Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
MEZEY ALICE: A veszprémi várfal délnyugati szakaszából kibontott faragott kőanyagáról
UM.««* ,i|C« *H— I —I —I —I —I —I O 40 10 JO 40 30 CM 1- j 0 40 XJ 3Ü 4JCM 15. ábra. l-es típusú ablak könyöklői. Abb. 15. Brüstungen eines Fensters vom Typ 1. 16. ábra. Szemöldök kövek. -Pf Abb. 16. Tragbalkensteine. JEGYZETEK 1. OMF Székesfehérvári Építésvezetősége, építésvezető: PETE GÉZÁNÉ, művezető: DOBOS GYÖRGY, brigádvezető: STÁHL JÓZSEF volt. A helyreállítási tervet ERDEI FERENC készítette. 2. LUKSICS J. - PFEIFER J.: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. VI. cap. Veszprém várának házai 1749-ben. . . . „Nemes Simoga Mihály háza állott. Ennek már akkor is nagyobb terjedelműnek kellett lennie . .." 3. ibid. VII. cap. A XVIII. sz. második felének építkezései .osztozó Atyámfiaitól puszta és düledezett állapotban örök áron magamnak meg szereztem. . . föl is épétettem, 's elpusztult kertyét, és udvarát is kő kerétéssel befoglaltam 4. ERDEI FERENC tervező megfigyelése simontornyai és székesfehérvári 5. A hazai analógiák HORLER MIKLÓS szíves közlései. 6. Szinte azonos formában kialakított könyöklőpárkány tűnt még fel Várpalotán jelenleg azonban a hozzá tartozó nyílás nem látszik, egy másik formában Sopronban az Új utca 24. sz. és a Pozsonyi út 3 sz. udvari homlokzati ablakainál is. (A soproni és mosonmagyaróvári példák Dávid Ferenc szíves közlései) ÜBER DAS IM SÜDWESTLICHEN TEIL DER BURGMAUER VON VESZPRÉM FREIGELEGTE BEHAUENE STEINMATERIAL Die Wiederherstellung des südwestlichen Teils der Burgmauer in Veszprém wurde - aufgrund der Pläne von Ferenc Erdei - durch Országos Műemléki Felügyelőség durchgeführt. Im Laufe der Herstellungsarbeiten konnte ein - vermutlich sekundär eingebautes - wertvolles, architektonisch behauenes Steinmaterial freigelegt werden: Reste von Gewölberippen, gotische Fenster- und Türrahmen sowie rekonstruierbare Fensterrahmen-Bruchstücke aus der frühen Renaissance. Letzterer Fund ist von besonderer Bedeutung. Bis jetzt standen uns über die mittelalterliche nicht sakrale Bautätigkeit in der Burg von Veszprém kaum Angaben zur Verfügung. Durch die Geschichte dieser Gruppe von Fragmenten kann jedoch die Baugeschichte der Burg im 16.-18. Jahrhundert verfolgt werden. In der Formgestaltung bleiben Eigentümlichkeiten der Spätgotik bewahrt, wie Profilgestaltung und konsolartiger Balustersims. Im Gebiet von Ungarn finden sich für eine konsolartige Ausgestaltung des B;Justersimses nur wenige fragmentarische Analogien Das beschriebene Steinmaterial ist ein Beweis dafür, dass eine planmässige Erforschung und Wiederherstellung der Burgmauer für die Baugeschichte der Burg von Veszprém unentbehrliche Angaben liefern kann, was für den Forscher von äussert grosser Bedeutung ist. Anschrift des Verfasser: Mezey Alice Országos Műemléki Felügyelőség H-1014 Budapest Táncsics u. 1. 138
