A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Abmrus Béla: Fitocecidiumok a Bakonyból
gító Protomyces macrosporus klamidosporak bekérgeződése virít az aljnövényzetben. A vízmosás, patakpart párás légkörében élő .4 //шок levelein jelentkezik a Taphrina sadebeckii (JOHANS). A levél fonákján, esetleg a színén domborodó, levélerek közti mezőt kitöltő, szabálytalan alakú, sárgás-szürkés, sőt bíborszínű, éréskor megsárguló-barnuló folt keletkezik. A levél végül is hólyagosan deformálódik, majd zsugorodva elszárad, lehull (3. ábra). Anatómiai elváltozása azonban csekély. Az aszkuszok májustól szeptemberig keletkeznek a fonákon a szub-, kutikulám micéliumból. Áttelelő micéliuma nincs. Nedves időben gyakori a konidium sarjadzása. A fiatal hajtások, cserjék leveleit előnyben részesíti. Csak csemeték fejlődését késlelteti. Bakonybélben a Tisztavíz-forrás völgyében az 1967. év esős nyarán tömegesen fordult elő. A következő év szárazabb időjárása miatt ugyanitt már ritka volt. A Szigligeti Arborétumban az Alnus glu tinó sa v. laciniata, hasogatott levelű éger levelén is megtelepedett. Minden bizonnyal a magasabb hegyvidéki A. incana, a hamvas éger levelét sem kíméli. Ugyancsak Alnus glutinosan,de a fiatal terméskezdeményeken bunkószerű, megcsavarodott tengelyű képződményeken augusztusban fehéres bevonatot láthatunk. Ez a Taphrina alnfincanae P. MAGN. Az ágas-bogas tengely letört végén látható a belső csatornaszerű üreg. A terméstoboz pikkelyei görbültek, rojtosak s némelyikén észrevehetők a korábbi pirosas színeződés nyomai. Csupán Bakonyoszlop mellett, a falu alatti patakmederben, egy kidöntött enyves égeren figyeltem meg. Különben a magas törzsű álló fán észrevétlen maradt volna. Elhanyagolt kertek szélén, elvadult őszibarackfák ágain lógó halmazként találkozni a T deformans (BERK.) TUL. és a szüvafa levelein a Plystigma rubrum (PERS.) ST. AM. tömeges fellépésével 28 6. ábra: Puccinia ruebsaameni Magn. által okozott boszorkányseprű Origanum vulgare-n. Abb. 6: Durch Puccinia ruebsaameni Magn. hervorgerufener Hexenbesen an Origanum vulgare. 3. BAZIDIUMOS-GOMBA OKOZTA GUBACSOK Formagazdagságban és mennyiségben a bazidiumos gombák okozta gubacsok vezetnek. A begyűjtött fitocecidiumok alapján két rend jön figyelembe: a) rozsdagombák - Uredinales és b) üszöggombák - Ustiliaginales csoportba sorolhatók. ROZSDAGOMBA OKOZTA GUBACSOK A bazidiumos gombák közül csupán a rozsdagombák között találunk említésre méltó anyagot. A gazdacserés rozsdák közül a körterozsda - Gymnosporangium sabinae (DICKS.) WINT alakjával találkozunk. Az accidumos alakja a körtefa levelén, de hajtásán és termésén is jelentkezik. A levél fonákján kidudorodik, lokalizált sejtburjánzást okoz, amiben nemcsak a szivacsos parenchima, hanem gyakran a paliszád állomány s vele együtt az epidermisz is részt vesz. így azután egy erősen kiemelkedő, sűrű szövetű, „rozsdagombás gubacs", az ún. uredinocecidium keletkezik. Felülete kezdetben sima, később az egymást követő kiemelkedések és felpattanások folytán rücskös lesz. Az egész daganat több részre oszlik, egy-egy rész belsejében aecidiumokkal. Az aecidium párnácska közepén helyezkedik el úgy, hogy csak a peridium emelkedik ki a daganatból A beteg rész felett a hajtás elszárad, a levél megbarnul, lehull. A teleutóspóra nemzedékének gubacsa először, mint a fiatal ág kérgének egyoldali daganataként jelentkezik, de hamarosan átterjed a központi szövetoszlopra. A növekedés lassan halad előre s így a gubacs beérése néhány évig eltart. A daganat évről évre erőteljesebbé válik. Az edénynyalábok évgyűrűinek szabályossága torzul. A bélsugarak vastagodnak s az egyszerű parenchyma sejtek száma bővül. Főleg azokon a helyeken okoz károkat, ahol a teleutógazda boróka nagyobb tömegben él. Farkasgyepű, Németbánya, Tés, Hárskút környékén évről évre feltűnő elterjedésü. Másik képviselője a G. clavariaeforme (JACO.) de CAND. - a boróka rozsdája, illetve a galagonyarozsda. Tavasszal a Juniperus megvastagodott ágrészén, hosszú, hengeres, eső után kocsonyás teleutótelep ismerhető fel. Aecidium alakja megtalálható a galagonyán, vadkörtén és fanyarkán. A Crataegus levelein, levélnyelén, zöld hajtástengelyén alakít csöves duzzanatot. Mivel nem mindig borókások melletti, hanem attól tekintélyes távolságban is keletkezik hiperplázisos vastagodás, a teleutóspórákat tartalmazó alakja a galagonyán is kifejlődik. Erre példák a Fűzfő körüli magaslaton begyűjtött gubacsok (4. ábra). A Puccinia genusz 19 faját sikerült begyűjteni. Több faj Európa-szerte a gabona ismert kártevője. Most azonban nem e fajokat említjük, hanem a P. urticae-caricis KLEB, alakkörét, mely igen sok Carex-fajon telepszik meg. (5. ábra). Tavasszal a csalán levelén, levélnyelén, szárán narancssárga aecidium telep keletkezik. Kifejlődése során torz növényalakok jönnek 7. ábra: Puccinia graminis Pers. aecidiumai Berberis vulgaris levelén. Abb. 7: Puccinia graminis Pers. Aecidiume am Blatt von Berberis vulgaris.
