A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

példány, köztük 3 fiatal, a Zalaháp, Sáska és Diszel közötti kopárosra szállt le. 24. Kékes rétihéja (Circus cyaneus): BÁRDIO említi 1924. X. 16-28. közötti időpontról Leseneetomajról. 25. Barna rétihéja (Circus aeruginosus): CHERNÉL Badacsonylábdi nádasa felett látta 1919. X. 13. és 21-én. Magam is csak egyszer észleltem a parti nádszegély felett Szigliget és Balatonederics között 1970. X. 14-én. 26. Kígyászölyv (Circaetus gallicus): FÁBA (1964) írja, hogy édesatyja préparâtóriumába került egy Lesencetomajnál 1929. VII-ban elejtett példány. Valószínű, hogy az adat inkább a Keszthelyi-hegységre vonatkozik. 27. Kerecsensólyom (Falco cherrug): CHERNÉL 1918. VII. 27-én két példányt észlelt a tördemici sziklák között annál a fészkénél, melyet az előző évben szirtisas-fészeknek tartott. Valószínűsíthető, hogy a kerecsen időnként költ a Gulács meredek sziklafalában is: 1958. IV. 19-én PINTÉRrel figyeltünk meg egy, a bükkös felett mozgó madarat: 1969. VI. 14-én és 18-án állandóan járt a sziklafal körül, de csak a hó végén G. WINDIRSCHnek sikerült megfigyelnie, amint be is szállt. SCHMIDT 1970. X. 2-án a Szentgyörgy-hegy felett látott kerecsent. 28. Vándorsólyom (Falcoperegrinus): PAPP szerint 1970. II. 10-17. között rendszeresen meglátogatta a szigligeti parkot. A vándorsólyom munkájának tulajdonítja a megtalált 3 levágott balkáni gerlét és 1 szajkót. 29. Kabasólyom (Falco subbuteo): Az őszi vonuláson CHERNÉL többször megfigyelte Badacsonynál, amint fecskét űzött (1917. IX. 26., 1918. IX. 7-18., 1919. X. 21.). Ugyanitt én is láttam (1949. VII. 24., 1950. VI. 27., 1951. IX. 25.). SCHMIDT 1971. VII. 24-én észlelte. Találkoztam kábával a Gulácson (1970. V. 19.) és a Szentgyörgy-hegyen (1970. VI. 10., 3-4 db), valamint a berekben: Badacsonytördemic és Hegymagas között, 1969. V. 19., Tapolca és Gyulakeszi között, 1954. VII. 21., Szigliget és Balatonederics között, 1969. V17., 1970. V. 21. 30. Kis sólyom (Falco columbarius): Viszonylag korán látta CHERNÉL Badacsonytördemic felett (1918. IX. 14., 3 db, X. 13., 2 db). 31. Kék vércse (Falco vespertinus): PETÉNYI szerint: „Amidőn 1839-ben HECKEL barátommal a halászat érdekében a Balaton-mellékét jártam, megtaláltam a kékvércsét tölgyerdŐcskében is, mely Zala megyében Szigliget vár romjaival szemben terjeszkedett..." (Csörgey, 1904) és Badacsonynál (HERMÁN, 1891). 32. Vörös vércse (Falco tinnunculus) : A bazaltfalak, romok, a berek facsoportjainak elhagyott varjú-fészkei egyaránt kedveznek a vörös vércse megtelepedésének, melynek száma a DDT-szerek használata idején erősen megfogyott. CHERNÉL az őszi vonuláson a tördemici bányákban találta, ahol én is gyakorta találkoztam vele. Láttam még sziklafalnál a Szentgyörgy-hegyen (1950. IV. 2. fészkén), a Csobáncon, a Gulácson, Badacsonytomajnál, ahol maximális számban (10-12) SCHMIDT észlelte 1971. VII. 9-28. között. Romoknál láttam Szigligeten és Csobáncon. A berekben BÁRDIO szerint 1923-24 telén Lesenceistvándnál áttelelt. 1951-71 között Balatonederics és Tapolca vagy Tapolca és Badacsonylábdi között utazva a vonatból vagy gyalogolva a berekben mindig észleltem néhányat, főleg Nemesvita körül, valamint Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti vizenyős rétek fasoraiban. 