Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből

JEGYZETEK 1. Az értekezés törzsét az 1802. évi kamarai összeírás ismertetése adja. Ekkor már egy teljesen kialakult egyházi nagybirtok áll előttünk a lakóival, igazgatásával, jövedelmével stb. együtt. Hogy jobban megértsük ezen fejlődést, minden birtoktest, község előtt ismertetem a birtok, illetve község történetét, gazdaságtörténetét. Hogyan alakult ki újból a török hódoltság megszűnése után a feudális nagybirtok, hogyan hozott mindig nagyobb hasznot a tulajdonosnak, hogyan nehezedett meg a birtokon élő jobbágyok és zsellérek helyzete a mindig nagyobb pénz és terményadó miatt. Külön vettem az örökös és szerződéses jobbágyokat, zselléreket, megmutatva a kettő közötti, elsősorban anyagi különbséget. Az örökös jobbágyok magyarok, a szerződésesi k pedig legnagyobb részt idegenek, délszlávok és németek. Sümeg, Tapolca a török hódoltság alatt kiváltságokat szerzett, katona, majd polgárvárossá alakult át. Itt fejlődött ki először az ipar és kereskedelem. A kereskedők ekkor még legnagyobb részt idegenek; görögök, olaszok és zsidók voltak. A városban, ha nehéz körülmények között is tovább folyt a mindennapi élet. Ide menekült nemcsak a jobbágyok egy része, hanem a nemeseké is. Bizonyos összegű census, pénzadó lefizetése mellett, amely a földesúri jog elismerését jelentette, viszonylagos szabadságot élveztek. A török hódoltság megszűnése után újból megindult az élet a Dunántúlon is, de ez csak a középkor feudális viszonyainak a folytatása lett. A birtokon megváltozott a vallás és megváltozott számos helyen az etnikum is. A polgárság kialakulásának a kötött, feudális helyzet nem kedvezett. A földművelés is elmaradott volt, ha egy bevetett mag a négyszeresét, esetleg ötszörösét teremte meg, az nagyon sok munkát jelentett. A szántás négy, hat ökörrel történt. Ezért van előtérben az állattenyésztés, amely kevesebb munkát igényel. Kettős vetésforgóval művelték a földet és a hármas vetésforgóra csak később tértek át. Legintenzívebb volt talán az állattenyésztés mellett a Balaton északi partján a szőlőművelés. A szőlő megművelése a hódoltság alatt is megmaradt. A hódoltság megszűnése után a szőlőbirtokosok nagy szabadságot, adókedvezményt élveztek. Sok helyen csak hegyvámot és kisebb mértékű hosszúfuvart szolgáltak és az adójuk is kevesebb volt. A jogi helyzetük is kedvezőbb volt. Tehát a hódoltság megszűnése után új társadalmi osztály alakult ki új terhekkel és előnyökkel. 2. Calmisgyökér, mai nevén kalmusgyökér (Acorus) a kontyvirágfélék családjához tartozik, nálunk tavak, mocsarak vidékén elvadultan él. A gyógyászatban, mint fűszeres, keserű anyagot, étvágyjavítónak használják. Révai Nagy Lexikona. 1. 69. Encián (gentiana) magyar nevei tárnics, keserűgyökér, Szent László füve, néhol ördögméze, Szent Ilona füve. Gyomorerősítőként használják, op. cit. 454. Büdöskevirág (tageta) stimuláló és izzasztószer, op. cit. 17. 800. Gyömbér (geum) szekfűszagú gyökere, cserzősav tartalmánál fogva keserű, fanyar, összehúzó, éterikus olajat is tartalmaz, op. cit. 8. 512. Tiszti jelentések Protocolluma. 164. Veszprém, Püspöki Levéltár. (Tiszti j. V. Lvt.) 3. Responsa Capituli Wespr. ad Articulos Canonicae Capituli et Ecclesiae Cathedralis Wesprimiensis per Excellentissimus, Illmum ac Rev. Dnum Josephum Bajzáth Eppum Wespr. etc. indictae demisse ut sequuntur deprompta. Exhibit 4. ápr. 1780. Veszprém, Püspöki Levéltár. (V. P. Lvt.) SZENTPÉTERY I.: Az árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I(Budapest 1923) 2. 3. dipl. 4. op. cit. 112. 