Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén

és teológiai, jogi, egyháztörténeti, szónoklattani témájúak. A latin nyelv mellett a német a könyvek nyelve. Szép számmal akadnak már magyar nyelvű művek is (Id. a 6. Speciest) és magyar folyóiratok. Ami szembetűnő, az a könyvtártudományi művek számának gyarapodása. Itt elsősorban német szakkönyvek szerepelnek. Elsőnek a jezsuita MICHAEL DENIS művét a kétkötetes „Einleitung in die Bücherkunde" címűt említjük (az első kötet bibliográfiát, a második irodalomtörténetet tartalmaz). A mű sorsát nyomon követve fel kell tételeznünk, hogy a könyvet valamikor a 10-es években szerezhették be, mivel a szerző által közölt módszert 1815-ben már használták. Megtaláljuk később az 1837-es és az 1838-as katalógusokban is. Jelenleg nincs meg a gyűjteményben. További német könyvtártudományi művek voltak: JOHANN AUGUST BURKARDT: Anleitung zur Bücherkunde. (Bécs 1797), amely jelenleg is megtalálható a könyvtár kézikönyvei között; MARTIN SCHRETTINGER: Bibliothecks Wissenschaft. (Monacii 1829) és THEISZ: Entwurf einer Handbibliothek für angehende Theologen (Altona 1793) című művei. Külön figyelmet érdemel SZÉP JÁNOS két kötetes ,,Esztétiká"-ja. A könyv két Sectióban is előfordul (a ,,Literatura Classica Hungarica" (6) csoportjában és alább, a „Philosophia" (18) kategóriában.)

4

0 A művet eredetileg a jezsuita SZERDAHELYI GYÖRGY írta, címe „Aesthetica sive doctorina boni gustus" I—II. (Buda 1778) volt. Szép János ezt a művet fordította magyarra, amely így az első magyar nyelvű esztétika volt. A kötetek - a katalógusok tanúsága szerint — később is megvoltak a könyvtárban. Jelenleg nem találhatók a gyűjteményben. Igen fontos korszakát éli tehát a könyvtár a század második és harmadik évtizedében: az apátság közjogi helyzetének tisztázatlansága, a Heinrichauval folytatott vita, a függetlenné válás kérdése, igen sok energiát leköt, mégis megfigyelhető a törekvés a könyvtár rendszerezésére. Mindenképpen ennek tudható be a könyvtártudományi művek gyarapodása. Ezek tanulmányozása és felhasználása a könyvállomány renszerezésében megmutatkozik. Elegendő, ha az 1815-ös katalógus rendszerére hivatkozunk, amelynek elkészítésénél a Denis-féle módszert használták fel.

4

1 Művészettel, esztétikával foglalkozó művek, mint láttuk, kis számban vannak. Ezeknek száma azonban ekkor kezd gyarapodni. Az 1838-ban felvett katalógus alapján mélyreható változások bekövetkeztét konstatálhatjuk (az egy évvel korábbi katalógus, amely alfabetikus sorrendben tartalmazza a műveket,

4

2 már jelzi a változásokat, amelyek elsősorban a magyar irodalom megnövekedett arányában mutatkoznak meg), és ez kiteljed a könyvtár minden szférájára.

4

3 A csoportosítási módszer ismét kategóriák szerint történik, mint az 1815-ös esetében, itt azonban nincs az egyes kategóriák között alá- és fölérendeltségi viszony. Harminc kategória közül az első 12 Biblia et Exegetica, Sancti Patres, Dogmatica, Polemica et Patrologia, azaz teológiai, egyházjogi műveket tartalmaz, a többi természetjogi, történelmi, földrajzi, nemzeti irodalmi témák szerint sorolja be a könyveket. Művészet-, vagy esztétika-kategória ebben a rendszerben nincs. A vizsgált témájú művek a „Libri Italici", ,,Libri Gallici" stb. kategóriákban találhatók. CESARE RIPA egykötetes, igen műves metszetekkel illusztrált Iconológia című műve értékes darabja volt a gyűjteménynek.

4

4 Egy olvasóhoz intézett bevezető rész után, ahol az „Iconológia" fogalmát tisztázza, a képek jegyzéke következik. A tárgyalás során betűrendes sorrendben sorakoznak egymás után az egyes tulajdonságokat, fogalmakat megjelenítő szimbolikus figurák. A leírást klasszikusokból vett idézetek egészítik ki. Hogy a könyv milyen úton került a könyvtárba, nem tudni. Sorsáról annyit mindenesetre tudunk, hogy miután a harmincas évek közepén a könyvtárba került (1833 és 1837 között), ott a mai napig megmaradt, így szerepel többek között az 1863-as katalógusban is. A „Libri Gallici" címszó alá besorolt könyvek között szerepel a „Theatre de la Grande Bretagne au Description exacte des Palais du Roy" című, a már említett Sandrart-kötethez hasonló indítékkal készült nagyméretű, metszetes kiadvány.

4

5 Miként a cím is jelzi, a két kötetben a legnemesebb, legkiválóbb brit építészeti alkotásokat találjuk. A kiadó, Joseph Smith írt rövid bevezetőt az első kötet elé, amelyben párhuzamot von az angol monarchikus állam tökéletessége, és az építészet rendje, gazdasága, szépsége között. Az első kötetben 80 táblán királyi paloták és nemesi vidéki házak rajzaival találkozunk, amelyeket a rajzokat magyarázó szöveg kíséri. A kötet elején rövid, pár mondatos tartalmi ismertető található. A második kötet Anglia egyházi építészetét mutatja be. Címe, amely az első kötetéhez hasonlóan igen hosszú, a tárgyalás menetére is enged következtetni.

4

6 A kötet második része ismét a királyi és főúri paloták leírásához tér vissza. Mindkét kötet legnagyobb értéke a művészi metszetes illusztrációs anyag. Nem találni benne olyan bejegyzést, amely előző tulajdonosára engedne következtetni, jelenleg is a gyűjteményben levő két nagyméretű kötet a harmincas évek közepén került a könyvtárba. Az esztétikai művek között a már tárgyalt Szép János-féle „Aesthetica" említendő. Külön érdekessége ennek a katalógusnak, hogy említi SÁRVÁRI PÁL rajzmetodikai könyvét, „A rajzolás mesterségének kezdeté"-t.

4

7 Mintarajzokkal gazdagon ellátott tankönyvet valószínűleg nem oktatás céljából vásárolták meg a könyvtár számára, mivel mindössze egy példányban volt meg. Feltehetően egy szerzetesé volt, akinek hagyatékából került a könyvtár állományába. 1836-ban még megvolt, jelenleg azonban nem található meg a könyvtárban. 195