A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

kalmilag, vagy rendszeresen eljuttatta az általa gyűjtött anyagot a múzeumnak. Most már a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum irányításával folyik a munka. Folytatódnak a különböző növénytársulásokban végzett talajcsapda vizsgálatok a hegység különböző területein. Tovább működnek RÉZBÁNYÁI fénycsapdái, remélhetőleg az Északi-Bakony után a hegység más résztájain is. A kialakulóban levő kapcsolatok lehetővé fogják tenni, hogy az erdészet országos fénycsapda hálózatának Farkasgyepűn működő csapdája anyagából is értékes adatokhoz jussunk. A kiemelt kisterületekhez kapcsolódó tömegmódszereken kívül, a nagy területekről tájékozódó, változatos gyűjtőmódszerekkel folytatott alkalmi gyűjtéseket is végzünk, TÓTH SÁNDOR-ral közösen. Az eddigi munka eredményeként a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum már kb. húszezer darabból álló bogárgyűjteményt őriz. Néhány család feldolgozását elvégeztem. A munka során számos olyan bogárritkaság került elő, amely mint színező elem, túl a Bakony határain, a Kárpát-medencére is érdekes állatföldrajzi szempontból. A kutatási program megindulása óta több publikáció látott napvilágot: LOKSA (1968) nagy átfogó munkája a karsztbokorerdő társulások talajcönózisáról sok bogáradatot tartalmaz. PAPP (1968) a Bakony állatföldrajzi felosztásával foglalkozó tanulmányában koleopterákra is támaszkodik. Magam a Balaton-felvidéken folytatott gyűjtéseimről számoltam be 425 faj felsorolásával, (TÓTH, 1968). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei számára elkészítettem a Bakony Elateridae (64 faj), Malacodermata (106 faj) és Carabidae faunájával foglalkozó, 330 fajt felölelő alapvetésemet. A Chrysomelidae és Cerambycydae családok feldolgozását most fejezem be, néhány más, kisebb családdal együtt. A jövőben feltétlenül folytatjuk a Bakony hegységben előforduló bogárfajok gyűjtését a pontos lelőhely és idő adatok, a gyűjtés körülményeinek, az ökológiai tényezőknek a rögzítésével. Ezek közzétételével megkíséreljük kutatási területünk állatföldrajzi és faunagenetikai problémáinak tisztázását. Folytatni kívánjuk a megkezdett cönológiai vizsgálatokat. Fontos célkitűzésünk, hogy munkánkkal, ha szerény mértékben is, részt vegyünk a Magyar Tudományos Akadémia bioszféra kutatási programjában. Ezért törekedni fogunk, hogy az eddigi kizárólag természetes ökoszisztémákban vég10. Tóth László kéreg alatti bogárfauna gyűjtés közben a Generál-erdőben 10. László Tóth während des Einsammelns der Käfer-Fauna unter der Rinde im General-Wald 11). László Tóth in the Generál-erdő collecting the barkhidden beetle fauna zett kutatásainkat fokozatosan kiterjesszük a kultúr ökoszisztémákra is. Itt sajnos számolnunk kell azzal, hogy néhány fontos területen hátrányokkal indulunk. A nagy ipari létesítmények: Ajka, Pét, Balatonfüzfő stb. építése előtt ugyanis a helyi fauna tanulmányozása nem történt meg. így az időközben bekövetkezett változások értékeléséhez hiányzik az összehasonlító alap. Vonatkozik ez a növényvédői szerek használatára és a vízszennyezésekre is. Reméljük, hogy egyrészt a jövő nagy létesítményei, másrészt a további kemizálás előtt lesz módunk a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Az eddigiek mellett a jövőben az alábbi speciális módszerek alkalmazásával szeretnénk eredményeinket fokozni : a) Csalétkes csapdák felállítása az attraktív és repellens anyagok hatásának kipróbálása, valamint faunisztikai adatok gyűjtése céljából. b) Az állati és növényi anyagok lebomlása során előkerülő fajok tanulmányozása kvalitatív és kvantitatív módon, figyelembe véve az időbeli lefolyást is. c) Rejtett életmódú, főleg terricol fajok gyűjtése speciális módszerekkel. Ezeket hazánkban alig alkalmazták. Feltételezhető, hogy a gyűjtések során a Kárpát-medencére (esetleg a tudományra) új fajok is előkerülhetnek. A felsorolt módszerek alkalmazásához területi alapként nagyon alkalmasnak látszik a zirci arborétum. Ugyancsak intenzívebben szeretnénk végezni a jövőben a vízi és vízparti bogárfauna tanulmányozását is. Világjelenség a vizek biológiai értelemben vett pusztulása. Ez alól a Bakony sem kivétel, a faunaelszegényedés jelei már mutatkoznak. A rendszeres gyűjtés főleg a patakok, de a tavak esetében is szükséges. A program eredményes továbbvitele szempontjából nagyon fontos lenne a publikációs lehetőségek megjavítása. A tanulmányok megjelenésének átfutási ideje ugyanis igen hosszú, így kisebb témák alig közölhetők. A más szakcsoportoknál elért eredményekről nehéz tájékozódni, ami hátráltatja a munkát. Nagy jelentősége volna annak, ha fokozottabban be lehetne vonni amatőr gyűjtőket, akik kisebb résztémák vizsgálatát végezhetnék. Néhány esetben elkerülhetetlen lesz külföldi specialisták igénybevétele is, nehezebb csoportok feldolgozásánál. Tóth László A Bakony hegység Márkó—Szentgál—Csehbánya— Hárskút négyszögében folytatott 10 éves lepidopterológiai kutatás jelentősebb faunisztikai eredményei, I. A terület legidopterológiai-faunisztikai kutatását 1962-ben kezdtem el, magánemberként, majd 1967-től „A Bakony természeti képe" tudományos kutatóprogram keretében folytattam és végzem jelenleg is. A mintegy 70 négyzetkilométernyi, nagyrészt hegyilletve dombvidék jellegű terület, PAPP JENŐ állatföldrajzi felosztását alapul véve az Északi- és a DéliBakony határvonalán fekszik. A két táj közötti megoszlás körülbelül 4:1 arányú az Északi-Bakony javára. 31