A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Abmrus Béla: Fitocecidiumok a Bakonyból

2. ábra: Taphrina sp. Pinus silvestris-en. sejtekkel. Azokat rendellenes fejlődésre készteti. Ha a sejtfal cellulóztermelése nincs arányban a gombafonal oldó tevékenységével, a gomba a plazmába jut. A küzdelemben a növényi sejtmag is változást szenved. Rendesen nagyobbodik, több helyen befűződik, karélyossá lesz, esetleg kisebb részekre szakadozik. A nucleusok száma is megváltozhat. Feltűnő, hogy elveszti festődő képességét. Mihelyt a gombafonál áthalad a sejten, a kísérő sejtmag is visszatér a sejtmag közelébe és visszanyeri régi alakját. A gubacs új szövetében a mag alakja alig különbözik a normálisétól. Viszont a sejt mérete megváltozik. 3. TtJNETEI A gubacsosodás jellegzetes kórtünetekkel jár. Az egész hajtást módosíthatja, s ilyenkor a növény a felismerhetetlenségig eltorzulhat. Legtöbbször azonban csak egy bizonyos része szenved elváltozást. A torzulás lényegében nagyobbodás. A sejtek száma és térfogata tekintélyesen megnövekedik. A növény egyes szerveiben: leveleiben, virágrészekben, a gyümölcsben jellegzetes deformációkat látunk. A szártagok megrövidülhetnek, olykor pedig meghosszabbodhatnak, új levelek vagy ágak képződhetnek. A hónaljrügyekből vékony, beteges hajtások fejlődnek. Ezek ismételten elágaznak, úgy hogy összességükben bokros külsőt nyújtanak. A fiatal hajtásokban áttelelő micéliumok több egymást követő év alatt kifejlesztik a „boszorkányseprő" alakot, amely ritkán több méteres nagyságot is elérhet. A levél felhólyagosodása és fodrosodása kiterjedhet a levél egy részére, vagy teljes egészére. A sejtek megszaporodása főleg a paliszádsejtek között történik és a levél felső epidermiszén kidomborodást idéz elő, miközben a levél lemeze megvastagszik. A levéllemez fodrosodását, hullámzását az is okozza, hogy az érrendszer nem vesz részt a hipertrófiában. Ugyanakkor klorofillhiány is mutatkozik, ami a levéllemez sárgulásában, majd vörösödésében jelentkezik. E zavarok a sejtek megbarnulását és a megtámadott részek elhalását okozzák. A virágszervek és a gyümölcs alaktalanodása a vacok hipertrófiás módosulásából, vagy a murvalevelek, illetve a megtermékenyített magház módosulásából állhat. Nagyobb fokú elváltozások akkor indulnak meg, amikor a gomba szaporítósejtjeinek, a spórák kialakításának folyamata kezdődik. A gubacs főtömegét parenchimás szövet alkotja, amelynek sejtjeit sűrű plazma tölti ki. Ebben sok keményítő halmozódik fel. Az edénynyalábok működése erősen módosul. A fás elemek működése csökken és különösen a háncsréAbb. 2: Taphrina sp. an Pinus silvestris. szék rostaedényei erősen funkcionálnak. A növény életét biztosító szervrendszer nem pusztul el, de a parazita növény érdekét szolgálják mindaddig, amíg a gomba ki nem fejlődik. Az epidermisz teljesen elveszti eredeti szerkezetét. Sejtjei sorokba rendeződnek, a kutikulaképződés elmarad és a gomba érett spórái a vékony epidermiszt felszakítva kiszóródnak. 4. A NÖVÉNY VÉDEKEZÉSE. A növény külső, vagy belső szöveteiben olyan védelmi rendszerrel rendelkezik, amely a behatoló kórokozót feltartóztathatja, nemegyszer elpusztítja. A behatolást sokszor a növény morfológiai sajátosságai akadályozzák. A felületi viaszréteg vastagsága különösen a rozsda fertőzések esetében jelent rezisztencia faktort. Ezért a viaszréteg eltávolítása után a levél felületén rövidesen megjelenik a fertőzés nyoma. A növény szövettani sajátossága is nyújt védelmet a behatoló kórokozóval szemben. Ha a kórokozó közvetlen módon, az epidermisz sebzésén keresztül hatol a növény testébe, a megtámadott sejt a gombafonalat cellulózhüvellyel veszi körül. A védelmi vonal erősítése és az azt feloldó tevékenység állandó küzdelmet jelent. Ennek következménye a sejt fejlődésének rendellenes ritmusa, a sejtfal helyi vastagodása, a felfokozott transpiráció. A sejt táplálkozásának beteges felfokozódása átterjedve a szomszédos sejtekre is, kialakítja a megtámadott hely körüli szöveti elváltozásokat. A fertőzés lokalizálása történhet úgy is, hogy a részben elparásodott környező szövetek lezárják, mintegy kapszulába foglalják a fertőzési helyet. E helyen végül is csökken, vagy megszűnik a tápanyagellátás. A fertőzött kis szövetrész elszigetelődve elpusztul. Vele együtt a kórokozó is elhal. Ilyen gombafertőzésnél a leveleken még az is megtörténik, hogy a lezárt fertőzési helyek az elhalás után kilökődnek, s emiatt a levél lemeze lukacsos lesz. Ekkor tehát elmarad a cecidiumképződés. Minden fertőzés egy élő szervezetben reakciót vált ki. Túlnyomó többségében spontán jellegű, vagyis a támadó toxinjára reagál Csak a kórokozóval kapcsolatban fejleszti ki s mindaddig tart, amíg a kórokozó hatás éri. Spontán azért, mert a szervezetben nem marad immunitás a támadás elhárítása és a gyógyulás után. A növény bizonyos fokig folytatja növekedését, bár a fertőzés nyomait eltüntetni nem képes. Kevés az olyan gazdanövény, amelynek a megtámadott része a gubacsokozás megszűnte után regenerálódik. Rendszerint a megtámadott rész elpusztul. Megtörténik, hogy a gombafonal nem képes behatolni a növény testébe, vagy a kezdeti siker után hamarosan bezárul a megtámadott sejt által képezett cellulóz-burokba. Ekkor 3. ábra: Taphrina sadebeckii Johans. Alnus glutinosa-n. Abb. 3: Taphrina sadebeckii Johans. an Alnus glutinosa. 26