A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata

2. A lappantyú táplálékszerző-helye a Tóti-hegy oldalában 2. Ort zur Nahrungsbeschaffung vom Ziegenmelker an der Seite des Tóti-Berges 2. The hunting site of nightjar on the slope of Tóti-hegy csony, lekoptatott, teljesen szőlőművelés alá fogott helyek és mint ilyenek semmi külön sajátságot sem mutattak a többi hegyek szőlős részeihez viszonyítva. Madártani vonatkozásban, pontosabban a tervbe vett és véghezvitt madárökológiai és madárcönológiai munka szempontjából, az egész Tapolcaimedencének az adja meg a különleges érdekességét, hogy az említett tíz vulkán úgy a magasság, mint a kiterjedés és legfőképpen a tájjeleget meghatározó vegetáció szempontjából lényegesen eltér egymástól, sőt elég nagy távolság is van közöttük ahhoz, hogy bizonyos mértékű elkülönülés alakulhasson ki rajtuk. Természetes, hogy a tengerszint fölötti különbség, ha lényeges is lehet egyéb szempontból, a madárvilágot illetőleg nem jelent semmit. A kiterjedés már befolyással lehet a faunára, legfőképpen f.zonban a növényzeti alapon meghatározható tájjelleg a döntő. Tehát, röviden összegezve, a szigetszerű hegykúpok madárvilágának összehasonlításáról lesz szó. Ezek a hegyek vagy dombok azonban nem valami biológiai értelemben vett „légüres" térben vannak, hanem a Tapolcai-medence összefogó, egységesítő, földrajzi tájegységében, amelynek a hegykúpokat elválasztó, viszonylag sík részei szintén elég változatosak ahhoz, hogy megmutatkozzék a hatásuk azokon a kúpokon, amelyek a közelükben vannak vagy, amelyeket esetleg teljesen körbefognak. Annyit már ebben az általános részben is előrebocsáthatok, hogy a kérdéses kúphegy avifaunájára nem közömbös, hogy mezőgazdaságilag művelt terület, nagy kiterjedésű kaszáló, láprét, vagy ugyancsak terjedelmes, köves legelő veszi-e körül. Ezzel a Tapolcai-medence geomorfológiai és ökológiai meghatározását, úgy érzem, nyugodt lelkiismerettel lezárhatom, mert a már felvázolt ökológiai és cönológiai vizsgálataim természete nem teszi szükségessé a teljesen pontos földrajzi vagy inkább topográfiai körülhatárolását. Ez utóbbi a Tapolcaimedencére vonatkozó avifauna fajlistájának összeállítása esetében lényeges lehet, én azonban, ha adok is ilyen felsorolást a dolgozat végén, gondosan ügyelek arra, hogy a megemlített fajok a vázlatszerű területelhatárolásba is megnyugtató módon beletartozzanak. Egy-két „kényesebb" esetben (nagy őrgébics, kormos varjú) a legpontosabb topográfiát is megadom vagy a fajnak a listára való felvételét másképpen megindokolom; a többi fajjal kapcsolatban azonban — a dolgozat valódi céljának szem előtt tartásával — ez teljesen felesleges lenne. A terepvizsgálatok időbeli megoszlása és ennek, indokolása A terepkutatások távolról sem korlátozódhattak az előforduló madárfajok regisztrálására, hiszen akkor a jelen dolgozat pusztán faunisztikai tárgykörű lenne. A madarak ökológiájának, vagy még alaposabban, az ökológiájuk helyi sajátosságainak a megismerése sokkal pontosabb adatokat kívánt meg. Ezért nemcsak a qualitativ, hanem még a quantitativ feltételezésen is túl kellett mennem. Vizsgálnom kellett a fajok és az egyedsűrűség kapcsolatát a növényzettel, a talajművelési módokhoz, a lejtők dőléséhez, a források közelségéhez, a közvetlen és távolabbi környék sajátosságaihoz, a fészkelési és táplálkozási feltételekhez, az emberhez stb. való viszonyukban. Tehát a legtelje541