Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története

1928. december 2-án tartott kultúresten Rhé Gyula múzeumi igazgató őrt hívták meg a „Veszprém város őskori története" című előadás megtartására.

4

2 A 30-as évek sajtói részletesebb ismertetést adnak az előadásokról, felolvasásokról. Az 1930-as év július havi kultúrestjén dr. Zsigmond János nyugalmazott kegyesrendi tanár olvasta fel az ,

»Afrika partjain" című útleírását.

4

3 December 7-én Haj da Gyula református lelkész előadása a társadalom szociális feladatairól szólt.

4

4 1931-ből az ismeretterjesztő előadások programjaira vonatkozóan a következőket tudjuk, január: Steidl József felsőkereskedelmi iskolai tanár történelmi eseményekről beszélt. Februárban dr. Zsigmond János előadásának címe ,,Európa népei fajok szerint".

4

5 Novemberben a téli kultúrest-sorozat első előadását, ,,A nap sugárzó erejének befolyása a földi életre" Jósa Ernő ipariskolai igazgató tartotta. Erről az eseményről a következőket írta a Veszprémi Hírlap 1931. november 25-i száma: „. . . a haladás és a tudás utáni vágy által összehozott közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta az előadást". A következő év január 17-én a Veszprémi Hírlapban megjelent tudósítás dr. vitéz Molnár János adóügyi tanácsos ,,Az adófizető polgárok jogai és kötelességei" című előadását „a megszokott méreteket messze felülmúló, nívós, közérdeklődést keltő" jelzőkkel illette. Az előadásban szó volt a földdel, a házzal, az általános kereseti és jövedelmi adókkal kapcsolatos összes tudnivalókról. November 6-án dr. Priegl László ügyvéd Adásvétel" címmel gyakorlati jogi ismertetést tartott.

4

6 A december 4-i kultúrest kezdete volt a következő évi, az Iskolánkívüli Népművelési Albizottsággal közösen tartott előadássorozatnak, amellyel a kör a népművelés ügyét akarta szolgálni. Bertalan Károly polgári iskolai címzetes igazgató ezen a napon természettudományos témakörből tartott előadást.

4

7 1933. február 26-án a Petőfi kör és az IKN közös kultúrestjén Steidl József tanár beszélt az amerikai nagyvagyonok keletkezéséről. Ezt követően a kör műkedvelő gárdája műsort adott.

4

8 1935. december 15-én Halász János vármegyei tűzrendészeti felügyelő a polgári légvédelem módjait ismertette a tagokkal.

4

9 1 9 3 6. április 4-én a rendes évi közgyűlés lebonyolítása utáni kultúresten dr. Vass Károly gimnáziumi tanár mondott beszédet „Széchenyi és az emberismeret" címmel.

5

0 Ismét az IKN-el közösen tartott rendezvényekről kapunk hÍTt a Veszprémi Hírlap 1937. december 12-i számából. Eszerint Nyakas János tanár előadását hallhatta a közönség a japán-kínai háborúról. Ezen az összejövetelen megjelentek az Iparos Dalárda tagjai is. 1938. január 30-án László Frigyes tüzérfőhadnagy a nemzetvédelem érdekében folyó kémszolgálat elhárításának módját ismertette a hallgatósággal.

5

1 A február 20-án megtartott kultúrest előadásának címe: „Városunk régi iparosainak élete és a városi társadalomba való bekapcsolódás". A gyermekkar énekszámokat és szavalatokat adott elő ezután.

5

2 (3. ábra) A kör művelődési tevékenységéről, a különböző kulturális rendezvényekről, előadásokról eléggé sokoldalú képet alkothatunk a fentiek alapján. Mindenekelőtt meggyőződhetünk a tagok széles körű érdeklődéséről, arról a nemes igyekezetről, amellyel a maguk elé tűzött célokat megvalósították. Imponáló a Petőfi kör azon törekvése, amely révén az ismeretek szélesítését nem elzártan, nemcsak a saját tagjainak bevonásával végezte, hanem a tudásszerzés örömében osztozott a kívülállókkal, más egyesületek képviselőivel is. Ha azonban a rendezvények tartalmát alaposabban megnézzük, sok esetben elég, ha az elszavalt versek, elénekelt dalok, vagy előadások címeit idézzük, a nemes igyekezet mellett hamarosan kiderül, hogy a zászlójukra Petőfi nevét hímeztető polgárok valójában milyen messze voltak névadójuk szellemétől. A kör története a II. világháború után Az utolsó újsághír a kör világháború alatti működéséről 1942. december 30-án jelent meg. Az ügyvezető elnök, vitéz Mészáros István rövid beszédet mondott, amelyben megemlékezett a fronton küzdő honvédekről.

5

3 A háborús állapotok súlyosbodásával természetszerűleg halványult az élet a körben. A tagok közül sokan a fronton harcoltak, a kör helyiségeit pedig — különösen a Veszprémért folytatott harcok során — katonai célokra használták fel. Először élelmiszerraktár volt, majd sebésülteket szállítottak oda, s eközben a berendezési tárgyak nagyon megrongálódtak, az értékes iratanyagok mind megsemmisültek. A város 1945. március 23-án bekövetkezettt felszabadulása után a pusztulás és a romok között lassan megjelentek az új élet csírái. Az egyletek működésének tényleges újrakezdése azonban még váratott magára. A gyökeresen megváltozott viszonyok között új intézkedések meghozatalára volt szükség. Mivel az egyletek a közművelődési célok megvalósításán túl bizonyos tekintetben politikai fórumok is voltak, országos viszonylatban nagyon sok embert tömörítettek magukba, ezért működésük felülvizsgálására mihamarabb sort kellett keríteni. A belügyminiszter 20.165/1945. BM I. sz. rendeletében azt az utasítást adta a vármegyei hatóságoknak, hogy adjanak jelentést a különböző egyletek működéséről.

5

4 Ennek megfelelően az egyletek, illetve körök vezetőinek egy központilag készült kérdőívet kellett kitölteniük az 1939. január l-e óta folytatott tevékenységről. A Petőfi kört illetően Wágner Károly és Freund József alelnökök és Sándor János társelnök válaszolt a kérdésekre. Az általuk készített jelentést a kör működéséről az alábbiakban közöljük: „.. . 1) Milyen tárgyú és milyen irányú működést fejtett ki az egyesület 1939. év január hó l-e óta? Politikamentes, szigorúan társadalmi jellegű, kulturális és sport fejlesztő tevékenységet, a kör elhunyt tagjai temetésén fekete zászló alatt testületileg megjelenést. 298