A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Abmrus Béla: Fitocecidiumok a Bakonyból
4. ábra: Gymnosporangium claveriaeforme (Jacq.) DC. Crataegus monogyna hajtásán és levélnyelén. Abb. 4: Gymnosporangium claveriaeforme (Jacq.) DC. am Trieb und am Blattstengel von Crataegus monogyna. beszélhetünk a növény teljes rezisztenciájáról. A kultúrnövények nemesítésénél e készség kialakítása a leghatásosabb tényező a kórokozók elleni védekezésben. A GYŰJTÖTT FAJOK JELLEMZÉSE A begyűjtött cecidiumok közül néhánynak morfológiája, fejlődése eltér az általánosan jellemzőtől. Egy-egy faj bemutatásával érdemes megvizsgálni nemzetségekre, családokra jellemző speciális vonásaikat. a) Zárvatermő által okozott cecidium A magvas növények között csupán a fagyöngy - ViScum album okoz szövetburjánzást. A hajtástengely kerekded, hosszúkás, vagy szabálytalan megduzzadását idézi elő. Legkülönbözőbb fás növényeken telepszik meg. Előfordulási adatok felsorolásától eltekintünk, mert annyira gyakori. Legfeljebb a Bakonyoszlop-ördögárok peremén levő Quercus roburon megtelepedett példányt érdemes megemlíteni. Ugyanis tölgyön nem fejlődik. Tüzetesebb vizsgálatkor kitűnt, hogy a tölgyön gyakori Loranthus europaeus - sárga fagyöngy élősdin fejlődött a Viscum album (hiperparazitizmus). GOMBÁK OKOZTA CECIDIUMOK A kryptogamok között ilyen szempontból a következő gombák jönnek tekintetbe: 1. moszatgombák - Phycomycetes, 2. tömlősgombák - Ascomycetes és 3. bazidiumos gombák - Basidiomycetes: A) rozsdagombák - Uredinales és B) üszöggombák - Ustilaginales. 1. MOSZATGOMBÁK - PHYCOMYCETES OKOZTA GUBACSOK Az egyszerű felépítésű moszatgombák között az Albugo genusz több fajával találkozunk. Jellemző képviselője a fehéres bevonatot alkotó A. Candida (GMEL. ex PERS.) KUNTZE, (1. ábra) amely pL a Szigligeti Arborétum virágágyásaiban, továbbá a Bakonyoszlop melletti ördögárok bejáratában fehér szőnyeget képez a pásztortáska csoportokon. Kozmopolita gomba. A keresztesvirágúak minden részét megtámadja. A fertőzés erős, ha megtelepedése után hűvös, esős az idő. A spórák képződésekor különféle alakú duzzanatok, szabálytalan alakú görbülések, sőt feltűnő hipertrófiás kinövések jelennek meg. Legerősebb elváltozás a virágon jelentkezik. A kehely megduzzad és több hengeres kinövés keletkezik. Párta és porzók megdagadnak, nemegyszer ellaposodott, levélszerű szálak. A portokok pollenszemet nem tartalmaznak. A termő kiszélesedik. A spórák kiszabadulása előtt a fertőzött növényi rész feszes és fénylő. Majd a gazdanövény bőrszövete szétszakad és a konidiumok kiszabadulnak. A növény felülete olyan, mintha mésztejjel leöntötték volna. A következő évi fertőzések a vastagfalú telelő spórák áttelelése után, tavasszal történnek. A gomba előfordul nemcsak a termesztett és dísznövényeken, hanem a vadon élő keresztesvirágúakon is. 2. TÖMLŐS-GOMBÁK - ASCOMYCETES OKOZTA GUBACSOK Tipikus parazitagombák. A micélium fonalai főleg a levelek sztómanyílásain hatolnak be. A dérgombák csoportjában Taphrinaceae néhány képviselője nagyméretű deformációt okoz a fákon. A fertőzött rügyek általános hipertrófián esnek át vagy elhalnak. Vékony, beteges hajtásokat fejlesztenek, amelyek ismételten elágaznak s együttesen bokorhoz hasonlítanak. Főként alvó rügyekből fejlődnek. Főtengelyük többnyire függőlegesen felfelé irányul és az elágazások is felfelé törekszenek. A kéreg vastag s a külső, epidermiszréteg sejtjei nagyobbak. A pararéteg vastagabb a rendesnél. Kristályzárványok száma megnövekszik. A bélsugarak megvastagodnak. Az edénynyalábok száma növekszik. Megszaporodnak a szklerenchimás-rostok üregei, amelynek falait vékonyabb sejtek alkotják s gyakran rekeszekre tagolódnak. A gazdanövény télen lecsökkent anyagcserét folytat. A gombamicélium azonban stimulálja a beteg ágat, illetve alvó rügyeit annyira, hogy 2-3 héttel korábban fakadásra készteti. Ezzel együtt kifejlődik a bokorhoz hasonló, a német szakirodalomból átvett névvel boszorkányseprőnek nevezett képződmény is, mely azonban virágzásra nem képes. Ez évek alatt tekintélyes, olykor méteres nagyságot is elérhet. Tipikus és szép példánya került elő a fenyőfői Pinus silvestrisiől. Csaknem méternyi magas és 70 cm széles bokor saját súlyától leválóban háborítatlanul fejlődött évek során (2. ábra). A Tés alatti völgyben, a Bakony egyik legnagyobb bükkjén fél méteres példánya a gazdanövény alakjától eltérő deformáció ritkasága miatt is említésre méltó. Csaknem minden nyirkos erdő alján, patakmederben megtalálható a podagrafű (Aegopodtum podagraria). Levelét sár5. ábra: Puccinia utticae-caricis Kleb Urtica dioica hajtás. Abb. 5: Puccinia urticae-caricis Kleb am Trieb von Urtica dioica. 27
