A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata

tassai az itt kialakult madárvilág sajátságaira. Ez valóban így is lenne, ha a tények közvetlen és egyszerű összefüggését vesszük csak szemügyre. A Tapolcai-medencének azonban nemcsak a tájjellege, hanem a vegetációja is szélsőséges mértékben függ a speciális geológiai adottságoktól, már pedig ez a legnagyobb mértékben befolyásolja az itt létrejött madárélet formáit. A Tapolcai-medence már a térképre vetett egyszerű rápillantással is élesen különválik a Bakonynak körülötte elhelyezkedő tájegységeitől. Nyugaton a Keszthelyi-hegység, északon a Déli-Bakony és keleten a Balaton-felvidék morfológiájukban homogén és összefüggő, nagy tömbjei fogják körül. Maga a Tapolcai-medence távolról sem mutatja a hegyvidékbe ékelt tágasabb síkság vagy alacsonyabb tengerszint feletti magasságú terület képét, mint ahogy azt az ember a medence általános fogalma után elképzelné. A Tapolcai-medencének csaknem szabályos, kör l. A lappantyú fészkelőhelye a Tóti-hegy oldalában 1. Nistplatz des Ziegenmelkers an der Seite des Tóti-Berges 1. The nesting place of nightjar on the slope of Toti-hegy alakú mélyedését különálló és különböző nagyságú szigethegyek teszik egyedülállóan egyénivé. Eltekintve a táj vonzó szépségétől, nem kevésbé az érdekes, sőt regényes történelmétől és szinte egyedülálló geológiai felépítésétől, a mi szempontunkból, tehát a madárvilágot illetőleg is, páratlanul egyéni sajátságokat árult el. Valóságos iskolai gyakorló területül kínálkozott az ökológiai és cönológiai vizsgálatok elvégzésére. Amint már fentebb érintettem, az egyéni domborzathoz sajátságos vegetáció csatlakozott. Igaz. hogy a különböző flóraelemekben (atlanti, mediterrán, submediterrán, tehát déli; továbbá montán. magashegységi, alhavasi reliktum, boreális) való változatosság és egyéni gazdagság alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a madárvilágot, mégis rá kellett mutatnom arra a függőségre, ami a táj geológiai és morfológiai jellege és a rajta, illetve benne kialakult flóra között fennáll. Ha a növényfajok és a madárfajok között nem is mutatható ki összefüggés, az egyes bazalt vulkánkúpok növénytakarójának egyénisége már erősen rányomja a bélyegét az itt kialakult avifaunára. Tehát végeredményben azt mondhatjuk, hogy amint a táj geomorfológiája hatással volt a flórára, ugyanúgy befolyásolta a faunáját is, ha ez nem is olyan pregnáns az utóbbinál, legalábbis az érintett ornitológiai vonatkozásban. Hogy az itteni avifauna ökológiai és cönológiai viszonyait miként alakította ki az adott táj jellege, az későbbi tárgyalás feladata. Ebben a fejezetben csupán a Tapolcai-medence pontos elhatárolását szeretném megadni és már itt rámutatni azokra a sajátságos ökológiai viszonyokra, amelyek olyan vonzóvá tették ezt a vidéket a modern összehasonlító kutatásokra. A fentebbi, vázlatos meghatározás után hadd ismertessem meg egy kissé pontosabban a medence morfológiai természetét. A medencében tíz olyan, nagyjából kúp alakú, bazaltvulkánt találunk, amelyek egymástól távolságban és jellegben is jól elkülöníthetők. Ezek nagyjából délről északra haladva, a következők: Badacsony, Szigliget, Gulács, Tóti-hegy, Szent György-hegy, Csobánc, Kopasz, Halyagos, Hegyesd és Haláp. Ez a kerek szám nem erőltetett, mert az a néhány egészen kis kúp, amelyik orográfiailag és petrográfiailag elkülöníthető lenne (Sabar-szőlőhegy, Harasztos-hegy és néhány még kisebb dombocska; valamennyi a Tóti-hegy és a Kopasz között) sem a vegetáció, sem a madárvilág szempontjából nem jöhet számításba, mert ala540