33. Fogoly (Perdix perdix): Elsősorban a berek madara, 64 főleg ahol a berek a szántókkal vagy földekkel határos (Badacsonytomaj és Badacsonyörs között, Kisapáti és Tapolca között, Nemesgulács, Gyulakeszi, Badacsonytördemic, Raposka, Nemesvita, Szigliget határában). A Csobánc platóján is zavartam fel fogoly-családot (1950. IV. 23., 1970. VI. 9.) Schmidt a badacsonyi szőlőkben találkozott fogollyal (1971. VII. 9-28). 34. Fürj (Coturnix coturnix): Megtaláltam a fürjet a Csobánc platóján (1970. VI. 9.), Szigligeten a várrom mellett (1951. IV. 29.), a berekszéli földeken: Hegyesd, 1964. IV. 12., Káptalantóti, 1969. VI. 15., Tapolca és a Szentgyörgyhegy között 1955. VI. 8., a berekben: Káptalantóti, 1970. V. 19., Hegyesd, 1970. VI. 10. (az Eger-patak rétjén), Raposka, 1955. VI. 8., 1958. V. 23. - az utóbbi esetben 4 helyen szólt -, Szigliget és Balatonederics között, 1955. VII. 24., 1970. V. 11. 35. Fácán (Phasianus colchicus): A fácán a parti nádszegélytől a szőlőkön át a platókig, még az erdőben is megtalálható (pl. Gulács akácosa). Az állomány ma már „örvös", örv nélküli kakast csak Raposkánál 1969. V. 18-án láttam. 1969-ben és 1970-ben az elhúzódó tél megzavarhatta költésüket, mivel még IV. 21-én, illetve IV. 19-én sok tyúkot lehetett látni. Szőlőkben olykor kárt tesz. 1970. VI. 9-én a Csobánc platóján egy tyúk bénának tetette magát, hogy fiait előlem mentse. 36. Daru (Grus grus): Papp szerint 1966. XI. 9-én egy 22 daruból álló ék húzott el a szigligeti park felett. 37. Guvat (Rallusaquaticus): BÁRDIO figyelte meg 1924. IV. 6-án Lesenceistvándnál. 38. Pettyes vízicsibe (Porzana porzana): Ugyanitt Bárdió 1926. IV. 8-án észlelte. 39. Haris (Crex crex): A Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti vizenyős réten 1967. V. 27-én hallottam szólni, de azóta sem találkoztam harissal az egész környező területen sem. 40. Vízityúk (Gattinula chloropus) : Ugyanezen a réten találkoztam vele 1971. VI. 25-én. 41. Szárcsa (Fulica atra): CHERNÉL csak a Balaton víztükréről említi. Területünkön a Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti mocsaras részben tavasszal s ősszel egyaránt megtaláltam, 1971. VI. 25-én két családot is. PAPP szerint a szigligeti park kis mesterséges medencéjébe a hajnali órákban gyakran bemerészkedik. 42. Túzok (Otis tarda): A Szigliget alatt elterülő berket olykor kóborló csapatok keresik fel, így 1918. IX. 9-én 5 db (MIKLÓS, 1918) és 1970. IX 30-án 9 db (SZABÓ ISTVÁN mezőőr bemondása szerint). 43. Bíbic (Vanellus vanellus): A régi vonulási jelentésekben több adatot találunk a bíbic tavaszi érkezéséről, illetve őszi elvonulásáról: Tapolca, 1913. III. 14., Lesenceistvánd, 1925. II. 18., Badacsony, 1920. IX. 20. A terület lecsapolása -ellenére a bíbic fel Tapolcáig, Káptalantótiig, Gyulakesziig stb. ma is állandó jelenség, főként a frissen felszántott földeken. Láttam a Gulács és a Tóti-hegy között is magasan húzó példányt 1969. V. 17-én. 44. Nagy póling (Numenius arquatus): CHERNÉL 1915. VII. 17-én a Badacsony felett áthúzó példányt látott, 1919. X 11-én 150-180 m magasságban, K-Ny-i irányba hajnalban „pár száz" a part mentén: 1920. IX. 20-án ismét nagy csapat. KELLER Szigligetről emh'ti 1921. X. 5-ről.