Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
R. CSÁNYI MARIETTA: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen
díszítése is megegyezik azzal. 4 5 A típus előzményét Balatongyörökön láthatjuk durva kivtelben, bekarcolt díszítéssel az oldalán. 4 6 Továbbfejlődött változatai pedig főleg a mészbetétes kerámia dél-dunántúli lelőhelyein, elsősorban a kultúra korai időszakához köthető leletegyüttesekben fordulnak elő (Bonyhád— Varasdi út, 4 7 Alsónyék, 4 8 Dombóvár vidéke 49 Pécs-Makáralja, 5 0 Szajk-Téglagyár, 5 1 SzakályTéglaégető 5 2. Az északi csoport területén ritka, de nem ismeretlen típus. 5 3 A durva házi kerámiákhoz tartozó kihajló peremű fazekak (5. ábra 1-7., 9—15.) is mindkét kultúrában megtalálhatók. A balatongyöröki darabokhoz hasonlóan a díszítés a veszprémi töredékeken sem borítja be az edények nyakát. 5 4 Az edények oldalán bekarcolt párhuzamos vonalkötegek megtalálhatók a kisapostagi kultúra fazekain, de az a minta a középsőbronzkorban is tovább alkalmazott díszítés. A dunántúli mészbetétes kerámia kialakulásával lép csak fel az ugyancsak bekarcolt hálóminta, amely három veszprémi darabon is fellelhető. (5. ábra 6, 7, 12.) Nem jellemző forma a leletegyüttes széles szalagfüllel ellátott hasas korsója. A töredéket a széles besimított mészbetétágy az átmeneti leletanyag fiatalabb darabjai közé datálja. A veszprémi kerámia egy részén fellelhető széles tekercselt pálcikás díszítés alapján, a leletegyüttes a Szentlőrinc-strandfürdői 1. sz. házból előkerült leletanyag egy részével áll szoros kapcsolatban. A szinte teljesen azonos díszítőtechnika azonban Szentlőrincen még a kisapostagi kultúra jellemző edénytípusain jelentkezik. 5 5 A tölcséres nyakú kisbögre a vezető forma, amely a veszprémi leletegyüttesből már teljesen hiányzik. Kora tehát valószínűleg megelőzi a veszprémit. A veszprémi darabok között fontosak számunkra azok, amelyeken a korai díszítőtechnika a későbbi motívumokkal társul, tehát, amelyek az átmenetet már önmagukban is jelzik. (3. ábra 6., 8. ábra 21—23., 9. ábra 2.) A leletegyüttes fiatalabb darabjai pedig azok, amelyeken a széles mészbetétágy már nem tekercselt pálcikás technikával készült, hanem széles, lapos eszköz végével benyomkodott. (3. ábra 1, 2., 9. ábra 1.) Ez a fajta díszítés ismerhető fel a szakályi temető 5. és 6. sírjából, illetve a 2. sz. gödörből származó edényeken. 5 6 A szerző ezeket tekinti a temető legkorábbi darabjainak. Az emb'tett 5. sz. sírban egy kisapostagi jellegű bögre is előkerült, a nyakán széles tekercselt pálcikás mészbetétágyas díszítéssel. Hozzá analógiaként Torma I. a szentlőrinci és a Regöly-fűzfási anyagot 5 7 említi. A veszprémihez hasonló jellegű leletegyüttes a szakirodalomból eddig nem ismert. Torma I. tanulmányában ilyen átmeneti jellegűként említi a balatonakaii és regölyi közöletlen leleteket. 5 8 A veszprémi anyaggal így nem áll módunkban összehasonlítani. Várható azonban, hogy az ilyen átmeneti típusú leletegyüttesek, éppen jellegüknél fogva nem mutatnak azonos képet. Egyikben a korábbi, a másikban esetleg a későbbi stílusjegyek dominálnak. A legjobb példa erre a szentlőrinci anyag, amely a díszítésben való rokonság, sőt azonosság ellenére edénytípusai alapján a veszprémi leletek korát megelőzi. 5 9 Benne a vezető edényforma a tölcséres nyakú kisbögre, néhány darabon pedig még a kisapostagi kultúra második fázisára jellemző díszítést ismerhetünk fel. 6 0 A Csopakról szórványként előkerült, állítólag egy sírból származó, igen vegyes jellegű anyag mutatja a legtöbb kapcsolatot a veszprémi leletegyüttessel. (13. ábra 1 — 14.) Az urnatöredékek, illetve díszítésük is teljesen megegyezik. (13. ábra 2—5.) A veszprémi bögre egyik analógiáját is innen idéztük. Egy oldaltöredéken pedig még eredeti formájában él a tekercselt pálcikás díszítés, csak sűrűn egymás melletti alkalmazása különbözteti meg a klaszszikus kisapostagi díszítéstől. Több darab pedig már a mészbetétes kerámia kultúráját képviseli. (13. ábra 10—12, 14.) A veszprémi alsó réteg anyagával azonos időszakba datálható. A fentieken kívül Szentkirályszabadjáról 6 1 és Veszprémből 6 2 származik hasonló korú szórvány. Az itt bemutatott veszprémi leletanyaggal tehát olyan hiteles telepegyüttes áll rendelkezésünkre, amely a kisapostagi kultúra és a dunántúli mészbetétes kerámia közti szoros kapcsolatot bizonyítja. Átmeneti jellegét a vezető edénytípusok, illetve a leletegyüttes egésze egyaránt meghatározza. 1. A vezető edénytípusok átmeneti jellege: a) A telepről származó bögre új edényforma, díszítésében kisapostagi hagyományokkal. b) A tölcséres nyakú urna mindkét kultúrában vezető típus, a rajta lévő, tekercselt pálcikás technikával készült díszítés megjelenési formája átmeneti jellegű. 2. A leletegyüttes átmeneti jellege: a) Edénytípusaink összessége, illetve azok aránya alapvetően eltér a kisapostagi kultúrától, de nem azonosítható a mészbetétes kerámiáéval sem. b) Az edények díszítésében a tekercselt pálcikás technika mellett a mészbetétágy kialakításának későbbi formáját is alkalmazzák. A veszprémi leletegyüttes relatív kronológiai helyzetére közvetlen adatot szolgáltat a telepen megfigyelt vertikális stratigráfia: kisapostagi és észak-dunántúli mészbetétes kerámiát tartalmazó rétegek között került elő. A környező kultúrákkal való viszonyának tisztázása azonban csak közvetett adatok segítségével lehetséges. Ezért fontos számunkra, hogy a veszprémi darabok kevés pontos analógiája milyen leletanyaggal együtt került elő. Az említett patincei IV/56. sz. házból előkerült bögretöredékek hatvani kultúrás leletegyüttesből származnak. Magukat a töredékeket M. Dusek a Hurbanovo csoporthoz köti. 6 3 Mivel a Húrban ovo csoport az aunjetitzi kultúrától éppen a leletegyütteseiben előforduló tokodi típusú bögrével különbözik, 6 4 M. Dusekkel kronológiailag azonos véleményt képvisel Kalicz N., mikor a telep anyagát a hatvani kultúra 33
