Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
2. ábra. Paolo de Matteis: Lactatio, XVII. század. Fig. 2. Paolo de Matteis: Lactatio, XVII e siécle. zus és János báránnyal), végül egy másolat: (Tiziano „Ecce homo") volt található a képtárban. A századvég neves festőjének, Kacziány Ödönnek egy vallásos témájú képét, „Veronika kendője" és egy vázlatát, „Sz. István király" tartja számon a katalógus. Szerepelt Mesterházi Kálmán is egy tájképpel, „Alföldi táj mocsárral", aztán Molnár József, „Óbuda környékéről", Irinyi Jószef, „Kamalduli szerzetes" és Roskovics Ignác, „Gizella királyné" egy-egy képpel. Egy olajképe és egy akvarellje volt a gyűjteményben edvi Illés Aladárnak („Ministráns fiú" és „Kápolna erdőben"). Két, szerző megjelölése nélkül szereplő portrét kell még említenünk, az egyik Ricci Lőrinc jezsuita generálist ábrázolja, (XVTII. sz.), a másik Villax Mária Ferdinanda (az apát nővére) arcképe 1841-ből. A grafikák között legértékesebb Benczúr Gyulának a Rend jubileumi emlékkönyve számára készített címlapterve. Stilizált gótikus architektúra ad hátteret a kép felső részének középpontját kitöltő koronás magyar címernek, míg a középső rész bal oldalán püspöki süveget és pásztorbotot tart, az Egyház szimbólumait. E középső rész centrumától jobb oldala felé húzódik a kalligrafált feliratot tartalmazó pergamen tekercs, amelyről a keskeny alsó szegélyre a zirci címerrel ékes pecsét lóg alá. Két oldalról a főapátságba egyesült apátságok nevei: Zircz, Pilis, Pásztó és Szent Gotthárd szerepelnek a gótikus architektúra padozata alatti keskeny sávban. A kompozíció hű kifejezője az emlékkönyv gondolatiságának, valamint a millenium egész eszmeiségének. 8 7 Szerepelt a rajzok között egy Virostek Eduárd által 1849-ben készített portré, Zichy Domokos arcképe, és egy Krisztus-mo zaikkép rajza, amely a velencei Sz. Márk templom mozaikja után készült másolat. Itt a grafikák között, a rajzok után vesszük sorra a kőnyomatokat, a réz- és fametszeteket. Sem helyünk, sem egyéb lehetőségünk nincs a nagy mennyiségű (kb. 100 a számuk) anyagot teljességében felsorolni, 88 mindössze néhány észrevétel leírására szorítkozunk. Elsősorban Libay Lajos műveinek színes kőnyomatai fordultak elő nagy számban a lapok között (Balatonfüred, Balatonfüreden Kisfaludy Sándor szobra, Balatonfüredi színház és Eszterházi vendéglő stb.). A rézmetszetek között volt három Lütgendorffmetszet: valószínűleg a pozsonyi diétán készült 1826-ban a Bezerédi György Veszprém vm. követét ábrázoló metszet. A másik metszet Kolosváry Sándor veszprémi kanonok portréja 1827-től, míg a harmadik Kopácsy József veszprémi püspök arcmása (1826-ban készült), amelynek az az érdekessége, hogy egy másik verzióban is megvolt, azt azonban már Ehrenreich készítette. Ez utóbbi mesternek több metszete is szerepelt a gyűjteményben, így Festetics György és Kisfaludy Sándor arcképei. A gyűjtemény többi rézmetszetének csupán a keletkezési évszáma van meg, készítőjének neve nincs. Hasonló a helyzet a nagyszámú fametszet esetében, ahol az esetek többségében még a keltezés is hiányzik. A képek számához viszonyítva igen minimális a szobrok száma, mégis a gyűjtemény plasztikai részében volt az egyik legnagyobb művészi értékű darab. A barokk — Immaculata — vázlatot az apáti lakosztály előtti folyosón helyezték el. (3. ábra.) A földgolyón álló Mária lágy contrapostóját a szobor tömegéből kinyúló imádkozó bal kar és a jobb karról lehulló palástot felfogó puttó tartja kompozíciós egységben. A katalógus Donner Ráfáelt jelöli meg a szobrocska készítőjének, és ezen a véleményen van a szobrot először leíró Aggházy Mária is: „A főalakban sajátságosan egyesül Ignaz Günther és J. A. Feuchtmayer Máriának mozgalmas, ingadozó testtartása az arc klasszikus komolyságával és a finom ruharedőknek lapos, testhez simuló kezelésével, amit viszont inkább a fegyelmezett mérséklettel dolgozó G. R. Donner-nél tapasztaltunk. 8 9 Későbbi kutatásai során azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy a szoborvázlat mesterét Schlettererben kell keresni. A plasztikai gyűjtemény darabja volt még Bory Jenő „Ecce homo" fehér márvány szobra és Kiss György gipsz Sz. Imre-szobra. 3. A gyűjtemény további sorsa, jelenlegi helyzete A zirci műgyűjtemény jelentős része a ciszterci főapátság megszűnte után a veszprémi múzeum birtokába került. Ez az a része a gyűjteménynek, amelyről tudomásunk van. Egy további, nem jelentéktelen rész egyéni tulajdonba került, ami a legtöbbször nem jelenti a művek elkallódását, (sok zirci család őriz otthonában egykori apátsági műkincseket). Számos érté202
