Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
R. CSÁNYI MARIETTA: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen
? 1 2. ábra. Veszprém-Várhegy, IX, XI. szelvény. Telep, közvetlenül az altalaj felett. Abb. 2. Veszprém, Buigberg, IX, XI. Segment. Lager, unmittelbar über dem Untergrund. illesztése a Dunántúl bronzkori fejlődésébe, illetve a felső réteggel való összefüggései alapján, a mészbetétes kerámia eredetének és etnikus tartalmának vizsgálata. A három legkorábbi edénytöredék pontos kulturális besorolása a kis szám ellenére egyértelmű. A nagyméretű urna ívelten kihajló pereme, a durva seprűs díszítés a kisapostagi kultúra korai szakaszára jellemző sajátosságok. Az edény párhuzama a balatongyöröki telep alsó rétegében látható. 2 Ugyanitt megvannak a szabálytalan bekarcolásokkal díszített fazék analógiái is. 3 A sáncból előkerült töredék mészbetét nélküli tekercselt pálcikás díszítése is még a kultúra korai szakaszában általános. 4 Egyetlen töredék sem képviseli a kultúra második, klasszikus időszakát, sőt a fenti rendkívül kisszámú leletanyag a korai periódusban sem mutat hosszú megtelepedésre. Tekintettel arra, hogy a feltárás csak igen kis területet érintett, a megtelepedés időtartamát és az abban mutatkozó hiátust csak feltételesen általánosíthatjuk a telep egészére. Mielőtt az átmeneti típusú leleteket értékelnénk, röviden át kell tekintenünk a dunántúli mészbetétes kerámiára, illetve kialakulására vonatkozó, a szakirodalomban eddig megjelent fontosabb megállapításokat. A kultúra első és mindeddig legnagyobb anyagközlője, Wosinsky M. különítette el a kultúra északi és déli csoportját, a mészbetétes díszítésben mutatkozó különbségek alapján. A kultúra kialakulására vonatkozó megállapításai számunkra érdektelenek. 5 Tompa F. Tószegre épülő összefoglalásában a két említett csoport a bronzkor két különböző periódusába került: a bronzkor II. (Tószeg B) időszakában az északi, a III. (Tószeg C) periódusban pedig a déldunántúli mészbetétes kerámia virágzott. 6 A kultúra keletkezésében elsősorban a zók-vucedoli kultúra szerepét hangsúlyozza. 7 Patay P. a két csoportot, a köztük lévő szoros kapcsolatot hangsúlyozva, két különböző kultúrának tekinti, tipológiai és díszítésbeli sajátosságaikat részletesen taglalja. Eredetüket mindkét esetben vucedol-zóki alapokon magyarázza, de az „Észak-pannon mészbetétes kerámia" esetében erős kisapostagi összetevőre hívja fel a figyelmet. 8 Mozsolics A. szekszárdi és veszprémi kultúráról beszél, kialakulásukban a vucedol-zóki kultúrának tulajdonítja a döntő szerepet, de nem hagyja figyelmen kívül az egyes edénytípusokban, illetve a temetkezési rítusokban jelentkező kisapostagi hagyományokat sem. 9 Az északi csoportnál magyarádi hatást vesz észre. 1 0 Csalog J. a bonyhádi temető kapcsán, az északi és déli csoport egyidejűségére és kulturális egységére mutatott rá. Keletkezésével kapcsolatban vuíedoli és kisapostagi örökségre utal. 1 1 Bpna I. a kulturális egységet hangsúlyozva, helyi csoportokat állapított meg. A dunántúli mészbetétes kerámia kialakulását a zókvucedoli kultúra továbbfejlődésével magyarázta. A korábban kialakult déli csoport két fejlődési fázisával szemben az északiban csak egy rövidebb fázist mutatott ki. 1 2 Az utóbbi években Bándi G. több tanulmányban foglalkozott a kora- és középső bronzkor problémáival. A kisapostagi kultúra és a dunántúli mészbetétes kerámia között megfigyelhető kapcsolatot kulturális azonosságként értelmezve, előbbit a dunántúli mészbetétes kerámia egy korábbi fejlődési fázisának tartja. Megállapításai elsősorban településtörténeti adatok értékelésén alapulnak. 1 3 Torma I. a balatongyöröki telep értékelésével a kisapostagi kultúra önállóságát bizonyította be, és utalt a mészbetétes kerámia kialakulásában játszott szerepére is. 1 4 A szakályi temető közlésekor néhány átmeneti edénytípusra hivatkozva vezeti le a kisapostagi kultúrából a mészbetétes kerámia dél-dunántúli csoportját. 1 5 A fenti legfontosabb kutatástörténeti adatokból kitűnik, hogy a szerzők többsége a mészbetétes kerámia kialakulásában számol a kisapostagi kultúra hatásával. 1 6 A problémát csak több átmeneti jellegű hiteles leletanyag oldhatja meg véglegesen. A Veszprém-várhegyi átmeneti anyagot az edénytípusok és a díszítés technikája alapján értékelve, azokat a sajátosságokat emeljük ki, amelyek a lelet átmeneti jellegét bizonyítják: a kisapostagi kultúrával és a mészbetétes kerámiával kapcsolatát tisztázzák. A leletleírásból kitűnik, hogy a leletanyag mindössze öt típusra oszlik, de a két vezető edényformán (bögre, urna) kívül a többit csak néhány töredék képviseli. 31 á
