A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

kalmilag, vagy rendszeresen eljuttatta az általa gyűj­tött anyagot a múzeumnak. Most már a zirci Bakonyi Természettudományi Mú­zeum irányításával folyik a munka. Folytatódnak a kü­lönböző növénytársulásokban végzett talajcsapda vizs­gálatok a hegység különböző területein. Tovább mű­ködnek RÉZBÁNYÁI fénycsapdái, remélhetőleg az Északi-Bakony után a hegység más résztájain is. A ki­alakulóban levő kapcsolatok lehetővé fogják tenni, hogy az erdészet országos fénycsapda hálózatának Far­kasgyepűn működő csapdája anyagából is értékes ada­tokhoz jussunk. A kiemelt kisterületekhez kapcsolódó tömegmódszereken kívül, a nagy területekről tájéko­zódó, változatos gyűjtőmódszerekkel folytatott alkalmi gyűjtéseket is végzünk, TÓTH SÁNDOR-ral közösen. Az eddigi munka eredményeként a zirci Bakonyi Ter­mészettudományi Múzeum már kb. húszezer darabból álló bogárgyűjteményt őriz. Néhány család feldolgo­zását elvégeztem. A munka során számos olyan bogár­ritkaság került elő, amely mint színező elem, túl a Ba­kony határain, a Kárpát-medencére is érdekes állat­földrajzi szempontból. A kutatási program megindu­lása óta több publikáció látott napvilágot: LOKSA (1968) nagy átfogó munkája a karsztbokorerdő társulá­sok talajcönózisáról sok bogáradatot tartalmaz. PAPP (1968) a Bakony állatföldrajzi felosztásával foglalkozó tanulmányában koleopterákra is támaszkodik. Magam a Balaton-felvidéken folytatott gyűjtéseimről számol­tam be 425 faj felsorolásával, (TÓTH, 1968). A Veszp­rém Megyei Múzeumok Közleményei számára elkészí­tettem a Bakony Elateridae (64 faj), Malacodermata (106 faj) és Carabidae faunájával foglalkozó, 330 fajt felölelő alapvetésemet. A Chrysomelidae és Ceramby­cydae családok feldolgozását most fejezem be, néhány más, kisebb családdal együtt. A jövőben feltétlenül folytatjuk a Bakony hegység­ben előforduló bogárfajok gyűjtését a pontos lelőhely és idő adatok, a gyűjtés körülményeinek, az ökológiai té­nyezőknek a rögzítésével. Ezek közzétételével megkí­séreljük kutatási területünk állatföldrajzi és faunage­netikai problémáinak tisztázását. Folytatni kívánjuk a megkezdett cönológiai vizsgálatokat. Fontos célkitűzé­sünk, hogy munkánkkal, ha szerény mértékben is, részt vegyünk a Magyar Tudományos Akadémia bioszféra kutatási programjában. Ezért törekedni fogunk, hogy az eddigi kizárólag természetes ökoszisztémákban vég­10. Tóth László kéreg alatti bogárfauna gyűjtés közben a Generál-erdőben 10. László Tóth während des Einsammelns der Käfer-Fauna unter der Rinde im General-Wald 11). László Tóth in the Generál-erdő collecting the barkhidden beetle fauna zett kutatásainkat fokozatosan kiterjesszük a kultúr ökoszisztémákra is. Itt sajnos számolnunk kell azzal, hogy néhány fontos területen hátrányokkal indulunk. A nagy ipari létesítmények: Ajka, Pét, Balatonfüzfő stb. építése előtt ugyanis a helyi fauna tanulmányozása nem történt meg. így az időközben bekövetkezett vál­tozások értékeléséhez hiányzik az összehasonlító alap. Vonatkozik ez a növényvédői szerek használatára és a vízszennyezésekre is. Reméljük, hogy egyrészt a jövő nagy létesítményei, másrészt a további kemizálás előtt lesz módunk a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Az eddigiek mellett a jövőben az alábbi speciális módszerek alkalmazásával szeretnénk eredményeinket fokozni : a) Csalétkes csapdák felállítása az attraktív és repellens anyagok hatásának kipróbálása, valamint fauniszti­kai adatok gyűjtése céljából. b) Az állati és növényi anyagok lebomlása során elő­kerülő fajok tanulmányozása kvalitatív és kvantita­tív módon, figyelembe véve az időbeli lefolyást is. c) Rejtett életmódú, főleg terricol fajok gyűjtése spe­ciális módszerekkel. Ezeket hazánkban alig alkal­mazták. Feltételezhető, hogy a gyűjtések során a Kár­pát-medencére (esetleg a tudományra) új fajok is elő­kerülhetnek. A felsorolt módszerek alkalmazásához területi alap­ként nagyon alkalmasnak látszik a zirci arborétum. Ugyancsak intenzívebben szeretnénk végezni a jövő­ben a vízi és vízparti bogárfauna tanulmányozását is. Világjelenség a vizek biológiai értelemben vett pusztu­lása. Ez alól a Bakony sem kivétel, a faunaelszegénye­dés jelei már mutatkoznak. A rendszeres gyűjtés főleg a patakok, de a tavak esetében is szükséges. A program eredményes továbbvitele szempontjából nagyon fontos lenne a publikációs lehetőségek megja­vítása. A tanulmányok megjelenésének átfutási ideje ugyanis igen hosszú, így kisebb témák alig közölhetők. A más szakcsoportoknál elért eredményekről nehéz tá­jékozódni, ami hátráltatja a munkát. Nagy jelentősége volna annak, ha fokozottabban be lehetne vonni amatőr gyűjtőket, akik kisebb résztémák vizsgálatát végezhetnék. Néhány esetben elkerülhetet­len lesz külföldi specialisták igénybevétele is, nehezebb csoportok feldolgozásánál. Tóth László A Bakony hegység Márkó—Szentgál—Csehbánya— Hárskút négyszögében folytatott 10 éves lepidoptero­lógiai kutatás jelentősebb faunisztikai eredményei, I. A terület legidopterológiai-faunisztikai kutatását 1962-ben kezdtem el, magánemberként, majd 1967-től „A Bakony természeti képe" tudományos kutatóprog­ram keretében folytattam és végzem jelenleg is. A mintegy 70 négyzetkilométernyi, nagyrészt hegy­illetve dombvidék jellegű terület, PAPP JENŐ állat­földrajzi felosztását alapul véve az Északi- és a Déli­Bakony határvonalán fekszik. A két táj közötti meg­oszlás körülbelül 4:1 arányú az Északi-Bakony javára. 31

Next

/
Thumbnails
Contents