Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VAJKAI AURÉL: Néprajzkutatás Veszprém megyében
Veszprém megye területén megtett utazásában nép- ra, mezőgazdaságra, társadalmi rétegekre stb. egyforrajzi megfigyeléseivel kapcsolatban. Már Akarattyánál mán kiterjedt JWégáüapította, hogy a magyar mezőészreveszi, a többiveí ellentétben, a jól megművelt gazdaság raeglehfctoéen hátramaradott állapotban van, szőlőket. (Sorban ültették itt a szőlőt és karózták.) a magyar nemes nem látja * nép fontos életérdekeit. Leiija a garda vonulásának útját, a halászatot is. Ino- Bejárta a környékbeli hegyeket, Csobáncot, Szenttánál a kaáómalmokat figyeli meg, Várpalotán a szűr- györgyhegyet, * Badacsonyt, és a keszthelyi hegységszabókat, a fazekasokat. A kisipar területén igen érté- ben megtekintette az ottani szelídített vaddisznókonkesek a szömörcével kapcsolatos feljegyzései. A tímá- dát. Benyitott néhány parasztházba, megszemlélte rok annak idején a bőr cserzésére a szömörcefa, bokor azokat, pontos néprajzi megfigyelést tesz az építkefiatal kérgét, hajtását használták, és épp ezért a Ba- zésmódról, és leírja még a kemencét, a szőlőprést is. konyban nagyban ment a szömörce gyűjtése, s mind- Jó néprajzi leírást ad az ősi népi halfogó módokról, erről részletes beszámolót olvashatunk Kitaibel napló- rákászásról, a bödönhajóról, de még beszámol népi jában. Hasonlóképpen többször szól a bakonyi mész- táncokról is, 1818-ban megjelent könyvében nagy érégetésről, a hamuzsírfőzésről és gyakran a juhtartás- téket jelent egy képmelléklete a Keszthelyen látott ról. Nem kerüli el figyelmét a népi építkezés sem, népi táncról. megemlíti Kádárta kőházait. FRANCOIS - SULPICE BEUDANT (1787-1850) Mint hidrológust elsősorban a Balaton melléki sa- neves francia geológus 1818-ban közel egy évig tartó vanyúvizek érdeklik, így Kékkút és az ábrahámi sa- tanulmányutat tett Magyarországon, s a Balaton melvanyúvízforrások vize. Szól az akkori kor híres pa- lékéhez is eljött a bazalthegyek tanulmányozására, rasztfürdőjéről, a Zánka melletti Vérkútról, ahová a utazásáról 1822-ben négy kötetes munka jelent meg. meleg nyári vasárnapokon nagy tömegben zarándo- Megfigyelései közt talán a legértékesebb, amit a kolt a környék falvainak népe. Bakonyban Jásd volt Veszprémben megtartott nagy vásárban tett, amikor akkor messze földön ismert búcsújáróhely, ahová el- is pontosan leírta az akkori népviseletet. A szállásoksősorban a falusiak jöttek el. Mint hidrológus megvizs- kai több baja támadt, és ezzel kapcsolatban érdekes gálja a csodaforrás vizét, de ugyanakkor jó leírást ad beszámolókat olvashatunk az akkori lakásviszonyoknéprajzi szempontból is a híres búcsújáró helyről. Ha- ról, építkezésekről. sonlóképpen pontos képet kapunk egy másik bakonyi JOHAN KOHL (1808—78) Magyarországról szóló parasztfürdőhelyről, Bakonyszentlászlóról. Termé- könyve 1842-ben jelent meg, és ebben a Bakonnyal szettudósunk tehát a népi orvoslás, néphiedelmek kér- foglalkozó részében a bakonyi betyárokról, kanász öldésével is foglalkozott, többek közt megtudjuk, hogy tözetéről, felszereléséről ír, és megemlíti a bakonyi a tihanyi kecskekörmöket akkortájt népi gyógyszer- fafaragást is. A Balaton partján elcsodálkozott, hogy nek is használták, ahogy leírása szerint Sümegprága nincs forgalom, élet a Balatonon. A Balatonról monhíres volt a boszorkánydoktorokról, varázslókról, ja- dákat is olvashatunk könyvében. vasokról. Mindez etnográfiai érték, ahogy az a megfi- 6 Régl rajzoK képek a nép éi etrö l gyelése is, hogy a Bakonyban a nép termését kivájt ^ , , . , .. , X 1 , f V u * 7- n f.; t , • • , u • E kepek temaia a legtöbbször nem a nep életevei fatörzsben tartja. Ilyesfajta tartokkal napiainkban is - , „ , J, , i - * . í'it u 4. i n i j-t - foglalkozik, de azért illusztrációként egy-ket paraszt talalkozhatunk a Bakony vidékén. r i ' , , ,7.. . .. alakja, falusi tevekenyseg mellekletkent felkerülhetett 5. Külföldi utazók útleírásai a papírra és a vászonra, így néprajzilag értékesíthető. BIRCKENSTEIN sorozatában láthatjuk a DeveVeszprém megye és a Balaton környéke iránt a cseri vára t> aljában a paraszt és családja ábrázolásával múlt század elején kezdtek érdeklődni a külföldiek, (1686). Csobánc vára képén vásárra menő parasztpárt elsősorban tudósok, főleg geológusok látogattak el rajzolt meg (1686). hozzánk tudományos vizsgálatok céljából vagy a 1739-ben 46 balatoni halász rekedt a jégen, közükeszthelyi Georgikon meglátogatására, de jöttek uta- lük 40 megmenekült, az eseményt egy fogadalmi kép zók egy számukra ismeretlen táj felfedezésére is. örökítette meg, ezen kivehető a nagy háló két hosszú Gyakran megfigyelték néprajzi jellegzetességeinket, farúddal, a vezérrel. A kép a Balatongyörök melletti építkezést, szokásokat, néphagyományokat. Utazásai- Szentmihály kápolnában volt, ahonnan azonban kat könyv alakban megörökítették, és így ezekben is 1964-ben eltűnt. találhatunk hasznosítható néprajzi adatokat. BIKESSY rajzai 1816—1820 közt keletkeztek, a MATHIAS EI SSL (1776-1821) 1808-ban Bala- sorozat a magyarországi népviseletet mutatja be, töbtonkeneséről Keszthelyre lóháton tette meg az utat, bek közt a balatonfüredit, a Veszprém megyeit, élményeiről könyvben számolt be. Egy ízben eey ér- Milfait Ferenc betyár híres rajzát BUCHER veszpdekes paraszt határvitát hallgatott ki. rémi festő készítette 1836-ban, a rajz viselettörténetiRICHARD BRIGHT (1789-1858) hírneves angol leg kimagasló értéket jelent, orvostudós Keszthelyt és tágabb környékét járta be, ADAM EMIL (1843-1924) állat- és lófestő, kéaki haladó gondolkodású embernek tekinthető, így pein uradalmi gulyákat, ménest, birka-kecskenyájat többek közt a társadalmi viszonyok figyelembevételé- láthatunk. A sorozat a keszthelyi Helikon könyvtárvei bírálta a látottakat, figyelme a régészetre, néprajz- ban tekinthető meg. 309
