A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

45. Piroslábú cankó (Tringa totanus): Diszel határában az Eger-patak menti kiterjedt vizenyős réten 1971. V. 23-án szólt. 46. Erdei cankó (Tringa ochropus): 1964. IV. 12-én a Hegyesd lábánál fekvő erdei tó mellett, 1970. X. 14-én a Világos-patak medrében Szigliget és Balatonederics között találtam. 47. Réti cankó (Tringa glareola): 1969. IX. 2-án Szigliget közelében az egyik csatorna medrében láttam egyet. 48. Billegető cankó (Tringa hypoleuca): 1951. VII. 10-én este Badacsonynál szólt, 1956. VII. 15-én ugyanitt a kőgáton szaladgált. 49. Nagy sárszalonka (Gallinago media): BÁRDIO jelenti Lesenceistvándról 1926. IV. 3-án. 50. Sárszalonka (Gallinago gallinago): KELLER szerint Zalahápon 1920. I. 4-én észlelték. BÁRDIO közli, hogy 1923-24 és 1925-26 telén Lesenceistvándnál áttelelt. Ugyanitt 1924. III. 28-án és 1925. II. 14-én látta az elsőt, 1925. XII. 17-én az utolsót, Lesencetomajnál 1924. X. 19-23. között naponta. 51. Erdei szalonka (Scolopax rusticola): Számos jelentést találunk az irodalomban érkezéséről: Tapolca, 1912. III. 25., 1913. III. 8., Halastópuszta, 1920. III. 7., 1929. III. 24., 1930. III. 9., Lesenceistvánd, 1925. III. 15., Zalaháp, 1930. II. 2. (KELLER, BÁRDIO, STUDINKA, GALLÓ). CHERNÉL a badacsonyi szőlőkben 1917. III. 10., 1919. X. 22-én, a plató erdejében 1918. IX: 30-án találkozott vele, BÁRDIO pedig 1921. IX. 28-án Lesencetomajnál. 52. Kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus): KELLER (1921) kapott egy adatot Zalahápról: 1920. I. 4., BÁRDIO észlelte Lesenceistvándnál 1924. IV. 2-án. 53. Ugartyúk (Burhinus oedicnemus): KELLER (1941) szerint 1941. IV. 23-án lőtték Balatonederics határában. 54. Viharsirály (Larus canus): 1971. II. 18-án Balatonederics berke előtti nádas felett dankasirály-csapatban kavarog egy. 55. Ezüstsirály (Larus argentatus): CHERNÉL szerint csak a hajókat kíséri Badacsony előtt, de az öbölbe nem jön be. Én a kőgáton láttam ülni: 1959. IX. 7. (8-10 ad. és juv. egy 50-60-as danka-csapatban), 1966. X. 9. (3 ad.). 56. Dankasirály (Larus ridibundus): A badacsonyi mólón vagy az öblöt védő kőgáton számtalan esetben láttam pihenő dankasirályokat, azonban 50-60 példányt csak két esetben: 1959. IX. 7., 1966. X. 9. i. 1970. XI. 22-én az esti szürkületben 300-400 példány gyűlt össze a védett öblöcskében. SÁGI KÁROLY 1966. II. 24-én Tapolca előtt nagyszámú gyülekezésüket figyelte meg a berekben. PAPP szerint, ha a szigligeti parkban szántanak a gépet néha dankák kísérik. 57. Kormos szerkő (Chlidonias niger): Csak a véletlennek tulajdonítom, hogy a szorosban vett területűién nem történt megfigyelés, holott a berekbe benyúló Uzsai-halastavakon több ízben szép számban előfordult. 58. Kék galamb (Columba oenas): BÁRDIO észlelte Lesencetomajnál 1924. X. 24-én. Diszel határában a fenyves szélében 1964. IV. 12-én ötöt láttam. Átvonulóban még a tapolcai vasútállomás m elleti parkban is találkoztam kék galambbal: 1970. IV. 19. és 22. (l-l), valamint a Szigliget és Balatonederics közti berekben: 1971. II. 18. (3). A Gulács bükkösében nyilván költ. Megfigyelések: 1969. VI. 14. és 16., 1970. V. 19., 1971. VI. 26. (az utóbbi esetben két helyen is szólt). 