A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

útépítéshez szolgáltattak nyersanyagot. Jelentősebb építőipari nyersanyagot kínál a márgacsoport fölött települő karni-nóri emeletbeli dolomit és dachsteini mészkő. A Dunántúli-középhegység legelterjedtebb és legma­gasabb tengerszint fölötti helyzetben fekvő képződmé­nye a dolomit. A dolomitterületen emelkednek Veszprém megye leg­magasabb fennsíkjai, így Várpalota feletti Futóné, a Veszprém feletti Papod, Szentgál környékének magas­latai és a Keszthelyi-hegység magas abráziós platója. De nemcsak a kiemelkedő magaslatok, hanem kisebb­nagyobb árkos beszakadásokkal keletkezett süllyedé­kek is dolomitból állnak. Öskü, Pét, Hajmáskér, Veszp­rém, Nagyvázsony, majd Tapolca, Nyirád és Sümeg kö­zött. A Balaton mellékén Peremarton, Liter, Szentki­rályszabadja, Balatonalmádi, Balatonfüreden át a Pé­cselyi-medencéig. Tovább DNy felé, még három el­különült foltban találjuk a fődolomitot, Pécsely és Bar­nag között — Derékhegy, Felsőerdő — mintegy 2 km 2-es területen, Vászoly és Balatonhenye között egészen kis kiterjedésben. Ezt követően Szentjakabfa és Balaton­henye között, mintegy 4 km 2-es területen bukkan fel­színre. Mint látjuk a részben karni, nagyobbrészt nóri emeletbe tartozó dolomit nagy területre terjed, ennek tulajdonítható, hogy a jó felhasználhatóság mellett nép­szerűvé vált, mint építőipari nyersanyag. A dolomit, mint ásvány — kalcium, magnézium-karbonát CaMg­(CCOjb —, mint kőzet különböző szennyeződéseket tartalmazhat. Felhasználása sokrétű: a kohászatban sa­lakképzőként, tűzálló bélések készítéséhez használják. Fehér vasszegény változatát az üveggyártásnál olva­dáspont-csökkentőként alkalmazzák. A dolomitpor­lisztet simító és súrolóanyagok előállítására, megfelelő szemnagyságúra őrölt és szelektált dolomitot műkövek gyártásának alapanyagaként használják föl. A mező­gazdaság számára kitűnő talajjavító anyag, különösen a pillangós növények termesztésénél jobb mint a mész­kőpor. A kémiai ipar magnézium-sók előállítására csak korlátozottan használja. Megjegyezzük még, hogy fém magnézium előállítására is folytak kísérletek. A dolo­mit, legnagyobb tömegben az építőiparban kerül fel­használásra (különösen az utóbbi években), mint be­tonadalékanyag, finomabb frakcióját (rostálva) vakoló habarcs készítésére is szívesen használják. Kisebb te­herbírású betonelemek, járdakockák, épületalapok, ke­rítésalapok, útalapozás esetében teljes egészében he­lyettesíti a megye területén jóval költségesebb beton­kavicsot. Ennek tulajdonítható, hogy a megyében ug­rásszerűen megnövekedett a dolomitbányák száma. Az említett fődolomit ÉNy-i kísérőjeként felső-triász dachsteini mészkő mutatkozik. A D-i Bakonyban ki­sebb izolált területekre korlátozódik (Szentgál, Űrkút, Szőc. Sümeg), azonban az Északi-Bakonyban jelentős területeket alkot. Az Északi-Bakonyban a fődolomit éles határ nélkül, fokozatosan megy át rhaeti emeletbeli dachstein mész­kőbe. A mészkő jelentősebb előfordulása: Tés. Dudar, Csesznek, Borzavár, Bakonybél, Huszárokelő-puszta. E helyeken, kisebb-nagyobb bányák tárják föl a rend­szerint hófehér, kalciteres, nagy tisztaságú mészkövet. A dachsteini mészkő legtöbbször vastagpados (0,60— 1.50 m) kifejlődésben jelenik meg. Kagylós, egyenetlen törésű, gyakran a kőzetet repedésből eredő kalciterek hálózzák, ami csiszolva sajátságos raizolatot kölcsö­nöz a kőzetnek. A vastagpados kifejlődés és egyenet­len törés következtében közvetlen építőanyagként csak korlátozottan