A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

Faj szám % Holarktikus 10 4,21 Palearktikus 44 18,60 Nyugat-palearktikus 27 11,39 Euroszibériai 56 23,62 Európai 21 8,86 Közép-európai 12 5,06 Mediterrán 21 8,86 Pontomediterrán 21 8,86 Pontusi 22 9,28 Balkán—Itáliai 1 0,42 Kelet-alpesi 1 0,42 Boreomontán 1 0,42 237 100% A területi elkülönítést indokoló karakterfajok, illetve változatok (44. ábra): Carabus scheidleri nat. styriacus m. pannonica CSÍKI Clivina ypsilon DEJ. Scarites terricola BON. Pogonus persicus var. peisonis GANGLB. Amara equestris DUFT. Osimus ammophilus DEJ. Harpalus signaticornis DUFT. Harpalus oblitus DEJ. Harpalus honestus DUFT. Harpalus pygmaeus DEJ. Dunántúl Pontomediterrán Pontomediterrán Pontomediterrán Holarktikus Pontusi Pontusi Pontomediterrán Nyugat-palearktikus Mediterrán 44. ábra. A Balaton-felvidék elkülönítését indokoló karakterfajok elterjedése: 1. Carabus scheidleri n. styriacus m. pannonicus Csiki. 2. Clivina ypsilon Dej. 3. Scarites terricola Bon. 4. Pogonus persicus var. peisonis Ganglb. 5. Amara equestris Duft. G. Osimus ammophilus Dej. 7. Harpalus signaticornis Duft. 8. Harpalus oblitus Dej. 9. Harpalus honestus Duft. 10. Harpalus pygmaeus Dej. 11. Cymindis scapularis Schaum. 12. Colliuris melanura L. Polystichus connexus Geoffr. Abb. 44 Die Verbreitung der die Absonderung des BalatonOberlandes begründenden Charakterarten: Fig. 44. The distribution of characteristic species justifying the separation of the Balaton upland 43. ábra. Monoszló: tájkép a Tar-Ora-hegyről Zánka felé (Fotó: Papp) Abb. 43. Monoszló: Landschaftsbild in Richtung Zánka vom Tar-Öra-Berg (Photo: Papp) Fig. 43. Monoszló: Landscape from the Tar Ora Mt. toward Zánka (photograph by Papp) Cymindis scapularis SCHAUM. Colliuris melanura L. Polystichus connexus GEOFFR. Pontusi Euroszibériai Pontusi Ezek a Bakony hegység más területeiről ez ideig nincsenek kimutatva. A Balaton-felvidéki ottlétezésüket a terület szubmediterrán jellege biztosítja Mikroklimatikusan megtalálják az ökológiai igényeiknek megfelelő tényezőket (hő, nedvesség, fény). Össze\etve ezt a százalékos megoszlással, kimondhatjuk, hogy a faunakistáj állatföldrajzi jellegét a mediterrán, pontomediterrán, pontusi elemek viszonylag magas száma határozza meg. A Bakony hegység legjobban, de korántsem egyenletesen kutatott faunakistája. A karabida fauna képe talán itt a legváltozatosabb, de ezen felül a mediterrán hatása jelentős. A területet nagy kiterjedésű xerotherm növénytársulások teszik jellegzetessé. A dolomitvegetáció igen gazdag. A Querceto cotinetum pubescentis coronületosum coronatae állományai az Orno-Quercetummal szomszédosak. A talajzoológiai vizsgálatok során sok Carabus faj: coriaceus, convexus, nemoralis, hortensis, violaceus; Abax, Pterostichus faj került elő. Az Orno-Quer-cetumban a Calosoma sycophonta és C. inquisitor tömeges. A Quercetum petraeae-cerris társulások igen nagy kitérj edésűek, a cser itt optimális feltételek mellett tenyészik. 333