Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

TORMA ISTVÁN: A balatonakali bronzkori sír

bicioarai sírleletet, ahol egy csontvázas sírban bronz­hajkarika és egy ciprusi hurkosfejű tű volt. 5 A Romániától Lengyelországig elterjedt típus több veszprémi lelőhelyen is előfordul (Bajcsy-Zsilinszky u. 12-14, 6 Angeli-major, 7 Papvásártér 8). Sajnos ezek a bronztárgyak hiteles megfigyelések nélkül, a kisapostagi kultúra vagy a dunántúli mészbetétes ke­rámia leleteivel vegyesen kerültek elő, a leletösszefüg­géseket nem ismerjük. A Tüzér utcából 1912-ben tekercselt pálcikás díszítésű bögrével és peremtöre­dékkel együtt adtak a veszprémi Bakonyi Múzeumnak két bronz hajkarikát és egy bronz spirális csövecskét. 9 (6. ábra) 6. ábra. Veszprém-Tüzér utcai leletek. Abb. 6. Veszprém-Tüzér u., Funde. A tokodi csoport hiteles sírjából Neszmély- Tégla­gyár területén kerültek elő visszahajlított végű hajka­rikák. 1 0 Kalicz Nándor a hatvani kultúra törzsterü­letéről Zaránkról mutat be egy arany hajkarikát. 1 1 A hatvanival egykorú ottományi kultúra rétközberencsi telepén egy hasonló arany csüngő, nagy dobosi sírjá­ban pedig több ugyanilyen bronzkarika került elő. 12 Gyakran előfordul ez a bronzékszertípus a keletszlo­vákiai temetők sírjaiban is. 1 3 Legfontosabbak számunkra a délnyugat-szlovákiai Hurbanovó típusú sírleletek, amelyek között a bala­tonakaii lelet több tárgyának analógiáját megtaláljuk. A naszvadi (Nesvady) temető három sírjában összesen 7 db, a balatonakaii hajkarikával teljesen megegye­ző kerek bronzkarika látott napvilágot. 1 4 Az ugyan­csak három sírban talált, összesen 6 db arany hajkari­ka érdekes módon valamivel nagyobb a bronzoknál, és a képeken ovális alakúnak látszik. 1 5 A felsorolt analógiák egyértelműen a kora- és a középső bronzkor határára keltezik a visszahajló végű tömör hajkarikát. A későbbi időre (Mozsolics-féle B III) az ugyancsak tömör, de ovális, a végükön rendszerint igen erős ívben befelé hajló arany hajkari­kák a jellemzőek. 1 6 Kísérő leletek hiányában bizony­talan a kronológiai helyzete a nagyméretű, ovális alakú mezőberényi, szondi és badacsonyi hajkarikák­nak. Mozsolics Amália ezeket is idősebbnek tartja a B III végénél. 1 7 A Magyarországtól Ny-ra és ÉNy-ra eső területe­ken, így az aunjetitzi kultúrában is nagyon gyakori peremes balták nálunk jóval kisebb szerepet játsza­nak. A több csoportba osztható peremes balták közül a balatonakaii az ún. itáliai típushoz tartozik, amelyet a nyakon szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan elhe­lyezett kivágás különböztet meg a hegyes nyakú aunjetitzi vagy szászországi típustól. Ez a két típus Szlovákiában Mária Novotná szerint a lapos nyakú baltákkal együtt a korabronzkor végére keltezhető Hurbanovó-típus és Koát'any-kultúra temetőiben for­dul elő. 1 8 A zömök testű, erős ívben kihajló élű balatonakaii balta legjobb analógiáját Holies (Holic) környékéről és a jókai (Jelka) leletből ismerjük, utób­biban két bronztőr is volt. 1 9 A naszvadi temetőben a balatonakaiinál nyúlánkabb balták vannak. 2 0 Az egy­korúságot a 65. sír két szebeni típusú bronz hajkari­kája is bizonyítja. 2 1 Egy hegyes nyakú aunietitzi bal­ta a lengyelországi Le ki Ma fe lelőhelyen feltárt halom D sírjában három db szebeni típusú kerek arany haj­karikával volt együtt. 2 2 Meg kell jegyeznünk azon­ban, hogy a peremes balták keltező értéke önmagában meglehetősen alacsony, peremes balták még a koszi­deri horizont leleteiben is előfordulnak. 2 3 A balatonakaii tőr a háromszög alakú tőrök család­jába tartozik. A hegyük felé egyenletesen keskenye­dő, lapos keresztmetszetű pengével, lapos vagy kör­íves vállal jellemezhető 3—5, ritkábban több szögecs­lyukas tőrök a korabronzkor második felére keltez­hető leletegyüttesekben fordulnak elő. Közös jellem­zője ezeknek a tőröknek, hogy az eredeti szögecslyu­kak a vékony lemezből gyakran kitörtek, meg kellett őket újítani. Éppen ezért az egyidejűleg használt szögecslyukak száma nem mindig állapítható meg tel­jes biztonsággal. 2 4 Az ehhez a típushoz tartozó nyer­gesújfalui, szintén kitörött szögecslyukas, geometri­kus díszítésű tőrt Mozsolics Amália is a bronzkor II. periódusba keltezi. 2 5 A peremes baltát is tartalmazó jókai (Jelka) lelet két tőrét szintén ide sorolhatjuk, bár az egyik, 7 szögecslyukas példány jóval széle­sebb. 2 6 A balatonakali tőr legjobb analógiáját a Hur­banovó-típus naszvadi (Nesvady) temetőjének 84. sír­jából ismerjük. 2 7 Ugyaninnen, a 69. sírból származik egy hasonló pengéjű, de erősebben ívelt vállú tőr is. 28 Az utóbbi példányon jelentkező enyhe bordát a KoS­t'any-kultúra kassamindszenti (Vsechsvätych) temető­jében napvilágot látott tőrön is megfigyelhetjük. 2 9 Ez már átmenetet képez a középső bronzkor hasonlóan középbordás tőrjei felé. A balatonakaii háromszögle­tes tőr határozottan elkülönül a dunántúli mészbeté­tes kerámiából ismert, részben középbordás' tőröktől, amelyeknek válla rendszerint kissé szélesebb a pengé­nél. 3 0 A trianguláris tőr a középső bronzkorban mi­niatűr változatban él tovább. 3 1 Az ovális átmetszetű bronzhuzalból készített spirá­lis kartekercs analógiáit szintén a korabronzkor máso­17

Next

/
Thumbnails
Contents