A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

С. (Limnocarabus GÉH.) clathratus L. — Észak- ós Közép-Európa. ssp. stygius GANGLB. n. auraniensis J. MÜLL. Pontusi (?), higrofil. Elterjedése szórványos előfordulása miatt nem egészen tisztázott. BREUNING szerint: Transzkau­kázus, Oroszország, Románia, Magyarország, Szerbia, Görögország, Horvátország, északon Cseh-, illetve Mor­vaországig. Nedves réteken, vízpartok közelében. — ВГ. EB. 1. Fenyőfő, 1957. VI. 14., P. 2. Ugod: Som-berek­séd, 1958. VI. 17., P. 3. Veszprémlajsz, 1958. VIII. 27., P. C. (Carabus s. str.) granulatus granulatus L. — (6. ábra) Euroszibéria; umbrofil. Síkságon és dombvidé­ken egyaránt előfordul kövek, ladarabok alatt. Ritkán talajcsapdával is gyűjthető. — Bf, ÉB, KB. 1. Bakony, W. 2. Bakonysárkány, L. 3. Tihany, 1938. VII. 13., WAGNER. 1940. V. 25., Sz. 1941. V. 15. K. Sz. 4. Ugod: Som-berek-séd, 1958. VI. 17., P. 5. Veszprém: Tekeres­völgy, 1965. VIII. 10., BEZSILLA. 6. Zirc, L. C. (Carabus s. str.) cancellatus ILL. A íaj alakköré­ből rendkívül sok alfaj, varietas, aberratio, natio, morpha leírására került sor. Ezeknek a létjogosultságát több kutató kétségbe vonja. Vitatható, hogy egy rend­kívül változékony fajnál igen csekély morfológiai kü­lönbségek, alig kimutatható földrajzi elkülönülés alap­ján helyes-e 100—200 különböző alak leírása. Magam a Bakony hegységből származó példányokat biztonság­gal csak a var. nigricornis DEJ. alaknak tudtam meg­határozni, így helyesnek tartom CSÍKI (1946) álláspont­ját, hogy az összes korábban másnak határozott pél­dány idesorolható erről a területről. Törzsalak: Német­ország, alakköre: Euroszibéria. ssp. intermedins DEJ. n. nigricornis DEJ. Közép-euró­pai: Stájerország, Dunántúl, Horvátország (Mecsek és a Budai-, Pilis hegység kivételével); umbrofil. Főleg lomberdőkben, de nyílt növénytársulásokban is, kövek, fűcsomók alatt. Talaj csapdával gyűjthető. 1. Apró-hegy, 1957. III—VIII., Loksa. 2. Bakony, W. (Breuning: n. adeptus Kolbe). 3. Bakonybél: Forrasztó-kő, 1959. VIII. 11., P. (in Querceto-Carpinetum) ; Gát-hegy, 1960. VII. 30., P. Som-hegy, 1956. IX. 5., P. Szarvad-árok, 1960. VII. 29., P. (in Fagetum silvaticae). 4. Bakonysárkány, L. 5. Cuha-völgy, 1955. V. 14., Ma; 1957. V. 13., 1957. VI. 27., P. 6. Csesznek, 1959. VII. 29., TL, 3 db. 7. Ga­ja-völgy, 1957. V—IX., LOKSA. 8. Herend, 1962. V. 10., Dietzel, Aranyos, 1962. V. 17., P. 9. Kab-hegy, 1965. V. 15.— VII. 13., VII. 3.— VIII. 18., 2 db, TL. Kab-hegy, 1960. IV. 29., P. 10. Márkó: Menyeke, 1963. V. 12., P. 11. Mogyorós-kert, 1957. V. 22., P. 12. Nagyvázsony 1876 (i. ábra. Carabus granulatus L. Vi—24 mm (Fotó :-Halmágyi) (Hopff garten var. emarginatus Duft.), (in Quere.-Pot. albae). 13. Nemesvámos, 1968. X. 5., P. 14. Olaszfalu: Alsó-pere, 1966. VIII. 11—14., P. 15. Padragkút: Sárcsi­kút, 1963. V. 14—17., P. 2 db (Querc.