Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
„Jól tudtam kürtűni, kifújtam még sok féle nótát is rajta. Vót Pulán ém mónár, mikor Berenden kanász vótam. - Jöjjön be, sógor bátyám, magának fizetek e'gy fédfe'ci pálinkát - aszongya - mer úgy tud kürtűni, Uyen embert nem l£het hallani, min maga! Amiér oan jó kürtűtem, be-be szokott hínya a kocsmába. Ugy tudtam kürtűnyi!" (Vigántpetend, Tóth) „Vót az az eset, amikor jókedvem vót, mé'ghaüottam a szomszéd községbű, hogy (fujt a kanász), akkor aztán, ahogy é kezdtünk vele tromfónyi, akkor el-elfujtam neki a Zöld erdőben jártam virágok között, Ott láttam egy kislányt, koszorút kötött. de Mondtam neki, hogy juj de aranyos! Akkor szép a kislány, mikor takaros. Eztet legtöbbször el szoktam zörgetni, fújni." (Hegyesd, Simon) (200. dallam) Érdekes, hogy átvitt értelemmel a zörgetni szót is használja, akár csak egykor Tinódi. Tinódi ezt a lantjára értette. Ö vajon mire gondolt, miről maradt nála ez a szólás? A citeráról talán? Kürtje hangos szavát, virtuóz kürttudását így dicsérte T. Molnár István, öreg szentgáli kanász: „. . .ezerszer elsipoltam két utcahosszat, hogy Ityóka-pityóka, ripityóka - Száz zsidó égy sorba". . . Ugy elfújtam a kürtté, még a harmadik községbe is figyelték: >A Pisti hajt ám má, mer a Száz zsidót fújja! "< (201-202. daüam) A tósokberéndi Pityinger István, 79 éves öreg kanász így dicsérte nekem bádogkürtjét: „Oan hangigya van ennek, ha megfújtam Berénden, Kolontáron (a szomszéd faluban) kihajtották rá a disznókat meg a malacokat a menyecskék! Mindig szidtak érte a szomszéd kanászok!. . ." Kanászkürt-dallamok „Most azt kellene nyomozni, milyen más magyar vidéken van még hasonló czifrább tülkölés, vájjon ott is hasonló motívumokkal stb," 1 4 Követve Bartók Béla elgondolását, megfigyeltem a bakonyi kanászok tülkölését, feljegyeztem minden haüott dallamukat és sok egyezést találtam a bakonyi és a 60 évvel ezelőtt gyűjtött ipolysági kanásztülökdaUamok között. A vizsgálat során a következő kérdések vetődnek fel: hány félék a dallamok? Van-e rögzítő szövegük is? Van-e a dallamoknak közös jellemvonásuk, vagy ahány, annyiféle? Mennyire variálják a dallamokat kanászaink az újra való eljátszás esetén? Müyen formai vagy egyéb elemek alapján kísérelhetnénk meg kanászkürtdallamaink csoportosítását? A kanászkürtdallamokat könnyebb összehasonlítás kedvéért a Dallamtárban közöljük a 88-126. számok alatt. Azt a célt igyekeztünk ezzel szolgálni, hogy a kanászkürtdallamok a régi táncdallamok mellé kerüljenek, a dudanóták, páros táncok, szóló férfitáncok mellé. Az a feltevésünk ugyanis, hogy e kürtdallamok is őriznek elemeket elveszettnek hitt ősi instrumentális tánczenénkből, akárcsak dudanótáink „apraja" motívumai. A dallamoknak több mint felét sikerült kürt után lejegyeznem. Nem mondhattam viszont le azoknak az öreg, immár fogatlan egykori kanászoknak a dallamemlékeiről sem, akik nem tudták már megszólaltatni a kanászkürtöt. Ök vagy „elhujjogatták", eldúdolták, vagy elfütyülték ezeket nekem magnetofonomba. Szerencse, hogy némely kanászkürtdaüam a „cifrák" családjából rögzítő szöveggel is él, ezeket el tudták még énekelni, bár vaskos szövegeik miatt nehezen fogtak hozzá. Gyűjtésem kezdetén nem tulajdonítottam még megkülönböztetett figyelmet a kan ászkürt dallamoknak, ha