Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve

pajzstípusnak az elterjedése Közép-Európában nagyon korlátozott volt — csak Lengyelországból ismerünk lófejpajzsos címeres sírköveket, 10 7 bár ezek pajzsfor­mája is elüt a mienkétől — megkoctáztathatjuk azt a feltevést, hogy talán azoknak az itáliai kőfaragóknak egyike készíthette el a sírkövet, akik éppen 1525-ben Lengyelországból Magyarországra, Esztergomba jöt­tek, elsősorban márványbeszerzés céljából. 10 8 Meg­kockáztathatunk azonban még egy feltevést. Az 1517 és 1519 közötti időkből ismerünk egy Statilio Jakab nevű traui lapicidát (kőfaragót). Egyesek Jacobus Tragurinussal azonosítják, mások neki tulajdonítják a nógrádi és váci reneszánsz faragott < emlékeket. 10 9 Mi­vel a Beriszló sírkő megrendelője Statileo (Statilic) János volt, önként kínálkozik a csábító feltevés, hogy esetleg szülővárosában Trogirban készíttette el a sírkö­vet ismerős, sőt rokon kőfaragóval. A címerpajzs egyedülálló, hatszögletes, olasz kartus formája ezt a feltevést könnyen valószínűsíti. Bizonyításához ter­mészetesen Statilic Jakab személyének és műveinek alapos ismeretére lenne szükség. Végül a sírkőről még annyit, hogy az feltehetően 1525-ben készült, még éppen Mohács előtt. így a közvetlen, eleven, firenzei típusú, olasz reneszánsz hatásnak bizonyára egyik utolsó, szép, tiszta hajtása Magyarországon. 11 0*^ Erdélyt más mértékkel kell mérnünk, hiszen ott a provinciális olasz reneszánsz, később szinte elnépiesedve, még hosszú ideig tovább élt, de Magyarországon a Habsburg korszakkal, főkép­pen a török hódoltság miatt, ha nem is szakadnak meg az olasz szálak, és ha I. Ferdinánd király politikai eleinte • még a magyarok által kedvelt olasz modor­ban festeti is a nemesi armálisckat, és ha a sírköveknél fenn is marad még egy ideig az olasz reneszánsz emlé­keként a pajzscímer, 11 1 a viharos időben amúgy is lecsökkent magyarországi képzőművészeti tevékeny­ség hamarosan a felsőolasz, lombard formák átvételé­vel kialakult, németesebb reneszánsz hatása alá került. Beriszló Péter sírkövét 1975-76-ban a veszprémi Bakonyi múzeumban Koncz Pál és Kovács János szak­szerűen restaurálta, illetve kiegészítette. A helyreállí­tott sírkő azóta ismét a veszprémi Szent Mihály szé­kesegyház altemplomában látható. (24. ábra.) A sírkő ismertetése után idézzük fel az 1475-ben Trogirban született Beriszló Péter emlékét. 11 2 Te­kintsük át pályafutását és vizsgáljuk meg történeti szerepét. Személye és működése szorosan összeforrott a magyar királyság XVI. századi történetének első két évtizedével. Tipikus reneszánsz egyéniségében a kor szokásához híven szétválaszthatatlanul ötvöződött egybe a főpap, az államférfi, a diplomata és a hadve­zér. Családjának délszláv származásáról fentebb már szó esett. Feltehetően a grabarjai Beriszló család révén jutott Magyarországra. Pályája egyházi vonalon indult el. Először Váradi Péter kalocsai érsek udvarába ke­rült. 1500-ban a hájszentlőrinci társaskáptalan pré­postja, 11 3 1501-től kalocsai kanonok, 1507-től szé­kesfehérvári prépost. 1511 végén már veszprémi vá­lasztott püspök, 1512-ben a pápa is megerősíti a veszprémi püspöki székben, majd elnyeri a pornói apátságot is. 11 4 A pápa a bíbornoki kalapot is kilátás­ba helyezi számára, amiben a császár is támogatja, de ellenségei meghiúsítják ezt a tervet. Egyidejűleg a vi­lági tisztségek tömege is rázúdult. Ezért egyházmegyé­jét rokonával, Statileo János felsőörsi préposttal kor­mányoztatta. Püspöksége alatt 1515-ben Veszprém­ben zsinatot tartottak, amelyen rendeződött a kápta­lan és a plébánosok hosszú áldatlan vitája a tizedne­gyedek tekintetében, több egyéb üdvös határozatot is hoztak, és itt rendelték el a plébánosoknak először Magyarországon a modern értelemben vett anyakönyv­vezetést. 11 5 Udvari, diplomáciai és katonai szolgálata is igen korán elkezdődött. Már 1501-ben királyi titkár, és rendszeresen részt vesz a királyi tanácsban. 1513-tól 1516-ig, II. Ulászló király haláláig, királyi kincstartó. Egyidejűleg elnyeri az ország egyik legmagasabb, és ebben az időben talán legfontosabb hivatalát. Kine­vezik Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánjává, így szokás ez Mátyás király óta, hogy egy kézben összpontosuljon a déli végek védelmének gazdasági, politikai és katonai irányítása. 116 1 Rábízzák a zenggi várkapitányságot, Jajca védelmét, a dubiciai főispánsá­got, és végül a jeruzsálemi Szent János lovagrend gaz­dag magyarországi vránai perjelségének kormányzása is az ő kezébe kerül Beriszló Bertalan halála után. 1502-ben Rómába küldi a király, hogy a törökkel kö­tött békéhez megnyerje a pápát. 1504-ben Velencé­ben tárgyal, 1510-ben Miksa császárnál a Velence-elle­nes cambray-i liga ügyében. 1511-ben Lengyelország­ban jár, hogy a lengyelek és a magyarok török ellen tervezett közös támadását elhalasztassa. 11 7 1511— 12-ben ismét a Szentszéknél és Miksa császárnál talál­juk. Bakócz Tamás kíséretéhez tartozva a Bakócz ja­vaslatára kibékülő II. Gyula pápa és Miksa császár kö­zött Beriszló közvetített, ő vitte a béke feltételeit és a pápa aranyrózsáját a császárhoz, és így a szövetség létrejöttében is személyes része volt. X. Leo pápával már közvetlenül érintkezik levelek vagy megbízottja Negro Tamás spliti kanonok útján. 118 1 Legnagyobb hírnévre azonban mint hadvezér tett szert. Attól kezdve, hogy átvette a déli végek politikai és katonai irányítását, minden erejét az akkor meg­lehetősen önálló horvát, sziavon, dalmát, bosnyák te­rületek védelmére fordította. Ennek során 1513-ban Zrínyi Miklóssal, Szluini Mihállyal és Beriszló Ferenc­cel együtt nagy győzelmet arat Dubicánál a török fe­lett. A pápa elismeréseként megszentelt karddal és aranyos díszsisakkal tünteti ki. Jajcát, a déli végek kulcsfontosságú várát többször is megvédte a támadó törökök ellen. 1515-ben természetes fia is egy török elleni csatában esett el. 11 9 1517-ben és 1518-ban is megveri a törököket. A szakadatlan végvári csatározá­sok közepette 1520. május 20-án éri el a halál. A Korenica patak mellett megvert török sereg néhány leshelyen rejtőző tagja oltotta ki életét. Tetemét Me­dosich Pál Bihácsba vitette. Innen szállíttatta el Stati­leo János a veszprémi székesegyházba. 12 0 126

Next

/
Thumbnails
Contents