Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve

XVI. század elejéről ismert magyarországi címeres sírkövek méretével, hullámos szalag ornamentikájára is bőven akad hazai analógia. Az egyszerű reneszánsz szalagdísz megoldása a budai palota Mátyás király és Beatrix királyné címerével díszített oromfaragványaira

7

0 vezethető vissza: felül a pajzs fő oldalánál a csokorra kötött szalag kiszélesedő vége látszik ki a pajzs alól, a pajzs derekánál pedig a hullámos szalag kanyarogva búvik elő, dekoratívan kitöltve a rendelkezésre álló teret. Rokon szalagdísz megoldással találkozunk a Perneszi Pálné Zapolyai Orsolya 1500-ból való porvai síremlékén,

7

1 Wémeri Zsigmond zágrábi püspök, kirá-. lyi kincstartó nemrég előkerült, ugyancsak 1500-ból való budai sírkövén,

7

2 és egy XVI. századi eleji, 8 gerezdes címerpajzsot ábrázoló budai sírkövön is.

7

3 Ezzel szemben a Beriszló sírkő címerpajzsának formája majdnem egyedülálló. A pajzs hatszögletes ún. lófejpajzs, amelynek négy függőleges irányú oldala enyhén ívelt. Kevés a valószínűsége annak, hogy akár a pajzs hét-, esetleg nyolcszögletes alakúnak lenne miegy középső kiszögellés ketté osztotta volna és ezáltal a pajzs hét, esetleg nyolcszögletes alakúnak lenne minősíthető. Az ilyen kiszögellést a pólyák kimérhető elosztása nehezen valószínűsítené. Csorna József a „A magyar heraldika korszakai" című munkájában azt írja a lófejpajzsokról, hogy az „egyszerűbb címeralakokat, amelyek a középkor háromszög pajzsába is belefértek, szívesen foglalták nálunk is a csakis Olaszországban ismert és használt úgynevezett lófő pajzsokba... És sajátságos, hogy míg ezen ló fő pajzsokkal a műépítészeti emlékeken, és a hártyakódexek miniatűrjein gyakran találkozunk, sőt elmondhatjuk, hogy ezeknél ez volt az uralkodó pajzsforma, addig sírköveinknél csak egyszer, az armális szövegbe festett címereknél ezen pajzsformát egyszer sem találjuk." Máriássy Istváné az egyetlen sírkő, amelyen az elhunyt címere lófőpajzsba van foglalva (1516-ból/.

7

4 Márkusfalváról — ma:Markusovce, volt Szepes megye —, Csehszlovákia), de ez a sírkő is alakos, és azon a címerpajzsot az elhunyt mint fegyverzete egy részét tartja bal kezében. Egyébként ez a lófőpajzs is, úgy mint általában a többi is, 9 szögletű. Csorna fenti megállapítása annyiban módosul, hogy még egy másik síremléken, Báthori István erdélyi vajda ugyancsak alakos, 1493-ból származó nyírbátori sírkőlapján,

7

5 illetve tumbájának oldalán

76 látható 9 szögletű lófejpajzs. Olyan kizárólagos címeres sírkövet azonban, amelyen a lófőpajzs foglalná el a főhelyet, a Beriszló Péterén kívül egyáltalán nem ismerünk Magyarországról.

7 6/

3 Érdekes jelenség, hogy ló fejpajzsos címeres építési emléktáblák viszont szép számmal akadtak országszerte. Ezek mérete általában jóval kisebb, mint a sírköveké és nagyrészük négyzet, vagy legalábbis közel négyzet alakú. Ilyenek: Báthori István országbíró, erdélyi vajda két címeres kőtáblája a nyírbátori református templom déli és nyugati kapuja felett 1488-ból,

77 Bachkay Miklós erdélyi püspök címeres köve Koncáról 1503-1504-ből (volt Alsó Fejér megye, Ro20. ábra. A pápai ún. Korvin-ház reneszánsz kapualj-gyámkövének lófejpajzsos Tahy-címere 1515-bó'l. Figure 20. Armoiries de Tahy sur un blason de forme chanfrein de corbeau de la porté cochére renais d'une sance maison de Pápa, nommée maison de Korvin, de l'an 1515. mánia) a dévai múzeumban,

7

8 Ernuszt Zsigmond pécsi püspök kőcímere Zágrábban 1488-ból

7

9 és Pécsett, a Dóm-múzeumban 1498-ból,

8

0 Alzáni János (Johann v. Alzen) címeres emléktáblája a nagyszebeni evangélikus plébánia gótikus kapuja felett 1502-1511 közötti évekből,

8

1 Isvalies Péter veszprémi püspök címerével ellátott emléktábla a makranci (ma: Mokrance, volt Abaúj megye, Csehszlovákia) templom falában az 1503 és 1511 közötti évekből.

82 Mindezek a lófejpajzsok azonban kivétel nélkül 8, vagy 9 szögletűek. Kizárólag a belső, vagy külső építődíszként alkalmazott címerek között fordul elő hatszögletű lófejpajzs, amelyet „olasz reneszánsz kartusnak" is szokás nevezni.

8

3 De a gyulafehérvári Lászói kápolna címerei is ( K512) általában nyolcszögletűek, 3—3 függőleges oldalvonallal, és tulajdonképpen csak mindössze három többé-kevésbé hasonló, hatszögletes faragott lófejpajzscímert ismerünk Magyarországról. Az egyik Báthori Miklós váci püspök háromszögletű oromzatdíszítő címeres kőtáblája a váci székesegyházban a XV. század végéről.

8

4 A másik az esztergomi Bakócz kápolna egy pillérfejezetét díszítő Bakócz címer (1506—1511). Ennek az oldalai viszont egyenesek, szemben a Beriszló címer enyhén ívelt oldalaival.

8

5 Legjobban hasonlít Beriszló Péter sírkövének címerpajzs formájához a pápai Korvin u. 9. sz. alatti ház kapualjának baloldali, déli reneszánsz gyámkövét díszítő, lófejalakú, hatszögletű (pontosabban a felső vízszintes oldalvonal törését is számítva hétoldalú) kő címerpajzs. A hasított, oroszlános és jobb haránt pólyás pajzs, amely a fölötte levő évszám tanúsága szerint 1515-ben készült, a délvidéki származású Tahycsalád, illetve Tahy János vránai perjel címerét örökítette meg, akik feltehetően a ház tulajdonosai, vagy építettetői voltak.

8

6 (20. ábra) 124