-Pot. albae). 16. Pető-hegy, 1958. III—IX., Loksa. 17. Péter-hegy, 1959. V—IX., Loksa. 18. Sáska: Agár-tető, 1967. III. 30.— V. 12., 3 db, V. 12.— VI. 13., 7 db, VIII. 22.— IX. 23., 2 ab, TL. 19. Szentgál: Üsti-hegy, 1962. VIII. 23., P. 20. Tapolcafő: Kalapács-ér, 1966. V. 4., P. 21. Várpalota: Királyszállás, 1960. VI. 2., P. 22. Veszprém (Breuning: n. adeptus Kolbe). 23. Veszprémfajsz, 1965. VII. 12., TL. 24. Zirc, L. 1955. VII. 2., Ma, 2 db. С (Morphocarabus GÉH.) ullrichi GERM. — Közép­európai. ssp. j'astuosus PÁLL. n. sokolari BORN. m. parva GÉH. Stájerország, Dunántúl, Szlavónia; umbrofil. A hegyvi­dék lomberdeiben, kövek, fadarabok alatt, talajcsapdá­val is gyűjthető. — Kh, DB, ÉB. 1. Apró-hegy, 1957. III—VIII., LOKSA. 2. Bakony, W. 3. Gaja-völgy, 1957. V— XL, LOKSA. 4. Gerence-völgy, 1958. VI. 17., P. 5. Pápa (Cs). 6. Ugod: Som-berek-séd, 1967. VI. 26—29., P. 7. Zirc, (Cs). С (Morphocarabus GÉH.) arcensis arcensis HERBST. Boreomontán, szubalpin, pszichrofil. A hegyvidék szub­alpin tájain. Csak az Északi-Bakony hideg, mélyfek­vésű, sötét patakvölgyeiben, kövek alatt. Talajcsapdá­val is gyűjthető. — ÉB. 1. Bakonybél: Forrasztó-kő. 1959. VIII. 11., P. (in Querceto-Carpinetum). 2. Ugod: Som-berek-séd, 1967. VI. 26—29., TL, (in Fagetum sil­vaticae). C. (Morphocarabus GÉH.) scheidleri PANZ. A törzs­faj a Kárpát-medencében nem fordul elő, a helyette fellépő alakok rendszertani helyzetét MANDL (1965) tisztázta. E munka nyomán közlöm a Bakonyban elő­forduló alakokat. Közép-európai, umbrofil. Kevert ál­lományú bükkösökben, kertekben, pincékben fordul elő. Talajcsapdával gyűjthető. — Bf, Kh, DB, ÉB, KB. n. styriacus m. pannonica CSÍKI. 1. Berhida, Lenczi, 2 db. 2. Cuha-völgy, 1957. VI. 27., P. 3. Herend, 1960. VI., DIETZEL. 4. Veszprém, 1954. IV. Ma, 2 db; 1962. IV. 16., DIETZEL; IV. 26., JÁRAI; IV. 30., JÁRAI, 5 db: VI. 2., CSELLÉNYI. Átmeneti formák: Herend, 1960. VI., DIETZEL. Hódos-ér, 1957. IX. 8., PAPP. Bakony­bél: Forrasztó-kő, 1959. VIII. IL, P. n. pseudoscheidleri MANDL. — 1. Bakony, 1926, BO­KOR. 2. Bakonybél: Forrasztó-kő, 1959. VIII. IL, P, 3 db; Som-hegy, 1958. IX. 5., P. 3. Bakonynána: Alsó-pere, 1964. VIII. 26—28., P. 4. Cuha-völgy (det MANDL) in Termtud. Múz. Bp; 1955. V. 14., 2 db; 1957. VI. 27., P. 5. Eplény, 1964. V. 2., TL, 6. Fenyőfő, 1965. V. 21—31., P. 7. Gerence-völgy, 1955. VII., 1958. V. 14., P. 8. Keszt­hely (elet Mandl). 9. Pápa, W. 10. Porva: Páli-hálás, 1968. VII. 18., P, TL. 4 db. 11. Torna-patak (det MANDL). 12. Ugod: Som-berek-séd, 1967. VI. 26—29., P. n. preyssleri DUFT. — 1. Pápa, W (?). 2. Sáska: Agár­tető, 1967. VI. 13.— VIII. 22., TL. 3. Ugod, 1955. VI. 26., TALLÖS. C. (Phricocarabus REITT.) glabratus glabratus PAYK. — Közép-európai; umbrofil, montán. Lomboserdőállo­mányokban, kövek, fadarabok alatt, főleg a hűvös, ned­282

Next

/
Thumbnails
Contents