A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

adata С. coriaceus var. subrugosus KR. változatnál szerepel. A változatot CSÍKI (1946) Magyarországról nem említi. BREUNING (1932—36) a C. coriaceus ssp. cerisyi DEJ. alakkörébe sorolja, a bánáti és balkáni adatokon kívül Pécs is szerepel. Ettől függetlenül szerinte a Dunántúlon a Balaton vonalától délre, szórványosan északra is (Veszprémet említi), a ssp. coriaceus alakkörébe tartozó n. banaticus REDT. fordul elő. Ezt az alakot CSÍKI (1946) a Szörényi-hegység és Herkulesfürdő környékén tartja tipikusnak, és a régebben var. spretus DEJ. alakkörének egy részét is ehhez kapcsolta. Joggal merül fel a kérdés, voltaképpen mi az, ami előfordul tehát a Bakony hegységben? CSÍKI (1946) álláspontját helyes elfogadnunk: a törzsfaj él az Északnyugati-Kárpátoktól Nyugat-Magyarországon át Szlavóniáig. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Déli-Bakony hegyeinek déli lejtőitől a Balaton-felvidéken át a Bánátig egy fokozati alaksorral van dolgunk a törzsfajtól a var. banaticus REDT. felé! Ezeknek a példányoknak a skulptúrája egyre finomabbá válik, pontsorok nyomai látszanak, alakja egyre kisebbé és karcsúbbá válik. Azonban igen nehéz volna elhatárolni, hogy hol a választóvonal. Helyesnek tartom a fentiek megjegyzése mellett, a tág értelemben vett egész Bakony hegység területéről származó példányokat a törzsfajhoz sorolni. Ezt a gondolatot találóan fejezte ki már 1876-ban HOPFFGARTEN, a Kab-hegyen gyűjtött példányával kapcsolatban: „Procrustes coriaceus var., mit Punktreihen auf den Flügeldecken, Übergang zu var. Spretus"! 20. Németbánya, 1963. VIII. 22—25., P, 9 db, 1967. V. 29—

VI. 2., P, 5 db. 21. Olaszfalu: Alsó-pere, 1966. VII. 11—14., P, 9 db. 22. Padragkút: Sárcsikút, 1963. V. 14—17., P. 23. Pápasalamon: Kupi-erdő, 1966. III. 29., P. 24. Keszthelyi-hegység: Pető-hegy, 1958. III—IX., LOKSA J. 25. Csopak: Péter-hegy ,1959. V— IX., LOKSA J. 26. Porva, 1964. IV. 16., P. 27. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 12.—

VI. 13., 18 db, VIII. 22.—

IX. 23., 5 db, IX. 23.—

X. 21., TL. 28. Tés: Öreg Futóné, 1966. VII. 12., P, 4 db. 29. Tihany, 1934. VI. 25., Sz, IX. 22., M, 1939. IX. 18., J, 1964. V—VI., 5 db, VI—

VIL, 8 db, TL. 30. Ugod: Som-berek-séd, 1967. VI. 26—29., P. 31. Veszprém, 1955. IX., Ma, 2 db, 1959. X. 24., P, X. 16., NERUZSIL, 1960. IV. 11., P, 1962. VII. 20., NERUZSIL, 1962. VII. 7., DIETZEL, 1964. VI. 10., NERUZSIL, 1964. X. 14., BÁRDOSSYNÉ, 1966. VII—IX., 5 db, TL, 1967. X. 1., BAKOS. C. (Pachystus MOTSCH.) hungaricus hungaricus F. — Közép-európai, umbrofil. Főleg dombvidéken, kevert állományú lomberdőkben kövek, fadarabok alatt. — Berhida, 1954. VII. LENCZI. C. (Megodontus SOL.) violaceus L. (Németország), alakköre: Európa (5. ábra) ssp. germari n. exasperatus DUFT. Közép-Európa: A Bécsi medencétől Stájerországig, keleten a Dunáig, Horvátország és Szlavónia egy részére is átterjed. Umbrofil, higrofil. Főleg lomberdőkben, de kultúrterületeken is előfordul, kövek, fadarabok alatt, pincékben. Talaj csapdával is gyűjthető. — Bf, Kh, DB, EB, KB. 1. Ábrahám-hegy, 1968. VII. 7. ZEITLER. 2. Balatonalmádi, 1966. VI. 3., P, IX. 17—30., KOLEPNË. 3. Balatonederics, (Cs). 4. Balatonkenese, 1968. VI. 18., PÉNZES A. 5. Bakony, W. 6. Bakonybél: Forrasztó-kő, 1959. VIII. 11., P. 5 db (in Querceto-Carpinetum). 7. Cuhavölgy, 1957. VI. 27., P. 8. Fenyőfő, 1961. VIII. 22., (in Pineto-Dicranetum), P. 9. Iharkút: Laposok, 1966. VI. 27., P, 2 db. 10. Kab-hegy, 1876, HOPFFGARTEN; 1965. VII. 13.—

