A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
gel a balatonfüredi ún. közösföldek, a Hajógyártól É-ra fekvő területen nyitották meg. E dolomit és általában az alsó-triász dolomit kőzetszerkezeti vonatkozásban lényegesen eltér, a triász magasabb szintű dolomitjaitól. Általános tapasztalat szerint apró kockákra széthullik ugyan, de nem porlódó, ezért szemcsemérete durva. Felhasználása kizárólag út- és vasútépítésre korlátozódik. Az alsó-triász rétegekről összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy jelentősebb építőipari nyersanyagvonatkozásban számításon kívül maradnak. l/b. Középső-triász A Déli-Bakonyban a középső-triász sorozatban az ún. megyehegyi dolomit a legvastagabb rétegtag, ennek megfelelően a térszínen leginkább szembetűnő. Petrográfiai tekintetben az alsó-triász rétegekhez viszonyítva egynemű, mivel dolomitból és mészkőből áll. A dolomit közvetlen az alsó-triász lemezes mészkő folytatásaként következik. Kifejlődése hosszan nyomozható úgy a D-i, mint az É-i vonulatban. A D-i vonulat Megyehegy, Felsőörs, Lovas, Palóznak, Balatonfüreden át Akaiiig. Majd a dörgicsei Herend-erdő—Mindszentkálla —Monostorapáti közötti útig nyomozható. A megyehegyi dolomitot az É-i vonulatban sokszor nehéz elkülöníteni a karni-nóri fődolomittól. Így pl. Vilonya—Királyszentistván vidékén, ahol tektonikusán érintkezik azzal. Tektonikusán kisebb foltokban kerül felszínre Öskü, Sóly, Hajmáskér, Kádárta fődolomit piátóján is. Kőzettanilag e dolomit nem különbözik a triász időszak többi dolomitjaitól és kifejlődésében — szerkezetében nagyon hasonlít a fődolomithoz. A megyehegyi dolomitban több bányát nyitottak, melyek nagy része azonban már nem üzemel. Megjelenésére jellemző, hogy a felmorzsolt, murvás szakaszok szabálytalanul váltakoznak kompakt, vastagpados kifejlődésekkel. Ennélfogva nagy kapacitású bányatelepítésre nem, vagy csak ritkán alkalmas. A középső-triász jelentősebb építőipari nyersanyagaként említhető, az ugyancsak nagy felszíni elterjedésben mutatkozó ún. kagylósmészkő csoport. Igaz ugyan, hogy a kőbányászat számára hátrányt jelent a sokszor nagyon vékony kifejlődés. Ahol azonban eléri a 10—12 m rétegvastagságot, bányatelepítésre alkalmassá válik, így pl. Szentkirályszabadjától kisebb megszakítás után a felsőörsi Forráshegyen át Nagyvázsonyig folyamatosan az említett vastagságban követhető. Az aszófői, örvényesi és balatonudvari területen a kőzet erősen tektonizált. Dörgicse és Monoszló között a Becser-pusztánál, a Herendi-erdőben és a Hangyás-erdőn nagy vas5. Külszíni bányaművelésre alkalmas vöröshomokkő elterjedése a Balaton DNy-i részén Magyarázat: P, Felsőpannon — homok, agyag. Ti , Alsótriász — homokos dolomit. Pe, felsőperm — konglomerátum és homokkő 7 , Metamorf képződmények _| — | , működő bányák j_ , rétegdőlés 5. Die Verbreitung des für Tagebau geeigneten roten Sandsteines im SW-lichen Teil des Balaton-Sees Erklärung: P, Oberpannon-Sand, Ton. Ti , Untertrias — sandiger Dolomit. Pe, Oberperm — Konglomerat und Sandstein / , Metamorphe Bildungen , Steinbrüche in Betrieb j_ , Fallrichtung 5. The distribution о fred sandstone suitable for surface stripping in the SW part of Lake Balaton Legends: P, Upper Pannonian sand, clay, ,Ti , Lower Triassic sandy dolomite, Pe, Upper Permian conglomerate and sandstone у , Metamorphic formations _| — | , Working quarries x , Dip tagságban találjuk, rendszerint csekély, 10—15°-os rétegdőléssel. A kőzet itt hófehér, tömött szövetű, enyhén sárgás árnyalatú szakaszokkal. Sólynál kezdődik az ÉNy-i vonulat, amely izolált megjelenéssel Nemesvámosig halad. A kagylósmészkő legnagyobb vastagságban az alábbi helyeken található: Balatonfüred—Bocsár-dűlő — Szákahegy, Hidegkút — Somhegy, Nemesvámos — Gyűrtető, Mencshely, Csertető, Dörgicse, Öreg-erdő, Herenderdő, Hangyás-erdő. Dörgicsén a kagylósmészkő szintén fehér színű, tömött szövetű, melynek vastagabb padjai a dachsteini mészkőre emlékeztetnek. Itt a kifejlődése vastagpados (0,60—1,00 m), vastagsága 100 m-re becsülhető. A mészkő tisztaságát jelzi, hogy a CaCO.ptartalma 95,60%, a MgCO.. 4,50% és az oldási maradék 1,47%. (MÁFI—1971). A DNy-i területeken (Monoszló—Köveskál) a kagylósmészkő újra elvékonyodik, márgássá válik. A középső-triász magasabb tagozata, az ún. ladini emelet alsó szintjének kőzetkifejlődése az építőipar számára csak korlátozottan jöhet számításba. A rétegek többsége mészmárga, tufás mészmárga, melyek vékony levelekre hullanak szét. E rétegek fölött települő wengeni mészkő, egyes területeken ismét nagy jelentőséggel bír. A kőzet jó fizikai tulajdonásga mellett, növeli értékét annak vöröses árnyalata, valamint a gyakori barna, mustárszínű, szabálytalan megjelenésű kovagumó. Legismertebb kifejlődése: Felsőörs, Balatonfüred és Csopak, ahol vastagsága 10—50 m között van. E wengeni tűzköves mészkőréteg, bár általánosan nyomozható, kőzetkifejlődése nem egynemű, ezért csak lokálisan van jelentősége. Végezetül elmondható, hogy a középső-triász ladini emeletének különböző szintbe helyezett mészkőkifejlődései, nagy területi elterjedésükkel jól szolgálják az építőipari nyersanyagellátást. A mészkövet nyers-hasított és faragott formában hozzák forgalomba. 1/c. Felső-triász Rétegtanilag az említett wengeni rétegek fölött települ a karni, főleg márga, mészmárga, mészkő és dolomitból álló rétegcsoport. Ezt a rétegcsoportot LOCZY LAJOS „felső márgacsoport" néven irta le, amely a Balaton-felvidék szinte teljes hosszában nyomozható. Ennek ellenére komolyabb bányahelyek e képződménykomplexumot kerülik. Ez érthető, hiszen a márgába nyúló mészkőpadok részben nem egységesek, másrészt lokalizáltan mutatkoznak. Ebben a képződményben működött vagy működő bányák főleg építkezéshez és 96