59. örvös galamb (Columba palumbus): CHERNÉL Dfelé húzó 100-as csapatát figyelte meg 1917. X. 11-én kb. 600 m magasságban a Badacsony felett. A csapatok még három napon át húztak, 1918. X. 5-én is látott 33 db-ot. KELLER Zalahápról 1920. III. 2-ról kapott érkezési adatot. GRÖSSLER (1963) is megtalálta a Badacsonyon 1961. V. 19- VI. 2. között. SCHMIDT és magam gyakran találkoztunk a fajjal Badacsonyfürdőtelep parkjában. Megfigyeltem a badacsonytördemici sziklák alatti akácosban (1971. VI. 26), Badacsonytördemic és Nemesgulács közt fekvő földeken (1969. VI. 14.), a Gulács szőleiben (1969. VI. 14., 1970. V. 19., 1971. V. 22.), a Tóti-hegy bozótosában (1969. VI. 15., 1967. V. 27.), Diszel fenyvesében, Hegyesd legelőerdejében, valamint Zalaháp előtti bokrosokban (1964. IV. 12.), a berekben Badacsonytördemic és Hegymagas között (1969. V. 19., 1970. VI. 10.), Nemesvitánál (1969. IV. 21.), Szigliget és Balatonederics között (1959. IX. 30., 1968. IV. 23., 1969. X. 17., 1971. VI. 28.). SÁGI 1970. I. közepén 3 darabot látott Tapolcán. 60. Gerle (Streptopelia turtur): CHERNÉL egy kis vonulást (3) figyelt meg 1918. IX. 14-én Badacsonynál a part mentén. Legkorábbi megfigyelésem: Nemesvita, 1969. IV. 21. A nyár folyamán mindenfelé megtalálható, sokszor főleg kirepülés után, a földek feletti sürgönydróton gyülekeznek, pl. Halastópuszta köves rétje felett, 1969. V. 18. (32), TapolcaGvulakeszi, 1954. VIII. 27. (8-10), Balatonederics nádas felett, 1955. VII. 24. (20-25) stb. 61. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto):A Balaton vidékén 1936-ban jelent meg először. 1940-ben már többfelé mutatkozott. Minden bizonnyal a Tapolcai-medencét is korábban érte el, mint első megfigyelésem (Tapolca, 1950. Ш. 5. 1+5-6). Azóta is rendszeresen látom a városban. Időrendi sorrendben a következő falvakban bukkantam rá, bár ez koránt sem jelenti, hogy előbb nem szállta meg ezeket a helyeket: Badacsonytördemic, 1952. IX. 25. (10-15 db, réten), Diszel, 1960. V. 14., Badacsony, 1962. VI. 28. (szőlőkben), Badacsonylábdi, 1962. X. 7., Hegyesd és Zalahaláp 1964. IV. 12., Nemesgulács, 1964. IV. 13., Szigliget, 1964. X, 17. (a várrom felett repült át 10 db), Lesencetomaj, 1965. VII. 18., Raposka, 1965. VII. 18., Gyulakeszi, 1966. III. 18. (10-15 Ailanthus-on), Badacsonytomaj, 1967. V. 27., Balatonederics (berek), 1967. V. 29., Halastópuszta, 1969. V. 18. (8-10), Ciframajor, 1969. V. 19., Káptalantóti és Badacsonytomaj közti műút mellett, 1969. VI. 14., Káptalantóti, 1969. VI. 15., A Gulács lábánál fekvő majorság akácosában, 1969. VI. 18., Nemesvita, 1969. X. 15. (kukoricásban 3), Szentgyorgyhegy, Kaán-menedékház, 1970. VI. 10., Lesenceistvánd, 1971. II. 19., Kisapáti (berek), 1971. IV. 16., Köbölkút (szőlők), 1971. VI. 26. Gyakorlatilag tehát a balkáni gerle elözönlötte a Tapolcai-medencét. A szőlők présházaikkal mintegy átmenetek a lakott terület és a szabad természet között, amit gerlénk jól kihasznál. A kukoricásokat szívesen látogatja meg a berekben. Az évszakból ítélve nem a szemes takarmányért, pl. Szigliget, 1970. X. 14. (10-15), Raposka, 1971. V. 22. (2), Badacsonytördemic, 1970. X. 12. (verebekkel 3 db), stb. Ellenben Gyulakeszin, ahol a kukoricát nyíltan tárolják, nagy tömegekben gyűlik össze, pl. 1970. XI. 23. Érdekes csoportosulásukat figyeltem meg Tapolcán 1971. III. 14-én: a vasútállomás felett 100-120 balkáni gerle kavargott néhány házigalambbal együtt. 62. Kakuk (Cuculus canorus): Régebbi jelentések érkezéséről: Tapolca, 1912. IV. 14., 1914. IV. 11. Magam 1949. IV. 23-án több példánnyal találkoztam a Csobáncon és a Szentgyörgy-hegyen, 1951. IV. 29-én Szigliget határában, 1953. IV. 26-án a Hegyesden s ugyanitt 1964. IV. 12-én valamint 1966. IV. 20-án, amikor Diszel határában is láttam, Csobánc, 65