Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

RÁCZ ISTVÁN: A Bakony hegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának alapvetése

Összefoglalva megállapítható az eddigi kutatások eredményeiből, hogy a Bakonyicum faunatáj létezése az Orthoptera-fauna alapján is bizonyítható, a Phaneroptera nana Fieb., a Bar bitist es serricauda F., Pholidoptera aptera L., Homorocoryphus nitidulus Scop., megléte, illetve a Psophus stridulus L., fajnak a terület nagy részérói való hiánya alapján. Két faunakistáj elkülönítése jogosnak látszik, tehát a a Balaton-felvidéké, illetve az ebből leválasztható Veszprém—Várpalotai-fennsíké. A Déli-, az Északi- és a Keleti-Bakony önállóságát más állatcsoportok alapján bizonyították, ezt a ma ismert Orthoptera-anyag alapján csak valószínűsíteni lehet, de a kérdés biztonságos eldöntéséhez még további vizsgálatok szükségesek. A Keszthelyihegységről nem lehet még érdemben nyilatkozni az egyenes szárnyú fauna hiányos ismerete miatt. Természetesen e munka nem jelenti a Bakony Örí/zoptera-faunájának végleges feldolgozását sem faunisztikai, sem állatföldrajzi szempontból. A cél nem is ez volt, hanem, hogy a további kutatásokhoz mintegy alapot adva, az idáig elért eredményeket rögzítse, és az amúgy is hiányos ismereteket kiegészítse. Ahhoz, hogy a még fennálló bizonytalanságok végső megoldást nyeljenek, további intenzív munkára van szükség, de nemcsak a Bakony, hanem az egész ország, illetve a Kárpát-medence területén, mert Orthopterafaunánk ismerete sajnos még eléggé hiányos. Pedig e rovarcsoport kutatása — gazdasági érdekek miatt — világszerte szervezett formában és magas színvonalon folyik. Jelen faunamunka mindenesetre az Orthopterák gazdasági jelentőségének vizsgálatához is megadja a szükséges faunisztikai-ökológiai támpontokat. IRODALOM - LITERATUR Adamovic, Z. R. (1971): Orthoptera of the dry, grassy habitats of the Djerdap gorge and its surrounding contry, NE Serbia. Acta Ent. Jug. 7. 1. p. 11-28. Bacsó, N. (1959): Magyarország éghajlata - Akad. Kiadó, Bp. Bacsó, N. (1962): Magyarország természeti tájai — Földr. KözL 10 (86) p. 1-16. Bei—Bienko, G. J., L. L. Miscsenko (1951): Szarancsevüe faunü SzSzSzR i Szopredelnüh stran. I—II. Moszkva-Leningrád. Bulla, B. (1964): Magyarország természeti földrajza - TK. Bp. Czetka, T. (1970): A Bakony hegység Orthopterafaunájának vizsgálata - Szakdolgozat, Debrecen, KLTE. Dreux, Ph. (1962): Recherches écologiques et biogéographiques sur les Orthoptére des Alpes Francaises. Théses presentées a la Faculté de Sciences de L'Université de Paris. SéreA, N° 3965, N° D^rdre: 4816 p. 325-766. Paris Dudich, E. (1954): Állatföldrajz (egyetemi jegyzet) - Felsőoktatási Jegyzetellátó V., Bp. Fekete, G. (1964): A Bakony növénytakarója (A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe) — (In: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, I.) Bakonyi Múzeum, Veszprém Gausz, J. (1969): Faunistical and ecological investigation of Orthoptera in the region of the Middle-Tisza (Kisköre) Tiscia (Szeged) 5., p. 55-68. Gausz, J. (1970-71): Ecological and coenological investigations of Orthoptera in the environs of Poroszló - Tiscia (Szeged) 6., p. 57-66. Gausz, J. (1970-71): Faunistical and ecological observations on the Orthoptera fauna of the Hungarian Plain Tiscia (Szeged) 6., p. 67-80. Harz K. (1957): Die Geradftirger Mitteleuropas. Jena Hem pel, W. und Schiemenz, H. (1963): ökologische Untersuchungen der Heuschreckenfauna (Saltatoria) euniger xerothermer Biotope im Gebeit von Meissen. Archiv für Naturschutz und Landschaftsforschung, 3. 2. p. 117-138. Kaltenbach, A. (1970): Zusammensetzung und Herkunft der Orthopterafauna im pannonischen Raum Österreichs. Ann. Naturhistor. Mus. Wien, 74., p. 159-186. Kuty, D. (1903): A Magyar Nemzeti Múzeum Orthopterái - Rov. Lapok, X., p. 35-36. Kakas, J. (1963): Néhány szó a Bakony éghajlatáról. A légszennyezó'dés veszprém megyei iparvidékeken. A M. Met. Társ. VIII. (veszprémi) vándorgyűlésén (1962. VIII. 10-12.) elhangzott előadások és hozzászólások p. 9-15. Láng, S. (1962): A Bakony geomorfológiai képe - Földr. Közi., 6 (82), p. 325-246. Lattin, G. de (1967): Grundriss der Zoogeographie. VEB G. F. Jena Maran, J. (1958.) Über das Vorkommen Stenobothrus (Subg. Stenobothrodes Tarb.) eurasius Zub. in der Tschechoslowakei. Orthoptera- Acrididae - Acta. Ent. Mus. Nati., Pragae, XXXII., 525-542. Móczár, L. (1939): Redó'sszárnyú darazsaink (Fam. Vespidae) elterjedése a történelmi Magyarországon — Ann. hist— nat. Muz. Nat. Hung., 32., p. 65-90. Müller, H. (1954-55): Faunistisch-ökologische Untersuchungen auf den Bienitzwiesen bei Leipzig unter besonderer Berücksichtigung der Heuschrecken — Wiss. Zeitschrift der Karl-Marx-Universit*ät Leipzig, 4. Mat. - Naturwiss. Reihe Heft., 1/2., p. 73-80. Nagy, B. (1944): A Hortobágy sáska és szöcskevilága I. — Acta Scient. Mat. Nat., 26. Kolozsvár. Nagy, B. (1948): On the Orthoptera fauna of the Tihany peninsula (lake Balaton, western Hungary) — Arch. Biol. Hung., II., 18., p. 59-64. Nagy, B. (1953): Bátorliget egyenesszárnyú-faunája. Orthoptera-Saltatoria - In Székessy V. (1953): Bátorliget élővilága, p. 187-193., Bp. Nagy, B. (1958): ökologiai és faunisztikai adatok a Kárpát-medence sáskáinak ismeretéhez - Fol. Ent. Hung., XI., 9., p. 218-230. Papp, J. (1968): A Bakony hegység állatföldrajzi viszonyai - A Veszp. M. Múz. Közi., 7., p. 251-314. Rácz, I. (1974): A Bakony hegység Orthopteráinak vizsgálatából levont faunisztikai következtetések — A Veszp. M. Múz. Közi., 12., p. 271-274. Röber, H. (1951): Die Dermapteren und Orthopteren Westfalnes in ökologischer Betrachtung - Abh. Landesmuz. Naturk. Münster i. W., 14., p. 1-60. Schiemenz, H. (1964): Faunistisch-ökologische Untersuchungen an Orthopteren in Restwäldern und Feldhecken und den angenzenden Fluren - Abh. und Berichte des Naturk. Mus. Görlitz, 39., 4., p. IV/1-18. Schiemenz, H. (1965): Bemerkenswerte Heuschrecken113