Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve
1 A címerpajzs hatszögletű formája, kissé homorú, megoldása, a szélek, illetve a szögcsúcsok enyhe — már a papírtekercs anyagszerűségét is utánzó, kartusszerű - felpöndörödése feltétlenül rokon a Beriszló sírkő címerpajzsának faragási megoldásával. A két faragvány időbeli (1515-1525) és földrajzi (PápaVeszprém) közelsége, készíttetőik délvidéki származása, itáliai és dalmát kapcsolatai, mindenesetre felvetik annak a lehetőségét, hogy ezek a címerfaragványok, ha nem is egy kéztől származnak — de talán egy műhelyből kerülhettek ki. A két címer szerkezeti hasonlósága (hasított pajzs, egyik felében harántpólyák) heraldikailag is igen érdekes, mert bár a Tahyak pápai címerében a haránt pólyák a heraldikai baloldalon láthatók, a Tahyak 1560-ig használt címerében általában a jobb félmezőben szerepelt a három balharánt pólya, éppúgy, mint Beriszló Péter címerében. 8 7 Ezekről a pólyákról mondja a Tahy család történetével foglalkozó Tahy István, hogy ,,hiba volt az ősi és a család előkelőségét kifejező 3 pólyás czímert elhagyni, mert a régi czímer a család előkelő és ősi honfoglaló jellegét fejézte ki." 8 8 A pólyás mesteralakoknak ilyen fajta jelentőséget tulajdonítani talán túl merész dolog, kétségtelen viszont, hogy az itáliai és dalmáciai családi címereknél igen gyakori a harántpólya, 8 9 és ezeket a XIV—XV. századi, jórészt patrícius címereket általában nem uralkodók adományozták, hanem azok az egyes családok felvett, ősi jelvényei voltak. Tulajdonképpen a Beriszló címer harántpólyáinak megfejtésével is adósok maradtunk, de a fent elmondottak alapján nem lehetetlen, hogy azok valamiféle ősi és előkelő délvidéki eredetre utalnak. A hatszögletű, lófejpajzs, az olasz reneszánsz kartus, a XV-XVI. században általánosan elterjedt forma Itáliában. Különösen Firenzében, a reneszánsz bölcsőjében, a leghíresebb reneszánsz paloták, a Palazzo Strozzi, Ruccellai, Medici—Ricardi, vagy Antinori homlokzatán, vagy sarkán találunk ilyen pajzscímereket, amelyek közül nem egy még arányaiban is megegyezik a mi címerpajzsunkkal. 9 0 Hasonló olasz reneszánsz kartus Itálián kívül még leginkább Lengyelországban fordul elő, mint például a krakkói Zsigmond-kápolna külső falára helyezett sasos Jagellocímer. Az egyházi címereknél is igen kedvelt volt ez a pajzsforma, és talán nem véletlen, hogy a nagy reneszánsz pápák II. Pius (Aeneas Sylvius Piccolomini 91 1458-1464), II. Gyula (Giuliano della Rovere 92 1503-1513) és X. Leo (Giovanni Medici 9 3 15131521) címereit is ilyen pajzs formában örökítették meg. A két utóbbi pápa egyébként nemcsak kortársa volt Beriszló Péternek, hanem szoros személyes kapcsolatban is állott vele. Hogy melyik műhelyben, hol és ki faraghatta Beriszló Péter címeres sírkövét, nem lehet megállapítani. Kétségtelen, hogy Esztergomban működött ezidőtájt - egész biztos Bakócz érsek halála után is — egy jelentős kőfaragó műhely, ahová minden bizonnyal Joannes Fiorentinus (Firenzei János) is tartozott. 9 4 De sem az ő jelzett alkotásai, (Forgách Gergely 1515-i felsőelefánti sírköve, a Désházy címerrel díszített menyői munkái 1515-ből, Laski János gneznoi érsek címeres sírköve 1516-ból), sem a stíluskritikailag neki tulajdoníthatók [Zentléleky Miklós Ákos csatkai sírköve (1516), a ráckevei Nicolaus nevű polgár címeres sírköve (1525), a másik három gneznoi címeres sírkő (1516—1517) 9 5 ^ nem szólnak amellett, hogy Joannes Fiorentinus személye számításba jöhetne. Egyedül akkor gondolhatnánk rá, ha Thurzó Zsigmond váradi püspök 1512-ből való címeres sírkövét Firenzei János művének ítélnénk. 9 6 Ez a sírkő áll még a legközelebb egyszerű pajzsával, mitrájával és méreteivel a Beriszló-sírkőhöz. ötszirmú rózsáinak formája is nagyon hasonló. Ez a hasonlóság egyébként behatóbb vizsgálatot érdemelne, mert a rózsák faragásának alapos összehasonlítása eldönthetné, hogy lehet-e egyáltalán egy kéz munkájáról szó. De Firenzei János személye a Thurzó követ illetően nagyon bizonytalan, sőt valószínűtlennek is tűnik. Egyedül Bunyitay Vince vetette fel ezt a lehetőséget, 9 7 de azt már Hampel József is kétségbe vonta (1893), 9 8 s Balogh Jolán is határozottan elutasítja. Ujabban Gerevich László ismét visszatért a kérdésre, és a szakirodalommal ellentétben a sírkő-faragvány elrendezése és jellegzetes részletei alapján azt gyanítja, hogy legalább a sírkő terve és a kivitelezési munkák vezetése Firenzei János közreműködését sejteti. 9 9 De míg Firenzei János sírkövei többnyire növény- és gyümölcskoszorús, karikára fűzött szalagos megoldásokkal a Bakócz kápolna homlokzati talapzat reliefjének kompozícióját és motívumait is utánozva, még a firenzei korai cinquecento gazdagabb formakincsét érzékeltetik, 100 addig a Thurzó sírkő, de a Beriszló sírkő címere is, a maga sima egyszerűségében, mindössze néhány hullámos szalagdísztől kísérve, már határozottan a cinquecento későbbi, puritánabb iránya felé mutat. 10 1 Persze a sűrűbb, faragott díszítő elemek hiányából valamit a szegényesebb kivitel számlájára is írhatunk (sem a Thurzó, sem a Beriszló síremlék nem vörösmárványból készült), de kétségtelen, hogy a XVXVI. század fordulójától nálunk is divatba jöttek az egészen egyszerű, pajzscímeres, szalagdíszes, antikvabetűs sírkövek. Ilyen a Perneszi Pálné, Zápolyai Orsolya porvai sírköve 1500-ból, 10 2 bár ennek elrendezése nem követi még egészen a későbbi, általánossá vált elrendezési elvet, amely szerint a címer a sírkő felső kétharmadát, a felírat pedig az alsó egyharmadát foglalja el. 10 3 Ezzel szemben Wémeri Zsigmond zágrábi püspök 1500. évi budai sírköve, 10 4 de méginkább a Lardus Tádé egri kanonok 1512-es kassai vörös márvány sírköve 10 5 a Beriszló sírkő közvetlen előzményeként fogható fel. Végül ugyanilyen jellegű Semjén Antal kapornaki apát címeres, distichonos, vörösmárvány sírköve a nagykapornaki volt bencés apátsági templom szentélyében, amely — bár az apát csak 1546-ban halt meg — feltehetően még életében, testvére, Péter halálakor készülhetett 1526 Itáján. 106 Mivel — mint láttuk — lófejpajzsos címeres sírkövet a Beriszló Péterén kívül nem találtunk többet Magyarországon, és mivel ennek a kifejezetten olasz jellegű 125