340. dipl. Oklevelek elenchusa; Ábrahám, Szentábrahám. V. Lvt. 5. SZÁNTÓ I.: A parasztság helyzete a veszprémi káptalan birtokain, 17111780. Egri Tanárképző Főiskola Évkönyve III. 4. 6. ERDÉLYI GY.: Veszprém város története a török idők alatt. (Veszprém 1913) 96. 7. Dominale epp. Wespr. 1752-1762. V. P. Lvt. 8. Conscriptio Cameralis Proventum Episcopalis Dominii Wesprim de anno 1802. V. P. Lvt. 9. BÉKEFI R.: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Budapest 1907) 227. 10. PÁKAY ZS.: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján. (Veszprém 1942) 61-63. 11. Conscriptiones et acta bonorum eppalium. 1745-1762. V. P. Lvt. (Conscriptiones) 12. ibid. 13. PÁKAY, op. cit. 62-63. 14. Conscriptiones: V. P. Lvt. 15. ibid. 16. ibid. 17. ibid. 18. PÁKAY, op. cit. 132-133. 19. Conscriptio dominio Veszprém et Nyul. V. P. Lvt. 20. ibid. 21. Instantia Ajka Rendekiensium propter illocaonem certar germanorum in poonem eorundem querantium 1754. V. P. Lvt. 22. PÁKAY, op. cit. 97. 23. op. cit. 125-126. 24. V. P. Lvt. Conscriptiones. 25. ibid. 26. ibid. 27. V. P. Lvt. Contractus novissione clargiti, quibus ab infra denotatorum oppidorum et poonem incolae et inhabitorcs se accomoncndum habent hoc ordinc sequuntur. (Contractus novissione) 28. Protocollum eppale 1734—1765. I. V. P. Lvt. (piolocollum) 29. ibid. 30. Contractus novissione. 31. Protocollum. 32. ibid. 33. Contractus novissione. 34. Protocollum. 35. Contractus novissione. 36. Protocollum, 37. Protocollum. 38. ibid. 39. ibid. 40. ibid. 41. ibid. 42. Rovásadó összeírás Zala vármegyei kötete. Országos Levéltár, Kincstári Osztály. (Rovásadó) 43. Kapornaki konvent oklevele. Epp. Egerszeg. 18. 1564. V. K. Lvt. 44. Káptalani hiteleshelyi jegyzőkönyv, II. k. V. K. Lvt. 45. Rovásadó. 46. Episcopus Miscellae. 170. 1645. V. K. Lvt. 47. Conscriptiones et acta bonorum eppalium, 1745-1762. V. P. Lvt. 48. Veszprémi uradalmi iratok elenchusa. Caps. AAA. Fase. 2, 3. dipl. 49. HOLUB J.: Zala vármegye története, Kézirat. (Pécs) III. k. 860-863. 50. Rovásadó. 51. Contractus novissione. 52. Rovásadó. 53. Conscriptiones. 54. Rovásadó. 55. Holub, op. cit. 9-10. 56. Rovásadó. 57. Rovásadó. 58. 1700. év decemberében készült összeírás. Országos Levéltár. Kincstári Osztály. Urb. et Consc. Fase. 6. Nro 42. (U. et C. F) 59. Rovásadó. 60. Contractus novissione. 61. Conscriptiones. 62. Conscriptiones. 63. ibid. 64. Holub, op. cit. 769-770. 65. Rovásadó. 66. U. et C. F, ibid. 67. Contractus novissione. 68. Rovásadó. 69. U. et C. F, ibid. 70. Contractus novissione. 71. Rovásadó. 72. Káptalani Országos Magánlevéltár, Veszprém, Garabonc 30. 73. Episcopus. 1758. Nro 20. V. K. Lvt. 74. 1779. Páhok. V. K. Lvt. 75. HOLUB, op. cit. 145-146. 76. Rovásadó. 77. HOLUB, op. cit. 172. 78. Rovásadó. 79. Conscriptiones et acta bonorum. V. P. Lvt. 80. Rovásadó. 81. Rovásadó. 82. HOLUB, op. cit. II. 336-344. 83. Rovásadó. 84. U. et C. F, ibid. 85. HOLUB, op. cit. 356-357. 86. Rovásadó. 87. U. et C. F, ibid. 88. HOLUB, op. cit. III. 356-357. 89. Rovásadó. 90. U. et C. F, ibid. 91. HOLUB, op. cit. III. 813-814. 92. Rovásadó. 93. Rovásadó. 94. Contractus novissione. 95. Urbarialis Tabella. 1768. Felsőpáhok, 39. K. Lvt. V. 96. Felsőpáhok, 1773. Júl. 1. 65. V. K. Lvt. 97. ibid. 98. HOLUB, op cit. III. 672-674. 99. Rovásadó. 100. 1715. és 1720. évi összeírás Zala vármegyei kötete, Országos Levéltár. 101. HOLUB, op. cit. 336-344. 102. Rovásadó. 103. U. et C. F, ibid. 104. PÁKAY, op. cit. 143-144. 105. Contractus novissione. 106. Conscriptiones. 107. Rovásadó. 108. Rovásadó. 245