A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: A Veszprém környéki felsőkarni fődolomit üledékföldtani vizsgálata

10. A 29. sz. réteg biogén jellegű dolomitja (kb. 30-szoros nagyítás) 10. Dolomit von biogenem Charakter der Schicht 21 (etwa 30fache Vergrösserung) 10. Biogene-like dolomite of layer No. 29 (approx. хЗО) likacsok szórványos előfordulásával. Rétegvastag­sága 1,7 m, 5—50 cm-es padvastagságokkal. Rend­kívül kemény, szilánkos törésű. Ütésre szikrázik. Szemcsézettsége egyenletes: finom és középszem­cséjű alapanyagát 0,1—0,2 mm-es szemcsék alkot­ják. Repedések mentén néhány milliméteres sáv­ban a dolomit utólagos elváltozásának egyik típusa figyelhető meg. Az elváltozás lényege abban rejlik, hogy a vékony repedésekbe a kőzet oldási maradé­kát képező agyagos üledékanyag mosódott be, és az ott úgy szilárdult meg, hogy benne 0,1—1,5 mm szemnagyságú kalcitanyag kristályosodott ki. En­nek a másodlagos képződménynek a vasvegyületek által okozott élénk, vöröseslila színe a törési felüle­tek mentén utólagosan kifakult, és így szürkés­sárga. E folyamat eredménye jól látható a termé­szetes feltárásokból vett mintákon, ahol a kőzetfe­lület peremi zónájában néhol 1 cm széles kifakult szegély mutatkozik. A dolomit friss törési felületein szórványosan még apró, sötétlila pettyek is jelen vannak, melyek csiszolatban opak limonitszemcsék. Makro- és mikrofauna szempontjából ez a réteg is meddőnek bizonyult. 28. Szürkéslila, elszórtan parányi sötétlila szemcséket tartalmazó, szilánkos törésű, likacsos dolomit. Vastagsága 0,4 méter. Az atmoszferiliák hatásának kitett felületek érdesek és középszemcsés szövet­típus benyomását keltik. Valójában finomszem­cséjű az alapanyag és csak elszórtan tartalmaz egy­egy durvább szemcsét. A likacsos üregek részben szerves eredetűek: egy Megalodon utólagos kioldása révén létrejött üregről még azt is megállapíthatjuk, hogy a kagyló középvonala a rétegződéssel párhu­zamos helyzetű. A kőzetben ezenkívül 2—4 mm át­mérőjű, hajlított cső alakú, egykori féregjáratüre­gek is jelen vannak. Ezek több centiméter hosszú­ságban követhetők, majd hirtelen, éles határral el­végződnek. Teljesen szabálytalan lefutásukból arra következtethetünk, hogy az üledékanyag megszi­lárdulása előtt, a tengerfenék iszapjának félszilárd állapotában alakultak ki. A járatok eredeti átmé­rője utólagosan változást szenvedett, és jelenleg azok belső felületét vékony kalcithintés borítja. A most mérhető járatátmérőt ez nyilván csökkenti, viszont a járatok bővítésének mértékét, amely oldás útján történt (szintén utólagos hatásra) már nem le­het megállapítani. A féregjáratok egyébként a leg­különbözőbb szövettípusba tartozó rétegekben egy­aránt megtalálhatók, de általában igen kevés van belőlük. 29. Barna, kissé lilásbarna, tömött, cukorszövet ű, néhol sávos dolomit. Az eddigi típusoknál kevésbé jellegzetes sávjai a ré­tegződéssel párhuzamosak és 3—5 mm-ként ismét­lődnek. A felsőkarni dolomitsorozat több szintjében található sávos tí­pusoktól az alábbi jellegek alapján különíthető el: a) A sávok mentén jelenlevő likacsoknak (10. ábra) rendszerint csak az egyik falát vonja be vé­kony kalcitréteg. b) A sávok szaggatott, hullámos lefutása itt ke­vésbé jellegzetes, makroszkóposán alig észrevehető. Éppen ezért ennél a kőzettípusnál a sávozottság bio­gén eredete csaknem bizonyos. A sávokban csekély mértékű kalcitanyag jelenlétét a kémiai elemzés is igazolta, ui. a típusos dolomithoz viszonyítva ebben a kőzetben nem állapítható meg mészfelesleg. Az egyébként 0,8 méter vastagságú rétegben a sávo­zottság vékony (5 cm-es) szakaszokban lép fel, míg a köztes részeket tömött mikrokristályos dolomit képviseli. Felfelé az üledékanyag csekély mértékű szemnagyság növekedése állapítható meg. A fauna­elemek (alga, Ostracoda, Mollusca) szórványosan vannak jelen. 30. Barnáslila, repedezett, élestö­résű megalodonos dolomit. Vastagsága 0,6 méter. A közvetlen földtani fekvőt képező ré­teghez viszonyítva attól igen eltérő jelleget mutat. Sávmentes, a mikrofauna hiányzik, durvább szem­csés, ooidos. A rétegben található Megalodon-faunás lencse 50 méter után kiékelődve megszűnik. 63

Next

/
Thumbnails
Contents