Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom
ból származó oklevélben ugyancsak Kövesdi Lőrinc fia Péter adománya folytán hallunk a templomról (Ecclesie S. Nicolai confessoris, in poss. Kwes). Kövesdi Péter egy sessiot adományozott az egyháznak, olyan kikötéssel, hogy azt a mindenkori paloznaki plébánosok élvezzék és hetenként egy-egy misét mondjanak a Kövesdi Szent Miklós templomban. 3 2 Ebből a néhány adatból is kirajzolódik valamelyes kép Kövesd középkori templomáról. Tudjuk, hogy kőből épült, Szent Miklós hitvalló tiszteletére volt szentelve. 1372-ben capellanak írják. Ez az adat, valamint az a tény, hogy a pápai tizedjegyzékben nem szerepel, és az egyház számára 1383-ban adott birtokot a paloznaki plébánosok élvezték heti egy mise fejében, megerősíti azt a feltevésünket, hogy a kövesdi egyház nem volt önálló plébánia, s már a XIV. században is a paloznaki plébániához tartozott. A templom további sorsa ismeretlen. Mint láttuk, 1563-66 között a község a veszprémi töröknek adózott. A törökök 1567-ben portyázásuk során több környékbeli falut elpusztítottak, 3 3 lehetséges, hogy Kövesd is lakatlan volt egy ideig, és temploma is akkor vált romossá. 1783-ban már „eine alte schon zerfallene Kirche" megjegyzéssel szerepel a II. József korában készült I. Katonai felmérés térképlapján. 3 4 Rómer Flóris 1861-ben sok értékes adatot feljegyzett a templomról és rajzban megörökítette (3. ábra). „Kövesden máig láthatók a régi plébánia templomnak, mely Szt. Miklósnak volt szentelve, romjai. Kövesd, ma mint fiókegyház Paloznakhoz tartozik és a veszprémi ft. káptalan uralja. A románkori ősi templom a falu udvarán áll, keletelt, egyenes záradékú szentéllyel bír. A szentély hoszsza 2°, szélessége 1°5', a hajó hossza 4°, szélessége 3°. 3. ábra. Rómer Flóris rajza a kövesdi templomromról. Abb. 3.: Die Zeichnung von Flóris Rómer über die Kirchenruine in Kövesd. A diadalív falai 2° 6, a többi 2'9"-nyiak és vörös homokkőből állanak. Az ablakok keskenyek, kerekívűek: a szentélyé keleten 4"-nyi széles, majd 3' magas, az ajtó, mely a déli fal végén áll és egyenes szemöldökű, 3'2" széles, 4' magas. A déli fal három ablaktól van áttörve, ezek is kerek ívűek és egyenetlen nagyságúak. Míg még 1861-ben a hajó falainak nagyobb része fennállott, a szentélynek csak zárfala volt meg épségben." 3 5 A templom tehát 1861-ben még szabadon állott a „falu udvarán", a múlt század végén azonban a használaton kívüli épületet istállóvá alakították, olyan módon, hogy a hajó keleti végébe egy falat építettek, és az így nyert helyiséget náddal lefedték. Az 1861ben még magasan álló keleti szentélyfalat lebontották, a templom nyugati és déli oldalához lakóépületet toldták. Ez volt a községi pásztor lakása, az istállóvá alakított templomhajó pedig a község bikaistállója. Bármennyire is profán célra használták az épületet, mégis bizonyos mértékig ennek köszönhető, hogy a mai napig fennmaradt a középkori épület majdnem egészen, és elkerülte a csopaki Szent István templom sorsát. A csopaki Községi Tanács 1964-ben lebontatta a templom mellől az időközben lakatlanná vált, düledező lakóépületeket, és így a Kossuth Lajos u. 11. sz. telken álló templomrom szabaddá vált. (4. ábra) Régészeti kutatás 1966-ban került sor a templomrom helyreállítást megelőző kutatására az Országos Műemléki Felügye4. ábra. A templomrom délnyugati oldala. Abb. 4.: Südwestliche Seite der Kirchenruine. lőség megbízásából. Az ásatás megkezdésekor a templomhajót az istálló kialakításakor készült nádtető fedte, a hajó keleti végében megvolt az újkori fal. A templom nyugati fala párkánymagasságig megmaradt, közepén nagy repedés, és a múlt században hozzáépített ház lenyomata látszott. A déli falban a Rómer Flóris által lerajzolt három félköríves ablaknak már nyomai sem voltak meg, a vörös homokkőből készült kapu épségben maradt. A Rómer Flóris rajzáról és leírásából ismert egyeneszáródású szentély nem látszott, u.i. a hajó keleti felét és a szentélyt vastag törmelékréteg borította, amin gazdasági épületek állottak. Az ásatás megkezdésekor először ezeket bontottuk le és megtisztítottuk a szentélyt a magas törme95
