A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

ca és Raposka között 4-5 gólya kísérte a traktort. Általában IV- VII. között nem lehet úgy utazni Balatonederics és Tapolca között, hogy a berekben ne álldogálnának gólyák, pl. 1968. IV. 21-én Kongópusztánál 9 db, de vonuláson is csapatokban mennek, pl. Badacsony felett 1900. IV. 20. (10 db, GAÁL, 1902). 1. táblázat Tapolca 1950 1951 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1960 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1969 1970 1971 Lesencetomaj 1-11 1 - - - ' - - 1 11 1-11 Nemesvita __________i i -____j Raposka __!_______ _ Hegymagas ----1 --1 - — -- — -___j Balatonederics ---1 — --4---— \ Szigliget ----21311333 Badacsonytör- -3 --2 _______ demie 1 — — -_- — — _ — __ Nemesgulács Kisapáti ~ ____ _____ Gyulakeszi 1 -1 -1- -----1 1 1 1 0 0 0 0 0 Jelmagyarázat: - megfigyelés hiánya 0 fészek hiánya 11. Nári lúd (Anser anser): CHERNÉL (1918) 7-es csapatát figyelte meg a Badacsony felett 1917. X. 10-én. Megemlíthetem, hogy 1964. X. 17-én PINTÉRrel Szigligeten a falu felett keringő' házilúd-csapatot láttunk. Az állatok késó'bb a műútra ereszkedtek le. 12. Nagy lilik (Anser albifrons): A régi szerzó'k, de még CHERNÉL se említi ezt a fajt, a Szigliget és Balatonederics közti berek felett 1970. XI. 25-én két ízben hallottam szólni. 13. Vetési lúd (Anser fabalis): CHERNÉL 1917. X. 11-23., 1918. X. 13-30., 1919. X. 12-25 között figyelte meg rendszeres húzásukat a Badacsonylábdi-öböl irányába. 1921. októberében a Nagyberekben tűz tombolt, a szél áthozta a füstöt Badacsonylábdira is, X. 12-én ,,. . . egy csapat ... a füstréteg fölött kóvályog s nyilván a vizet keresi . ..". BÁRDIO Lesenceistvándnál figyelt meg húzást 1923. X 5-én és 1925. XII. 18-án. Magam X-XI-ben több ízben észleltem húzást részben a szigligeti park, részben a csatlakozó berek felett. Igen eró's volt közülük az 1970. X. 10-i hajnali húzás a Balaton irányába. 14. Tőkés réce (Anas platyrhynchos) : A berekben még a száraz részeken sem ritkaság tavasszal. Télen amikor a Balatont jég borítja a csatornákra húzódik. Szép számmal találtam 1971. VI. 26-án a Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti mocsárban, köztük két család 8 illetve 7 fiókával. 15. Kerceréce (Bucephala clangula): 1971. III. 11-én az egyik nyiltvízű csatornán Szigliget alatt a berekben egy tojó. (A Balaton befagyva.) 16. Darázsölyv (Pernis apivorus): A szigligeti park felett 1969. IX. 2-án keringett egy. SCHMIDT a Badacsony felett észlelte 1970. VIII. 6-án, 1971. VII. 23. és 27-én. 17. Héja (Accipiter gentilis): HOMONNAY (1940) említi a Badacsonyról 1938. VI. 14-én. 1970. X. 11-én láttam egyet a tördemici bányák felett. 18. Karvaly (Accipiter nisus) : CHERNÉL (1918-21) több ízben találkozott karvallyal a badacsonyi szőlők között vagy ősszel a tördemici bányában. Ugyanitt figyeltem meg egyet 1970. X. 11-én. A Gulácson három ízben (1958. IV. 19., 1970. XII. 17., 1971. III. 14.), a Szigliget-Balatonederics közötti berekben kettő (1969. X. 14.), és Raposkánál is a berekben egy (1971. III. 14.) ízben láttam. 19. Egerészölyv (Buteo buteo): A hegyeken végzett megfigyeléseim: tördemici bányák, 1970. X. 11. (3x1 db), Csobánc, 1954. VII. 21., 1970. VI. 9., 1970. XII. 16., Gulács, 1958. IV. 19. (2x1 • fészek), 1969. X. 15., 1970. V. 19., 1971. III. 14. és V. 22., Diszel, 1965. V. 24., 1966. IV. 20., Hegyesd, 1964. IV. 12., Halastó-puszta (kopáros), 1969. V. 18., Szentgyörgy-hegy, 1950. IV. 2., szigligeti park felett, 1969. IX. 2. A berekben: Badacsonytördemic és Hegymagas között, 1953. IV. 22., 1966. III. 17., 1969. V. 19., Tapolca és Raposka között, 1952. X. 30., 1958. IV. 19., Nemesvitánál 1952. IX. 25., Szigliget és Balatonederics között, 1969. X. 16. és 17. Legtöbbször magános példány, néha kettő. 20. Gatyás ölyv (Buteo lagopus): BÁRDIO (1929) észlelte Lesenceistvándnál 1926. XI. 2-án. 21. Szirti sas (Aquüa chrysaëtos) : 1917-25 között CHERNÉL, majd CHERNELNÉ elég rendszeresen figyelték meg ősszel a Badacsony felett, s róluk nem tételezhető fel, hogy a parlagi sassal tévesztették volna össze, de ezen kívül a Dunántúlról más adatunk nincs. Fészken ülő madarat senki sem látott. Az első példányt 1917. IX. 23-án észlelte. X. 12-én felkereste a tördemici sziklákat, ahol bemondás szerint egész nyáron mozgott a madár. A sziklaoszlopok repedésében talált is egy fészket, melyet a szirti sasénak tartott. 1918-ban ezt a fészket a kerecsen foglalta el. A szirti sast IX. 14. és X. 11. között gyakran látta, de magánosan, csupán IX. 18-án keringett 4 példány. 1919. X. 8-16. között a madár két ízben mutatkozott magánosan, bemondás szerint egész nyáron át ott mozgott. 1921. X. 6-11. között három esetben figyelt meg egy-egy példányt, 1923. X. 18-27. között CHERNELNÉ látott 2 madarat, 1924. X. 13-án és 1925. VII. 5-én 3-3-at. 22. Békászó sas (Aquüa pomarina) : CHERNÉL több ízben találkozott a Badacsonyon magános példánnyal: 1915. X. 16., 1917. X 11., 1918. IX. 9. és IX. 25. 23. Fakókeselyű (Gyps fulvus): HERTELÉNDY (1943) 1942. V. 26-án az Agártető felett vette először észre, majd 16 63