Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története
kó Gábor, Heitler Gábor iparosokat és Imre Károly, Vizi István és Beiczer Antal nyugdíjas altiszteket. 32 Az ismertetett rendezvények mellett feltétlenül szólnunk kell a kör jótékony célú tevékenységéről, amely már a megalakulásától kezdődően jellemzője volt a körnek. Összejöveteleket rendeztek, és a befolyt összeget fordították a szegénysorba jutott tagok, az elhunyt tagok családtagjai, a szegénygyerekek megsegítésére. Az adományozásokban mindenki a lehetőségei szerint vett részt. Amikor Bauer Károly az Ipartestület elnöke segélyalapot hozott létre az elaggott iparosok támogatására, az akcióhoz a Petőfi kör azonnal hozzájárult. Először 1902-ben a szilveszteri összejövetel alkalmával 9 korona 10 fillért szedtek össze a tagok. 3 3 A pénzt külön perselyben helyezték el, amelynek felnyitására a márciusi közgyűlésen került sor. Az időközben 31 korona 20 fillérre nőtt összeget a vezetőség a gyűlés befejeztével azonnal elküldte az Ipartestület elnökségének. 3 4 Az I. világháború kitörése a kör tagjait is súlyosan érintette. Közülük sokat elvittek katonának, a bevonultak közül pedig többen idegen földön haltak meg, vagy nyomorékon tértek haza a háborúból. Ezekben a nehéz években a körben alig folyt tevékenység, azonban az itthon maradottakat még jobban ösztönözte a bajba jutottakon való segítés szándéka. Az I. világháború időszakából a körrel kapcsolatban először csak 1918. januárjából kapunk híradást. A „Veszprémvármegye" január 20-i száma azt jelentette, hogy a tagság a körben megtartott szilveszter-estély alkalmával befolyt jövedelemnek a felét, azaz 262 korona 60 fillért, a Veszprémben létesítendő hadiárvaház céljaira tette letétbe. A szeptemberi jótékonycélú rendezvény tiszta jövedelmének 75%-át a veszprémi m. kir. 3l-es honvéd gyalogezred hősi halált halt árvái részére Veszprémben építendő hadiárvaház alapja javára fordította a kör. 3 5 Egyéneknek történő közvetlen segélynyújtásról is tudunk. A tagok az 1922-es év szilveszter estélyén 600 koronát adtak össze egy veszprémi iparos özvegyének. 3 6 A szegény sorsú gyerekek minden év karácsonyában történő megajándékozásának rendszeres szokása Bognár Kálmán elnökségétől kezdett kialakulni. Azelőtt az adományozás szerényebb volt, mert a kör korábbi vezetői nem voltak olyan jó anyagi körülmények között, mint Bognár Kálmán. Ő, mint jómódú építési vállalkozó saját erejéből a feleségével együtt 25-30 gyereket is meg tudott ajándékozni évente. A ruhákat otthon készítették el, a cipőket rendszerint Zámbó István cipészmesternél csináltatták. Az ajándékokat általában a nagy családban élő gyerekek között osztották szét. A Petőfi kör kis szeretetcsomagok készítésével maga is hozzájárult az ajándékozáshoz attól függően, hogy mennyi pénze állt e célból rendelkezésre. A karácsony előtti választmányi ülésen határozták el, hogy kiket ajándékoznak meg, s hogy a gyerekeken kívül az öregeknek, vagy az özvegyeknek milyen módon nyújthatnak támogatást. Ezek a karácsonyi rendezvények szép, meghitt eseményei voltak a körnek. A gazdagon feldíszített nagy karácsonyfát gyerekek állták körül, akik kedves műsorral tették az ünnepet igazán barátságossá. Felejthetetlen karácsonyfa-ünnepélyről olvashatunk a „Veszprémi Hírlap" 1931. december 25-i számában. A gyerekek megajándékozása után egy lelkes köri tag indítványára a jelenlevők rögtönzött gyűjtésbe kezdtek. Nyomban összejött 48 pengő, s ezt az összeget az elnökség hat szegény köri tag között osztotta szét. Ez a szép szokás a körben Bognár Kálmán 1936-ban bekövetkezett halála után is megmaradt. Még a nehéz, háború előtti években is gyűjtöttek a szegényeknek. 1940. karácsonyán a kör a szegénysorsú tagoknak 175 pengőt, a jeruzsálemhegyi óvodának játékszerre 15 pengőt, két iparostanoncnak szintén 15 pengőt adományozott, a gyerekeknek pedig édességgel kedveskedett. 3 7 A jótékonycélú rendezvényeken gyakran szerepelt a kör műkedvelő gárdája, amelynek előadásait vendégek is megtekintették, ilymódon ők is hozzájárulhattak a bevételek növeléséhez. A kör a tevékenységét igyekezett minden ilyen irányban kiteijeszteni, ami hasznos ügyet szolgált. Mivel tagjai jórészt iparosok voltak, a kör az iparral kapcsolatban minden pozitív ügyet támogatott. Ilyen volt például a Veszprémben megtartott iparoskongresszusok és iparkiállítások eredményes lebonyolításainak elősegítése. Bálok bevételeiből szép összegeket bocsátottak a rendező szervek rendelkezésére. A hazai, ezen belül a veszprémi, kisiparosok helyzetének javítása érdekében iparoskongresszussal egybekötött iparkiállítás nyílt Veszprémben 1923. január 29-én, amelynek megrendezéséhez a Petőfi kör lelkesen hozzájárult. A júniusi bálból befolyt tiszta jövedelem felét a kiállítás javára fordították. 3 8 Előadások a körben A kör megvalósítandó céljai között tudományos, társadalmi és közgazdasági kérdések ismertetése is szerepelt, ezért a kör sokszínű programjaiban számtalan ilyen témakörű tudományos felolvasásra, ismeretterjesztő előadásra találunk utalást. Az előadások megtartására általában a vasárnap esti órákban került sor, egy-egy neves személy, szakértő egyén közreműködésével. Az előadások egyébként az év elején összeállított, hónapokra lebontott tematika szerint zajlottak le úgynevezett kultúrest keretein belül, amelyeket a kör több esetben más egyesülettel, vagy szervvel karöltve rendezett. Ezeket a vasárnapesti kultúrösszejöveteleket a tagok színes, változatos műsorral kapcsolták össze. Az előadásokról részletesebb információt a sajtó tudósításai révén kapunk, sokszínűségükről az alábbiakban győződhetünk meg. 1923. március 4-én du. 4 órakor a Trianon utáni Magyarország gazdasági helyzetéről és jövőjéről hangzott el előadás. 3 9 1926. október 17-én dr. Schreiner Károly, a kör ügyésze Petőfiről 4 0 novemberben dr. Grünner László orvos egészségügyi kérdésekről beszélt. 4 1 Az 297
