Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

MEZEY ALICE: A veszprémi várfal délnyugati szakaszából kibontott faragott kőanyagáról

hoz, egy 59 cm nyílásméretűhöz, az osztásos pedig 97 cm-eshez tartozott. A könyöklőpárkányok falsíkból kiálló méretei: 9,5 cm, 12,0 cm, és 19,0 cm. A szemöldökpárkányoknak ugyanez a mérete: 6,0 cm, 9,5 cm, és 12,0 cm. Az egyes méretek megegyezése arra enged következtetni, hogy a falsíkból azonos mértékben kiálló könyöklő- és szemöldökpárkányok egy ablakhoz tartoztak. A töredékek legtöbbje szürkés homokkő, azonban legalább egy ablak vörös homokkőből készült, mert egy könyöklőkő (a 9,5 cm-es, lesarkított profilú) és néhány szárkő is vörös homokkőből van. Az épület, amelyhez a nyíláskerettöredékek tartoztak, így változatos, polikrom lehetett. A szemöldökpárkányt mindhárom változatában (9—10., 16., ábra) a szemöldökkő tömbjéből faragták ki, ami e nyílástípus korai változatára utal. Korai voltára enged következtetni a sarokátmetszéses kialakítás is, és hogy az említett analógiák mindegyike gótikus. A budai példa körte-tagos, sarokátmetszéses, a soproni egyszerű élszedett, gótikus, a nagyszebeni hengertagos, sarokátmetszéses profilú. A veszprémi töredékek rokonsága szembetűnő a gótikus analógiákkal, de a kimatagos sarokátmetszéses profil már a reneszánsz korai motívuma, így ez olyan korai megoldás, amely a gótika egy érdekes motívumát — a konzolszerű könyöklőpárkányt — alakította ki a reneszánsz kezdetén. A vasrács helyei minden ablakkeret töredéken, az élszedett gótikus típushoz tartozókon is jól látszanak. Másodlagos voltukra egyedül az osztott ablakok könyöklőjén levő kiosztás enged következtetni, (12., 14. ábra) itt ugyanis a két középső vasrács (függőleges) már túl közel kerülne az osztóbordához, ha nem, másodlagos volna. Összegezve, az ismert adatok alapján, és a nagyszebeni régi városháza nyíláselrendezési rendszerére, mint legközelebbi rokonságot mutató példára támaszkodva, a veszprémi külső várban a XV—XVI. század fordulóján épült az az épület, amelynek nyíláskeret töredékei a DNY-i várfalszakaszból előkerültek. Az épület földszinti, lépcsőházi, vagy alárendeltebb homlokzataihoz az l-es ablaktípus, vagy esetleg az élszedett, második csoportba sorolt, gótikus típus, az emeleten vagy a főhomlokzaton, a 2-es ablaktípus lehetett beépítve, változatos, polikrom vörös és világos szürke homokkő felhasználásával. A vasrács helyének kifaragása, és kiosztása a gótikus és a kora reneszánsz töredékeken is megfigyelhető, és nagy hasonlóságot mutat. Elképzelhető, hogy azok egy időben, egy épülethez tartoztak. A veszprémi várfal még sok értékes faragott követ rejt magában, amelyek kibontása és módszeres feldolgozása segítségével a középkori Veszprém építéstörténetének eddig ismeretlen, lényeges pontjaira derülhet fény. 12. ábra. Osztott kialakítású könyöklőpárkány. Abb. 12. Gegliederter Balustersims. ű 6SP 1 ^ JH. 4 LtaoMeü jirarcH rw*6or nVWs «owo«*d xOrttííí I 1 1 1 1 O lO io JO «OCM 13. ábra. l-es típusú ablak. Abb.13. Fenster vom Typ 1. «ámm K*mroi(r ~f I| j-ig | -H.5-I 1 1 0 -w W X 40 JOOi 14. ábra. 2-es típusú ablak. Abb. 14. Fenster vom Typ 2. 137