Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

ként szerepelt Kövesdi Pál fia János,

1

3 1380-ban Péter fia Domokos és János fia Péter kövesdi nemesekről olvashatunk, akik már 1373-ban, a tihanyi apátság nagy arácsi perében is szerepeltek tanúként, számos más kövesdi nemessel együtt.

1

4 A kövesdiek mellett az Ajkai családnak is volt itt részbirtoka, ahogyan ezt egy 1403-as oklevélben olvashatjuk. Ekkor Ajkai Péter és Hidegkúti Bereck, (akitől az Ajkaiak cserélték a kövesdi birtokrészt) a veszprémi káptalannak adták kövesdi és csopaki részüket, 3 telket, mert meggyilkolták a káptalan egyik paloznaki jobbágyát.

1

5 A veszprémi káptalannak később is volt részbirtoka Kövesden. Egy 1446-ban kelt oklevélben olvashatjuk, hogy Pósvölgyi és Köves György fia Albert egy Kövesi ősi telkét, amelyen maga lakott, elcserélte a veszprémi káptalannal annak szentkirály szabadjai földjéért.

1

6 1482-ben a veszprémi káptalan panaszt emelt, hogy kilenc éve Albert püspök csopaki, kövesdi és nosztrai jobbágyaival magának foglalta el a káptalan bizonyos vejsze helyeit a Balatonban, amelyek már túl feküdtek Csopak határán.

1

7 Kövesdi nemes még 1513-ban is szerepelt királyi emberként (Kövesdi Pósa Jakab).

1

8 A XVI-XVII. századi adatok hiányosak a község történetében. A XVI. század közepén az egész Balaton-felvidék nagyon sokat szenvedett a törökök meg-megújuló portyázásától. 1552. június 1-én a törökök elfoglalták a veszprémi várat. A környék is uralmuk alá került. Berendezkedtek a várban, raboltak a környéken, a hódoltsági falvakat megadóztatták. Az 1563-66 közötti defterben, az 50 akcse fejadót fizető községek sorában találjuk Kövesd (Köves) falut, amely 4 házzal adózott a veszprémi törököknek.

1

9 Kövesd történetéről ez időből többet nem is tudunk. Csopakról több adat maradt fenn. Veszprém várának török kézbe kerülése után a környező magyar erősségek jelentősége megnőtt. A várrá erősített tihanyi monostor katonai kézbe került, még 1534-ben.

2

0 1544-1566 között a tihanyi vár bérlete volt Csopak falu.

2

1 1566-ban 6 portáját írták össze, és malmát is említik.

2

2 Veszprém várát 1566. június 30-án visszafoglalták a törököktől. Gazdát cserélt a vár, és így a régi földesurak: a veszprémi püspök és a káptalan tekintélyes birtokai idegen kezekbe kerültek.

2

3 A királyi rovásadó jegyzék szerint 1574-ben, 1576-ban, 1588-ban, 1699-ben, 1613-ban, 1618-ban, 1622-ben a veszprémi vár birtoka volt Csopak.

2

4 1630-ban több, nagyrészt elpusztult birtokkal együtt szerzi vissza a veszprémi egyház, 1696-ban is a veszprémi káptalan a birtokosa.

2

5 b) Templomok Mindkét községnek volt temploma a középkorban. Csopak egyházát a pápai tizedjegyzék említi 1332-1337-ben (Item de Choph solvit VI). A veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott.

26 Középkori okleveles adat ezenkívül nem is maradt fenn a templomról. Rómer Flóris 1861-ben készült 2. ábra. A csopaki harangtorony felmérési rajza. Abb. 2.: Abmessungszeichnung des Glockenturms in Csopak. jegyzeteiből, és egy 1909-es adatból úgy tudjuk, Szent István király tiszteletére volt szentelve. Rómer a következőket írja róla: „A csopaki kicsi templom, hajdan rom. kath. parochia, Sz. István királynak van szentelve, keletelt, szentélye egyenes záradékú, de tornya a Szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva. Csúcsíves, 4' 8" széles, 7' magas, anyaga vörös homokkő."

2

7 Rajzban is megörökítette számunkra Rómer Flóris a templom akkori állapotát.

28 A helyi hagyományok szerint a templom - romos állapotban - még az 1900-as évek elején is megvolt. Akkor egy árvíz nagyon megrongálta, s a falai megrepedtek, és a veszprémi káptalan mint kegyúr, lebontatta, és csak a torony maradt meg, amely mai haranglábul szolgál, és a falu közepén áll.

2

9 Ez a torony (2. ábra) feltehetően barokk toldás. Részletformái mellett erre utal a középkorra egyáltalán nem jellemző elhelyezés. Kövesd község középkori templomáról több okleveles adat beszélt. A pápai tizedjegyzék ugyan nem említi, de 1363-ból van egy nagyon jelentős adatunk a templomról, amely szerint Kövesdi Lőrinc fia Péter egy itteni telkét és 8 hold csopaki szántót hagyott a kövesdi Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt egyházra (ipse quamdam sessionem suam in territorio dicte possessionis Kwes habitam, iuxta viam magnam, qua itur de eadem Kwes in Chopach a parte orientis sitam, ac octo iugera terram arabilium . . . Ecclesia Sancti Nicolai Confessoris de dicta possessione Kwes.).

3

0 1372-ben a veszprémi káptalan egyik oklevele említi a Szent Miklós hitvalló tiszteletére kőből épült kápolnát Kövesd faluban („Capella lapidea sub honore b. Nicolai Conf. in villa Kvesd constructa"), a fehérvári káptalan 1383. évi oklevelében „ecclesia b. Nicolai" néven szerepel.

3

1 Egy másik, szintén 13834 csmxj HAHAmrosoNY KZ mt.évt AlUPOTÁMN. 94