A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Abmrus Béla: Fitocecidiumok a Bakonyból
Fitocecidiumok a Bakonyból AMBRUS BÉLA Gubacson rendszerint állatoktól okozott növényi torz képződményt értenek. Ennek oka a gubacsok megismerése történetében rejlik. A görögök által már ismert cecidium (kekis) fogalom rovar okozta deformálódást jelentett. A növény testében végbemenő elváltozás csak az alig 100 éves múltú mikrotechnika segítségével vált jobban ismeretessé. A rovarok okozta hiperplázisos elváltozásokhoz hasonló tüneteket figyeltek meg egyes növényi paraziták hatásaként is. Ezért beszélhetünk növény okozta gubacsról, fitocecidiumról. A kultúrnövényeken is jelentkező elváltozások károsak, megakadályozzák a növény normális fejlődését. A velük foglalkozó nemzetközi és hazai irodalom gazdag. Flóránkban élő növényparaziták legtöbbjének jellemzése, elterjedése, rendszerezése, meghatározása, nemkülönben az ellene való védekezés módja a növényvédelem fontos feladatai közt szerepel. „A Bakony természeti képe" sokoldalú kutató munkálataiból a cecidológiai gyűjtés eredményeként kerül összesítésre a növényparaziták e kevéssé ismert csoportja. Néhány kultúrnövényen talált kártevőként kezelt mycocecidiumon kívül a természetes növénytakaró növényparazitáinak cecidiumot okozó csoportjával találkozunk eme vázlatos áttekintésben. 42 gazdanövényen az alábbi csoportosításban került feldolgozásra: kétszikű 1 db Mycocecidium Phycomycetes 4 db Ascomycetes 8 db Basidiomycetes 26 db összesen: 39 db Az anyag a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményébe került. FITOCECIDIUMOK KÉPZŐDÉSE A növényen élő növényi élősködők között előfordulnak olyan fajok, amelyek a növényi sejtben hipertrófiás elválto1. ábra: Albugo Candida (Gmel. ex Pers.) Kuntze Caspella bursapastoris-on. Abb. 1 : Albugo Candida (Gmel. es Pers.) Kuntze an Caspella bursapastoris. zást, szövetében hiperplázisos burjánzást okoznak. Ezek növény okozta gubacsosodások. Moszatoktól kezdve az egyszikűekig, de leggyakrabban a kétszikűeken találkozunk velük. Magasabb rendű növények közül hazánkban cecidogén parazita jellege csupán a fagyöngynek (Viscum album) van. A fitocecidiumok többségét azonban „nyálkagombák" Myxocecidia baktériumok - Bacteriocecidia és tulajdonképpeni gombák - Mycocecidia okozzák. A gubacsokozó növények száma jóval kisebb, mint a gubacsokozó állatoké. Amíg a zoocecidiumok száma hazánkban meghaladja az ezret, addig a fitocecidiumok száma néhány százra tehető. Mivel sok tekintetben eltér a már ismertebb zoocecidiumok keletkezésétől, foglalkoznunk kell a növény okozta gubacsosodások biológiájával. A fitocecidiumok közül a leggyakoribb mycocecidiumok keletkezésének és fejlődésének általános jellemző vonásait az alábbiakban összegezhetjük. 1. A FITOCECIDIUM HELYE ÉS ALAKJA. A növény minden részén megjelenhet. A leveleken a természetes nyílások, a sztómák kedvező fertőzési lehetőséget nyújtanak. Ez az oka annak, hogy a zárvatermők fitocecidiumainak 60%-a leveleken képződik. A megnagyobbodott sejtektől kezdve hatalmas szövetdaganatig sokféle alakban találkozni velük. Egyes kórokozók a sejtben, mások a sejtközötti állományban fejtik ki torzító hatásukat. A legerősebb a burjánzás a növény felületén, illetve a felszíne alatt az epidermisz mögött. Legtöbb növényi gubacsokozó egy gazdanövényű tehát mindig ugyanazon, ritkábban rokon növényfajon jelentkezik. Sőt azonos növényi testrészen ugyanolyan alakú gubacsot okozhatnak. A gubacs elváltozások mértéke a pontszerű pörsenésektől kezdve ökölnagyságúig változhat. 2. A FERTŐZÉS MÓDJA ÉS HATÁSA. A fertőzés rendesen a gomba spórájától ered, amely csírázva parányi gombafonalat, hifát bocsát a növény testébe. A behatolás legkönnyebben a levelek sztómáinak nyílásán át lehetséges, vagy pedig úgy, hogy a gombafonál hegye a sejtfalat feloldja. A micélium a sejtközötti járatokban terjeszkedve érintkezik a 25