használatos. Nagy érték a kőzet tiszta­sága, ami elsősorban az égetett mész előállítására teszi alkalmassá és fontossá. A kőzetből előállítható zúzalék­ból éppúgy készíthető szép rajzolatú műkő, mint az öcsi dolomitmurvából, ehhez azonban a mészkövet ap­rítani kellene. A triász időszak utolsó jelentős képződ­ményével megismerkedve tulajdonképpen lezáródik az építőiparban is nagy tömegben használatos mészkőzetek sorozata. A továbbiakban látni fogjuk, hogy a fiatalabb jura, kréta és eocén mészkövek részben kedvezőtle­nebb tulajdonságaik miatt, másrészt a lokalizált fel­színi földrajzi elterjedésből fakadóan, alárendelt szerepet játszanak az építőipari nyersanyagok között. 2. Jura időszak A földtörténeti adatok alapján a triász és a jura kö­zött folyamatos átmenettel folytatódik a kémiai üledé­kek képződése, de kisebb területen, mint a triász idő­szakban. Ennek megfelelően, a jura elején szinte el­választhatatlanul folytatódik a dachsteini mészkő tí­pusú mészüledékek képződése a Bakony hegységben. A mészkő (liász) jellegzetessége a vastagpados kifej­lődés, tömör — mikrokristályos szövet és az enyhén rózsaszínes-piros színárnyalat. E fizikai és esztétikai jó tulajdonságainak köszönhető, hogy egyes helyeken (Ge­recse hegység—Piszke), már a múlt században nagy tö­megben termelték márvány helyett. A Bakony terüle­tén viszont, mint díszítő-burkoló kőzet alárendelt sze­repet kapott. Ma már a nagyarányú építkezés szüksé­gessé tette a bakonyi jura-kőzetek ilyen irányú fel­használását is (Eplény). A kőzet díszítő jellegét fokozza a benne foglalt ősmaradványok bizarr, sokszor színár­nyalatokban gazdag rajzolata. Az alsó-jura mészkő hasznosítása azonban továbbra is tömegesen kidolgozatlan formában útalap, épületlá­bazat és mészégetésre korlátozódik. Szubjektív megíté­lésem szerint, általában véve a bakonyi jura mészkö­vek viszonylag csekély használata ennek gazdaságossági kérdéseivel függ össze. Л juraképződések elteriedése a Déli-Bakonyban Szentgál, Városlőd. Ürkút. valamint Sümeg környékén mutatkozik. Az Északi-Bakonyban a nagy kiterjedésű felső-triász dolomit- és mészkővonu­latok északi oldalának, főként Zirc (Cuha-völgy), Lókűt és Bakonvcsernye környékére szorítkozik. TFLEODT­ROTH KÁROLY különböző helyek részletes szelvénye­zésével (1935) megállapította, hogy a dachsteini típusú liász 150—250 m, a crinoideás-brachiopodás összlet 40 m, a középső-felső triász 80 m. a felső-iura lemezes, pa­dos kifeilődésű mészkőösszlet a lókúti Káváshegy mé­rése alapján 100 m vastagnak adódik. Összegezve a inra mészkőzeteket, elmondhatjuk, hogy a jura alsó, idő­sebb kőzete vastagoados, tehát tömbökben félthető kő­zet, ennélfogva a hagyományos mészégetésen kívül ér­tékesebb díszítőelemek alapanyagát hordozza macában. A. középső-jura vékonypados (10—18 cm) tűzkőlencs^s mészkő, szívesen használatos épület- és kerítéslábazat, néha falazatkőként is. A felső-jura mészkőzete rendsze­rint egyenetlen, kiékelődő lapokban válik el. ennél­fogva nem szívesen használt kőzet, legfeljebb helyi építkezésre és útépítésre alkalmazzák. 3. Kréta időszak A bakonyi jura, a mangánösszlette! megszakított egyveretűsége után, a kréta időszak változatosabb kő­zetkifejlődéssel jelentkezik. Márga-agyagmárga, véko­nyabb-vastagabb mészkőpadokkal váltakozva található. Nagyobb vastagságú mészkőkifejlődés az alsó-krétakori táblás, vastagpados, orbitoliteszes mészkő, valamint a felső-krétakori hippuriteszes mészkő. Míg az előbbbi 97

Next

/
Thumbnails
Contents