Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
Mint láttuk, jelentősen gyarapodott a művészeti témájú művek száma a harmincas években. Ceasare Ripa nagyjelentőségű „Iconológiá"-ja mellett fontos tény a kétkötetes angol építészettörténeti mű beszerzése. Említést érdemel ugyanakkor a rajzmetodikai mű is. A kert- és parkművészeti művek kategóriája továbbra is üres, igaz, félig ide sorolható a „Nouveau theatre. . .", amint ezt az elemzésből megállapíthatjuk. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg DIÓSZEGI és VESZELSZKY botanikai jellegű műveit, 48 kertművészeti könyv azonban később sem szerepel a gyűjteményben. A XIX. század közepén két jelentős hagyaték könyvanyaga került a könyvtárba. Hoffner József pesti orvosprofesszor 1841-ben úgy végrendelkezett, hogy könyvtárának tudományos tárgyú könyveit ajánlják fel a zirci apátnak a rend könyvtára számára. 4 6 Villax Ferdinánd apát és Hoffner József között a könyvek sorsáról már korábban folytak megbeszélések, így a végrendeletnek ez a pontja lényegében a korábbi megállapodás értelmében intézkedik a könyvtár javára. Igaz, a végrendelet fogalmazása szerint a könyvek értékének felbecsülése után, azok felajánlandók az apátnak, kívánja-e a könyvtár számára megszerezni. Biztosra vehetjük, hogy „tudományos foglalatú és belletristikai" művei a zirci könyvtárba kerültek. Sajnos nem tudni pontosan milyen tudomány, vagy tudományok képezték a tárgyát ezeknek a műveknek, mivel a Hoffner-könyvtárnak nem maradt fenn katalógusa. A könyvekre nézve egyetlen támpontunk a végrendelet. Ebből az látszik valószínűnek, hogy a könyvek ritkaságok, értékes kiadványok lehettek elsősorban. A másik hagyományozásról, amely kilenc évvel később történt, már többet tudunk. Fejér György váradi kanonok és Villax Ferdinánd között a végrendelkezést megelőzően már megállapodás született a kanonok könyvtáráról. 5 0 Ennek értelmében Fejér György teljes könyv-pénz-térkép- és képgyűjteményét az apátságra hagyta. Cserébe az apát kötelezi magát két jól tanuló, keszthelyi származású felsőbb osztályos gimnazista (duobus Gymnasium Maius Albae Regiae frequentaturis Juvenibus natis Keszthelyiensibus qui eminentes fuerint. . ..) évi 60—60 forint ösztöndíjjal történő ellátására. Ezen konvenció alapján Fejér végrendeletében úgy intézkedik, hogy miután „.. . válogatott Könyvtáromat, régi pénz, földabrosz és képek gyűjteményével együtt a .. . Zirci Apáturaságnak átengedém 1850-dikben. . ." azok a már ismert feltételek mellett véglegesen ott is maradjanak. 5 1 A Conventio első cikkelye szerint a könyvekkel azok katalógusa is az apátság könyvtárába kerül. Fejér György saját kezűleg készítette a kétkötetes katalógust a század első felében. 5 2 Ez alapján a gyűjteményt 2500-3000 kötetre becsülhetjük. 5 3 Többségében teológiai, történelmi témájú munkák voltak. Nagyobb részük latin és német nyelvű, kisebb részük magyar. Művészettörténeti, esztétikai témájú mű igen kevés szerepel a váradi kanonok könyvei között, ezek is inkább elvont, filozófiai jellegű munkák. Csupán néhány mű cím szerinti említésére szorítkozunk a fentiek illusztrálására. BOUTLENWECK „Aesthetik" című műve (kiadási hely és évszám nélkül) mellett egy „Blüthen aus dem Gebiete der Lebensphilosophie und des Schönen" című gyűjtemény vonja magára figyelmünket. 5 4 Ez a könyv jelenleg is megtalálható a könyvtárban. Említést érdemel az ,,A' szép Mesterségek alapvonalakban. . ." is, 5 5 amely MOLNÁR JÁNOS „Magyar könyvház" című munkájával együtt a „Philosophia" kategóriában szerepelt. Jelenleg egyik sem található. Mint láttuk, a század közepén két jelentős hagyaték gyarapította a könyvtárgyűjteményt. Dacára annak, hogy igen nagy mennyiségű könyv került ezáltal a könyvtárba, annak arculata nem változott meg. A két magángyűjtemény jellegében sokban volt rokon az apátságéval, zömében teológiai, történelmi és földrajzi munkák szerepeltek bennük. Nem járultak hozzá különösen a művészettörténeti, esztétikai témájú könyvek számának növekedéséhez sem. Tárgyalásunkban a kronológiai sorrendet és a fejlődést figyelemmel kísérve az utolsónak az 1863-as katalógust említjük. 5 6 Igaz, ez átvezet bennünket a XIX. század második felébe, amely már nem tartozik szorosabban véve dolgozatunk vizsgálati körébe, mégis szükséges elemezni, mivel betekintést enged a könyvtár Fejér György hagyatéka utáni helyzetébe, valamint lezárja azt a korszakot, amelyet az apátság kultúrtörténetében Villax Ferdinánd neve jelöl. A kétkötetes könyvjegyzék nyomtatott formalapon sorolja fel a könyveket. A kartonon az alábbi rovatok találhatók: Num. Ordinum. Armarium, Sectio, Nomina Auctorum, Cim, Editionis Locus, Annus és Tomus. A könyvek többsége ekkor már német nyelvű. A művészettörténeti könyvek között értékes műre bukkanunk: MOLNÁR JÁNOS kilenc könyvére ,,A' régi jeles épületekről". 5 7 A művet az egykori jezsuita Molnár János Festetich Pálnak ajánlotta. Az ajánlásban állást foglal a magyar nyelven történő írás mellett, mert mint mondja, „.. . hogy ha Hazám ékességét szeretem, nyelvét szeressem meg-előszer. De mi haszna, mi érdeme az elrejtett kintsnek? kit melegít a' bé-takart szikra? A' ki szívét nem tetteti, kézre kél és munkára.". A ,,BéVezető-Levél" a múltat dicsőíti. Maga a tárgyalás könyvekre, ezek pedig részekre tagolt. A könyveket ún. ,,Készület"-ek vezetik be. A szerző módszere filológus jellegű, forrásai görög, latin és héber nyelvűek. Legtöbbet a Bibliából és klasszikus auktoroktól idéz. Az Első Könyv témája a Paradicsom. A Második Könyvben Noé bárkájának leírását találjuk. A babiloni torony (III. Könyv), Babilon és Ninive városa (IV. Könyv), majd Egyiptom épületei (V. Könyv) találhatók ezután. Az V. Könyvben a piramisokról ír 196
