Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

R. CSÁNYI MARIETTA: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen

Az enyhén S profilú, széles szalagfüllel ellátott bögrének (12. ábra 1-2., 3. ábra 1-10., 8. ábra 1723., 9. ábra 2—3.) kevés párhuzamát ismerjük. Tihanyból származik két hasonló darab 1

7 (13. ábra 15.), amelyeket Torma I. is említ és a kisapostagi kultúra késői szakaszára datál.

1

8 Ismeretlen Tolna megyei lelőhelyről Wosinsky M. közöl üyen jellegű edényt.

1

9 A patincei mészbetétes temető területén lévő IV/56. sz. házból kettő, a 12. sír töltelékföldjéből pedig egy ilyen típusú bögre ismert.

2 0 Csopakról ismeretlen körülmények között előkerült leletegyüttesben is előfordul. (13. ábra 7.)

2

1 Nem teljesen azonos, de hasonló típust képvisel a Tokod-Altárón előkerült edény.

2 2 Az analóg darabokon is a nyak hajlásában széles mészbetétes sávok futnak körbe, a mészbetétágy a csopaki darab kivételével mindegyiken tekercselt pálcikás. A leletleírásban bemutatott veszprémi töredékek egy részén szintén ez a technika figyelhető meg. Ez a kisapostagi kultúrában jól ismert díszítésmód a fenti darabokon megváltozott formában jelenik meg. A mészbetétágy jóval szélesebb, a valószínűleg lapos tárgyra tekert fonal igen vékony, néha egészen szabálytalanul rendeződik. A különbség a klasszikus kisapostagi tekercselt pálcikás díszítéstől szembetűnő. A bemutatott edénytípust nem az edény forma, hanem a díszítés technikája kapcsolja a kisapostagi kultúrához. Bár a típus nem jellemző a kultúrára, előzményének talán az a harangalakú bögretöredék tekinthető, amely a Balatongyörök-becehegyi telep alsó rétegében előkerült.

2 3 Hasonló típusként említi Torma I. a Mozsolics A. által közölt tiszaugi bögrét,

2

4 és itt utal a fentebb említett két tihanyi edényre is. Utóbbiakat azonban már a kisapostagi kultúra végére datálja. 2 5 Gyakoribb e bögretípus egy változata a dunántúli mészbetétes kerámia déli csoportjának lelőhelyein. Alsónyékről,

2

6 Pécs-Makáraljáról,

2

7 SzajkTéglagyárból

2 8 ismert néhány darab. Ezek a leletegyüttesek a kultúra korai szakaszára datálhatok.

2 9 A bonyhádi temető 7., 12., 14. és 18. sírjában is került elő ilyen edény a dél-dunántúli mészbetétes kerámia korai szakaszára jellemző többi edénytípussal együtt.

3

0 Az említett darabokra is a széles tekercselt pálcikás díszítőtechnika a jellemző. Az Alföldön importáruként feltűnő mészbetétes edények között is találkozunk ezzel a formával. A hatvani kultúra elterjedési területén Szelevény-Menyasszonypartról,

3

1 a tószegi telep hatvani rétegéből

3

2 és Tiszaug—Kéménytetőről származik hasonló darab.

3

3 A tarnamérai edénynek nem annyira formája, mint inkább díszítése emlékeztet a veszprémiekre.

3

4 Az edénytípus díszítetlen változatát Vác környékéről,

3 5 Gomba-Várhegyről

3 6 és Dévaványáról

3 7 ismeijük. A vatyai kultúrás környezetben előkerült szalkszentmártoni hasonló típusú bögrét csupán vékony vonalakból álló mészbetétes díszítése különbözteti meg a veszprémi daraboktól.

3

8 A mészbetétes kerámia északi csoportjában nem él tovább ez a bögretípus. A veszprémi leletegyüttesben azonban egyes darabok, amelyeken a mészbetétágy már nem tekercselt pálcikás, a továbbfejlődés kányát jelzik. A veszprémi telep másik vezető edényformája a tölcséres nyakú urna. (3. ábra 11-26., 4. ábra 21, 23., 9. ábra 4—20.) Ez az edénytípus mind a kisapostagi kultúrában, mind a dunántúli mészbetétes kerámia lelőhelyein az egyik vezető típust képviseli. Átmeneti jellegét a veszprémi leletegyüttesben a díszítés adja meg. Már a bögréken is megfigyelt, széles tekercselt pálcikás technika található az urnatöredékeken is. A széles vízszintes sávok között gyakran cikcakk alakban fut a minta. E megoldás előzménye a kisapostagi urnák nyaktöredékén fedezhető fel jóval szabályosabb, vékony tekercselt pálcikás kivitelben. Továbbfejlődésének pedig a már kialakult mészbetétes kerámia urnáin gyakran feltűnő széles, fogazott szélű mészbetétes díszítés tekinthető. A veszprémihez hasonló díszítéssel ellátott urnák a szakirodalomból eddig nem ismertek. A fentebb említett csopaki szórvényleletben több ilyen töredék is szerepel. (13. ábra 2—5.) Ez a díszítés nemcsak az urnák nyakán, hanem a vállán is megjelenik. Egy töredéket már későbbi időszakba datált az eszközzel benyomkodott széles mészbetétágy. (3. ábra 15.) A sáncból előkerült széles mészbetétes sávos töredék még az utóbbiaknál is fiatalabb. (9. ábra 19, 20.) Igen kicsi a tálak aránya a veszprémi átmeneti jellegű leletegyüttesben. Torma I. a balatongyöröki telepen hasonló megfigyelést tett.

3

9 A két töredék egy típust képvisel. (4. ábra 10-12.) Hasonlókat nem ismerünk a kisapostagi kultúra lelőhelyein. Ilyen vagy ehhez hasonló edénytípus a már kialakult mészbetétes kerámia körében is igen ritka.

4 0 A perem alatt megjelenő tekercselt pálcikás mészbetétes díszítés a veszprémi töredékeken még kisapostagi hagyományokat őriz. A fazekak között a két tölcséres nyakú, ovális testű típus (4. ábra 26, 27.) a leletegyüttes legkorábbi darabjai közé tartozik. Mind formájában, mind díszítésében a kisapostagi kultúrához kapcsolódik. Az edénytípus analógiái Fonyód-Bézsenypusztáról, Szekszárd-Hidasi dűlőről és Kisapostagról ismertek.

4

1 Mozsolics A. az említett darabokat a kisapostagi kultúra késői fázisára datálja, és a kisapostagi és a szekszárdi kultúra közti átmenetnek tartja, jelezve, hogy a díszítés még a kisapostagi kultúra régebbi fáciesének felel meg. 4 2 Valójában maga az edénytípus a kultúra korai időszakára is jellemző. Balatongyörö-* kön a telepnek mind az alsó, 4

3 mind a felső 44 rétegéből került elő. A veszprémi töredékeket a fentiektől eltérő széles tekercselt pálcikás díszítés miatt datálhatjuk a kisapostagi kultúra végére. A forma a dunántúli mészbetétes kerámia déli csoportjában él tovább. A behajló peremű, nyújtott gömbtestű fazék (4. ábra 11.) a kisapostagi kultúra és a mészbetétes kerámia lelőhelyein egyaránt meglévő típus. Szakály— Ürgeváron két kisapostagi jellegű edénnyel együtt egy sírból került elő a veszprémihez hasonló darab, 32