azonban meghallottam, feljegyeztem őket hallás után a helyszínen. Kanászkürtdalla maink ezek szerint a következő számarányban oszlanak meg a források és a lejegyzés módja szempontjából: Magnetofonra vett kürtről 16 daüam dúdolásról 2 dallam füttyről 4 daüam énekről 11 dallam Ss kürtről 6 dallam Helyszíni lejegyzés Összesen 39 dallam' E daüamokat négy nagyobb csoportba oszthatjuk: I. Kihajtó versek. II. „Cifra". III. Improvizáció. IV. Szöveges dalok variációi. I. Kihajtó versek így hívják azokat a kürtdallamokat, amelyekkel a kanászok reggelente indulnak. Messzehangzó szavuk figyelmezteti a falubelieket, főként a menyecskéket, lányokat, hogy közeledik a kanász, tereljék az utcára a malacokat, ne kelljen majd rájuk várni. E kihajtó versek formaüag újabb két csoportra oszthatók: 1. Rövid, néhány motivumos kihajtó vers. (88-94 dallam.) Rubato jelleg. A középső, mozgalmasabb dallamrészt gyakran kitartott kezdőhang vezeti be, s majdnem mindig koronás záróhang fejezi be. A kezdő motívum rendszerint végigfut a kürt hangkészletén. 2. Összetettebb forma: Rubato-Giusto-Rubato tagozódás. (95-112. dallam.) A bevezető motívum végigfut a kürt hangkészletén. Az esetek több mint fele részében ereszkedve indul a daüam (95-104. dallam). A felénél valamivel kevesebb viszont emelkedve indít (105-112. dallam). A Rubato-Giusto-Rubato tagolódás a rövidebb daraboknál úgy szűkül le, hogy ezeknél a rubato részt csak egy-egy ütem, vagy akár csak egy-egy kitartott hang képviseli a versek elején és végén. Egyetlen dallamunk van mindössze, amely ötös tagolódást mutat Rubato-Giusto-Rubato-GiustoRubato beosztásával (103. dallam). II. „ Cifrd' Kanászkürtdalla maink második csoportját „cifra' -nak nevezik a pásztorok, mert az előbb tárgyalt kihajtó verseknél elevenebb, mozgalmasabb a ritmikájuk és a dallamuk is. „Ez a menyecskéknek, lányoknak szólt! - jegyzi meg Treuer János nagyvázsonyi öreg kanász. Értették azok jól a szavát!" Azért hányta-vetette magát a daüam, ficánkolt a ritmus, mint valami büszke, pihent paripa, hogy felhívja a kihajtó lány vagy menyecske figyelmét a kanászlegényre, aki nemcsak a kocára várakozott, hanem szívesen elévődött a falu fehérnépeivel is. „Mindig azt szerettem vona, ha nősténybojtárom létt volna" - mondta nekem az egyik pásztor tréfásan. A „cifra'-nak ugyanis szöveget is adtak a kanászok és a szövegeket jól ismerték a falusiak is. Találkára hívta velük a kanászlegény a lányokat, menyecskéket. Nevettek rajta, fenyegették őket, értették a tréfát. E daüamcsalád mind egyetlen szöveg variációira készült. A daüamok legnagyobb része egy dúr kvartszeksztakkord felbontására épült, a kürt felhangjait használja fel a melodikus építkezésre. Záróhangja mindegyiknek a dallam alaphangja, a dó. Csoportosításukat a daüamok kezdésének iránya szerint kísérelhetnénk meg: Fentről lefelé indul öt változat, ezek közül kettő szöveges (113. 114. dallam), három pedig hangszeres (115., 116., 117. dallam). Lentről felfelé indul hat szöveges változat (118-123. daüam). Hogy a szöveges daüamokat is játszották kürtjükön, azt az is mutatja, hogy négy daüam után az énekesek beénekelték azokat a motívumokat is, amelyekkel a kürtön fújt daüamot be szokták fejezni. Ez a most nem kürtön játszott utójáték azonban már nem marad meg a záróhangot 386