VIII. 18., 2 db, VIII. 18.—

IX. 26., 7 db, TL. 11. Németbánya, 1963. VIII. 22—26., P. 12. Olaszfalu: Alsó-pere, 1966. VII. 11—14., P, 2 db. 13. Pápa (Cs) BREUNING: in British-Mus.). 14. Pápateszér (Cs). 15. Padragkút: Sárcsikút, 1963. V. 14—17., P. (in PotentilloQuercetum). 16. Csopak: Péter-hegy, 1959. V—IX., LOKSA J. 17. Sáska: Agár-tető, 167. VI. 2.—

VI. 13. 12 db, VI. 13.—

VIII. 22., 4 db, VIII. 22.—

IX. 23., 7 db, IX. 23.—

X. 21., 2 db, TL. 18. Ugod: Som-berek-séd, 1959. VIII. 11., P. 19. Tés: Öreg Futóné, 1966. VII. 12., P. 20. Tihany, 1939. IX. 12., ENTZ. 21. Ugod: Som-berek, 1967. VI. 26—29., P. 22 Veszprém: Tekeresvölgy, 1965. VIII. 10., 3 db. BEZSILLA; 1966. VII—IX., 2 db, TL. 23. Zirc, L. (Cs). C. (Chaetocarabus C. G. THOMS.) intricatus intricatus L. — Európai; umbrofil, pszichrofil. Főleg bükkösökben, mély hideg völgyekben, fakéreg, kövek, mohapárna alatt. Fényre repül. — Kh, DB, ÉB, KB. 1. Bakonysárkány, L. 2. Cuha-völgy, 1955. V. 14., Ma. 3. Fenyőfő: Kisszépalma, 1966. V. 25—31., P, 2 db (in Fagetum silvaticae). 4. Gaja-völgy, 1957. V—IX. LOKSA. 5. Iharkút: Laposok, 1965. X. 25—29., P. 6. Kab-hegy, 1954. V., Ma, 1965. V. 15.—

VII. 13., VII. 13.—

VIII. 18. 2 db, TL. 7 Magyarpolány: Széki-erdő, 1959. IV. 1., P. 8. Monostorapáti: Doma-hegy, 1962. VII. 17., DIETZEL. 9. Nagyvázsony: Kab-hegy, HOPFFGARTEN 1876. 10. Padragkút: Sárcsikút, 1963. V. 14—17., P, (Pot. Quere.) 11. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 12—

VI. 13., 8 db, VI. 13.— VIII. 22., 2 db, VIII. 22.—

IX. 23., TL. 12. Veszprém, 1966. V. 30., P. 13. Zalaszántó: Kovácsi-hegy, 1959. V. 23., P. 14. Zirc, L. C. (Mesocarabus C. G. THOMS.) problematicus problematicus HERBST n. problematicus HERBST. Boreomontán; Pszichrofil, umbrofil. A hegyvidék hűvös, árnyékos erdeiben, kövek alatt. — Kh. — 1. Vállus: Apró-hegy, 1957. III—VIII., LOKSA J. (Nyári aspektustan Carabus genus-dominancia: 4%!). 2. Pető-hegy, 1958. III—IX. LOKSA J. (Nyári aspektusban genus-dominancia 6%!). 3. Gyenesdiás (Őszi aspektus genus-dominancia 18%!). C. (Hygrocarabus C. G. THOMS.) variolosus F. — Közép-európai. ssp. nodulosos CREUTZ. — Kelet-alpesi higrofil, pszichrofil. A hegyvidék magasabb tájain, mély, hideg patakvölgyekben, kövek alatt. Ritkán talajcsapdával is gyűjthető. — Bf, ÉB. 1. Ugod: Som-berek-séd, 1964. VI. 8—10., P. 2. Zala—Tapolca (Cs). 5. ábra, ^arabus violaceus ssp. germari n. exasperatus Duft. Z'i—30 mm (Fotó: Halmágyi) 281