-szal együtt a modern myrmecológiai irodalom szerint különálló, jó faj (pl. Bernard, 1968, Baroni-Urbani, 1971). Lelőhelyei: Aszófő, Észak-Cuha (Papp), Tés (Tóth). Leptothorax (Myrafant) unifasciatus Latreille - Euryoecikus eremophil, melegkedvelő, közép- és dél-európai elterjedésű. Lelőhelye: Fenyőfő: Vinyesándormajor (Gallé). Tetramorium caespitum Latreille. - Hypereuryoecikus intermediärbe hajló euryoecikus eremophil, pelearktikus faj. A Bakonyban elsősorban a gyeptársulásokban gyakori, a sziklagyepek uralkodó hangyája. Mint kultúrkövető hangya valószínűleg minden település környékén megtalálható. Lelőhelyei: Bakonybél: Hajag, Bakonybél: Szarvad-árok, Bakonyjákó: legelő, Bakonyszűcs: Bécsi-árok, Balatonalmádi, Farkasgyepű, Ságpuszta, Ugod: Durrogós-tető (Papp), Bakonyjákó: Jákó-hegy, Bakonyjákó: legelő, Borzavár, Fenyőfő: Vinyesándor-major (Gallé). Tetramorium semilaeve André. - Hazánkra nézve új faj, példányát, amely Balatonfüredről származik a varsói Zoológiai Intézet gyűjteményében láttam. Adata: Balatonfüred, 1956 szept 16, leg. Pisarski. Dolichoderus (Hypoclinea) quadripunctatus Linné — Jellegzetesen arboricol, euryoecikus eremophil, dél-európai elteijedésű faj. Nálunk inkább alföldi. Bakonyból több helyről előkerült. Lelőhelyei: Bakonybél: Vörös János-séd, Bakonynána, Nyirád: Felsőnyirádi-erdő, Olaszfalu: Alsópere, Vállus: Csetény (Papp). Tapinoma erraticum LatreiUe - Euryoecikus eremophil euromediterrán faj. 240 Lelőhelyei: Apró-hegy, Gaja-völgy, Pető-hegy, Péter-hegy (Loksa, 1966), Bocskor-hegy, Dörgicse, Fenyőfő, Hódos-ér, Fenyőfő: Vinyesándormajor, Veszprém: Séd (Papp), Borza vár (Gallé). Plagiolepis vindobonensis Lomnicki — Dél-európai, euryoecikus eremophil. A Bakony déli részéről vannak csak adatai: Apró-hegy, Gaja-völgy, Pető-hegy, Péter-hegy (Loksa, 1966), Balatonfüred: Recsek-hegy (Papp). Plagiolepis pygmaea Latreille - Az előzőnél tágabb areájú faj, Dél-Európán keresztül egészen a Kaszpi-tengerig él. Euryoecikus eremophil. Lelőhelyei: Balatonfüred: Recsek-hegy, Péter-hegy, Ságpuszta, Veszprém: Séd (Papp). Colobopsis truncatus Spinola - A Palearktikum déli részén elteijedt „amfipalearktikus" faj (Baroni-Urbani, 1971). Melegkedvelő. Lelőhelyei: Balatoncsicsó: Erdészház (Papp), Borzavár (Gallé). Camponotus (Tanaemyrmex) aethiops Latreille - Déleurópai, euryoecikus eremophil faj. Lelőhelyei: Apró-hegy, Pető-hegy (Loksa, 1966), Balatonalmádi, Balatonfüred, Dörgicse, Döigicse: Kő-hegy, Gyulafirátót, Isztimér, Márkó: Menyeke, Monostorapáti: Doma-hegy, Ságpuszta, Tés: öreg Futóné, Vállus: Büdös-kút-Feketehegy, Várpalota: Baglyas-hegy, Várvölgy: Nagyláz-tető, Veszprém: Séd (Papp), Balatonkenese, Tihany: Külső-tó (Tóth). Camponotus (s. str.) vagus Scopoli. - Dél- és közép-európai faj, északra Finnország déli részéig terjedt el (BaroniUrbani, 1971 alapján), ökológiai típusa euryocikus eremophil. Lelőhelyei: Fenyőfő, Gyenesdiás, Hódos-ér, Olaszfalu, Pula: Náci-hegy, Uzsa: Kisbäkony (Papp), Fenyőfő (Tóth), Káptalanfüred (Neruzsil), Bakonyjákó: legelő, Fenyőfő: ősfenyves, Fenyőfő: Vinyesándormajor (Gallé). Camponotus (s. str.) ligniperda Latreille. - Európában Anglia kivételével elteijedt, euryoecikus hylophil, nálunk hegyvidéki faj. Lelőhelyei: Balatonalmádi, Esztergáli-völgy, Gyulafirátót: Miklád, Kapoles: Eger-víz, Kapoles: Kálomis, Szentgál: Miklóspál-hegy, Tapolca: Szent György-hegy, Vállus: Büdös-kútFekete-hegy, Vállus: Láz-tető, Várpalota: Barok-völgy, Veszprém, Zalaszántó. Kovácsi-hegy (Papp), Káptalanfüred, Veszprémfajsz (Neruzsil), Veszprém (Bezsilla), Fenyőfő ősfenyves (Gallé). Camponotus (s. str.) herculeanus Linné - Eurázsiái elterjedésű, euryoecikus hylophil, nálunk a ligniperdánál ritkább faj. Lelőhelyei: Gyulafirátót (Papp), Káptalanfüred, Veszprémfajsz (Neruzsil). Camponotus (Myrmentoma) piceus Leach. - Euromediterrán faj, erősen melegkedvelő, ökológiailag euryoecikus eremophil. Elsősorban a Bakony déü részéről került elő. Lelőhelyei: Bakonyjákó, Balatonalmádi, Balatonfüred: Tamás-hegy, Csopak: Péter-hegy, Dörgicse, Dörgicse: Kő-hegy, Hárskút: Esztergáli-völgy, Isztimér, Lovas, Márkó: Menyeke, Csesznek: Gézaháza-Mogyoróskert, Monostorapáti: Domahegy, örvényes, Tapolca: Szent György-hegy, Várpalota: Badacsony, Veszprém: Séd (Papp), Balatonkenese: Partfő (Tóth). Prenolepis nitens Mayr. - Ritka stenoocikus eremophil, dél-európai elteijedésű faj. Egyetlen bakonyi adata ismeretes: Somlóvásárhely (Papp).