Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

A Csopak—Kövesdi románkori templom VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR I. A TEMPLOM FELTÁRÁSA A mai Csopak falu két község: Csopak és Balatonkövesd összeépítéséből keletkezett. 1941-ben hivatalosan is megszűnt Balatonkövesd, közigazgatásilag is Csopakhoz kapcsolták.

1 A Balaton partjától észak felé haladva a domboldalon először a hajdani Kövesd falut találjuk (1. ábra), amelynek középkori elődjét a régészeti terepbejárás során az útkereszteződéstől ÉK-re, a református templom és a posta közötti, enyhén kelet felé lejtő domboldalra lokalizálták, az itt talált Árpád-kori és későközépkori cserepek alapján.

2 Kövesdtől alig pár száz méterre É felé fekszik Csopak, amelynek középkori elődjét a harangtorony mellett és az attól nyugatra folyó patak partján, valamint az Öreghegy déli lejtőjén kereshetjük, a régészeti terepbejárás eredményei szerint.

3 Történeti források a) Községek Mindkét falu története a korai középkorba nyúlik vissza. Első együttes említésüket a XIV. század elején készült, I. László nevére, az 1082-es és 1093-as évre hamisított birtokösszeíró oklevelekben találjuk („villa Cuesd iuxta Sopok").

4 Az oklevélben használt pontos hely jelölés megkülönbözteti Kövesdet az Aszófő melletti Kövesd falutól. A szintén hamis 1358. évi oklevélben is két Kövesdről van szó, amelyek közül az egyik Csopak mellett feküdt, és szintén a tihanyi apátság részbirtokaként említi az oklevél.

5 Ezek a hamis, XIII—XIV. században készült oklevelek (főleg az 1082. évi tihanyi összeírás) bizonyíthatóan XI-XII. századi notitiák alapján készültek, és így tartalmukban hitelesnek foghatók fel.

6 Eszerint Csopak is, Kövesd is talán már a XI. században létezett. Ekkor indult meg a Balaton felvidék nagyobbarányú benépesedése, a központi (királyi) hatalom kezdeményezésére. A királyi alapítású bencés monostorok (1019: Zalavár, 1055: Tihany) mellett, amelyekhez kiterjedt birtokok tartoztak, a veszprémi püspök és káptalan is rendelkezett birtokkal a Balaton északi partján, feltehetően már a XI. században. A király és az egyház után a XII. században megjelentek a nemzetségi birtokok.

7 Nagyon jelentős volt területünkön az Atyusz nemzetség, amelynek Bánd nevű tagja kezdte építtetni az almádi bencés monostort. A monostor alapítólevele 1121-ből származik, amelyben Bánd fia 1. ábra. Az I. katonai felmérés Csopak és Kövesd környékét ábrázoló része. Abb. 1.: Die Umgebung von Csopak und Kövesd bei der 1. militärischen Abmessung. Atyusz, atyja akaratából bő adományokkal látta el az apátságot. A monostornak adott birtokok között két alkalommal is beszél az oklevél Kövesd helységről. Először akkor, amikor atyja adományait soroltatja el Atyusz: Kövesd (Cust) prediumban a földek, rétek és berkek felét adja, továbbá négy háznép szolgát két ekével, két háznép szabadost és száz legelőre járó ökröt. Amikor saját adományairól szól, ismét említi Kövesd (Cuesth) prediumot, Pécsei és Szőllős után. Ez három ekealja nagyságú volt, 6 háznép szolga lakott ott és két vincellér család két szőlőben.

8 Mivel Magyaren is kapott az apátság az Atyusz nemzetségtől birtokot, (amely Arács és Csopak vidékén feküdt), Holub József szerűit a Csopak melletti Kövesdre gondolhatunk.

9 Csopak első hiteles említése 1277-ből származik. A veszprémi káptalan birtoka volt „villa Chopok" amelyben 2 malmot említenek.

1

0 A veszprémi káptalan birtoka volt a falu a középkorban végig. A XV. század végén a veszprémi püspöknek is volt itt részbirtoka.

1

1 1380-ban határjárását közlik, ekkor is a veszprémi káptalan a birtokosa.

1 2 Kövesd középnemesi birtok volt. Sok okleveles adatunk maradt fenn a kövesdi nemesekről. 1367-ben Csopak birtokkal kapcsolatos ügyben királyi ember93