A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

6. Déli-Bakony: Szentgáli hegyek (Menyeke, Miklóspál-hegy, Balogszeg, Mogszeg). 7. Északi-Bakony : Laposak a Tisztavíz-völggyel, Somberek-séd, Kőrishegy tömbje, Cuha. 8. Bakonyalja: Fenyőfői őst'enyves. 9. Gézaháza környéke: Kőárok, ördögárok. 10. Keleti-Bakony: Bárok-völgy, öreg Futóné tömbje, Gaja-völgy. 11. Ácsteszér—Réde közti erdő. Az elképzelés lényege az volt, hogy mivel a Bakony viszonylag nagy kiterjedésű terület, a kutatók nem képesek annak egészére rendszeresen kiterjeszteni gyűjtéseiket. Ezért ki kell választani olyan területeket, melyek jellegzetesen bakonyiak és valószínűleg élnek rajtuk a Bakonyban előforduló növény- és állatfajok. Tehát ha a kutatók e kijelölt részeken éveken át rendszeresen gyűjtéseket és vizsgálatokat végeznek, közelebb kerülnek céljukhoz, mint más módszerekkel. Azon lehet vitatkozni, hogy a mintaterületek számát csökkentsük, vagy helyettük másikat jelöljünk ki. Vagy egyáltalán érdemes-e foglalkozni az elképzeléssel. Természetesen a szűkebb körben, szakcsoportonként való összejövetelektől, esetleges komplex gyűjtésektől függetlenül szükség van a továbbiakban is legalább kétévenként Bakony-kutató ankét tartására, ahol elsősorban a valamennyi kutatót egyaránt érdeklő, általános problémák megtárgyalására kerülne sor. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nem csak a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság érdeke, hanem megyei és országos idegenforgalmi érdek is. Ugyanakkor Zirc életében, városiasodásában, meglevő országos hírnevének növelésében is komoly szerepet fog játszani. A Veszprém Megyei Tanács kezdettől fogva támogatta ,,A Bakony természeti képe" programot, és ezen keresztül a zirci természettudományi múzeum szervezését is, úgy erkölcsi, mint anyagi vonatkozásban egyaránt. Reméljük, hogy ez a támogatás a jövőben sem marad el. Ugyanakkor a helyi szervek jelentőségél, sem szabad lebecsülni, hiszen a felülről jövő kezdeményezés eredményes megvalósításához nagymértékben hozzájárulnak a helyi párt és tanácsi vezetők. Ezért ezúton is köszönetet mondunk minden községi, megyei és országos szervnek, illetőleg e szervek vezetőinek, akik hozzájárultak a múzeum megszervezéséhez. Ugyanakkor kérjük őket, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent, amivel elősegíthetik a Bakonyi Természettudományi Múzeum továbbfejlesztését és eredményes működését. Egyrészt az elhangzott előadáshoz kapcsolódva, azt kiegészítve, másrészt a Bakony-kutatás során született eredmények, illetőleg a munka előbbrevitelét szolgáló javaslataik ismertetése céljából a következők szóltak hozzá (A hozzászólásokat csak kivonatosan ismertetjük): Viszló László: Köszöntötte az ankéton részt vevő kutatókat. Méltatta a helyi és megyei, valamint országos szervek együttműködését, melynek segítségével a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972. május 17én megnyílhatott. Külön kihangsúlyozta a községi vezetés rugalmasságát és segítőkészségét, hiszen ez tette lehetővé, hogy a múzeumalapítás a községi óvoda kiköltöztetése nélkül megvalósulhasson. Elmondta, hogy gazdasági nehézségek miatt a negyedik 5 éves terv időszakában valószínűleg nem indulhat meg az új óvoda építése. Ennek figyelembevételével kell tehát a múzeum további terjeszkedését irányítani. Dr. Marián Miklós: A Tisza-kutató Bizottság nevében köszöntötte a 10 éves jubileumát ünneplő Bakonykutatást, és méltatta az eddig elért eredményeket. Külön üdvözölte dr. Tóth Sándort és Bankovics Attilát, akik a Tisza-kutató munkának is aktív résztvevői. Dr. Papp Jenő: Hozzászólásában kifejezte, hogy a Bakonyi Múzeumból való kilépése nem jelentette a Bakony-kutatással való kapcsolatának megszakítását, ezután is aktív résztvevője maradt a programnak. Az 1962-ben beindult munka tulajdonképpen a LÖCZYféle kutatások folytatása volt. Nagyon sokat jelentett az, hogy a megyei tanács támogatta az ügyet. Azonkívül a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság biztosította a szervezeti és anyagi alapot. A program indításakor nagyon sok intézmény jelezte részvételét, és ez az érdeklődés azóta sem lanyhult. Sajnálatos azonban, hogy a Földtani Intézet nem kapcsolódott be a kutatómunkába. Egyrészt talán ez okozza a geológiai kutatások háttérbe szorulását, másrészt a szervező személye is. Hiszen távoztával a vezetés ismét egy zoológus kezébe került. Tehát a zoológia továbbra is megtartotta domináló szerepét. TÓTH SÁNDOR, aki átvette az irányítást, szervezési és kutatási téren egyaránt alkalmas volt erre a pozícióra. Ezután az elhangzottakkal kapcsolatban tett néhány kiegészítést. A kiadványpolitikánál megemlítette, hogy e téren szintén LÓCZYék nyomdokain haladnak. A „Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat ugyanis a Balaton Monográfia mintájára született meg. Méltatta a bibliográfiai sorozat jelentőségét. Kiemelte a Bakony-kutatás természetvédelemmel való kapcsolatának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy a programnak ki kell vennie a részét a megyében található természeti értékek megőrzéséből és védelméből. Ugyanakkor együttműködést kell keresni a társadalmi szervekkel, mivel a szakmai védelem mellett legalább akkora mértékben szükséges a társadalmi is. Fontos lenne egy bakonyi természetvédelmi kiadvány megjelentetése. Ez azonban ne csak tudományos vonatkozású legyen, hanem a nagyközönséghez is szóljon. A jövőben kisebb szakmai értekezleteket is kell tartani, egy-egy témának pedig felelőst kell választani. Két-három évenként pedig legyen egy a mostanihoz hasonló nagy megbeszélés, ahol a témafelelősök beszámolnának a végzett munkáról, azonkívül a szervezési problémákat beszélnénk meg. Szükségesek a közös gyűjtések is, főleg tavaszszal és nyáron. Egy-egy ilyen gyűjtésen 5—6 főnyi csoport munkálkodna. Fel kell újítani a mintaterületek szerinti kutatásokat. Javaslatot tett az ankét anyagának stencilezett formában és nyomtatásban (évkönyv) való megjelentetésére is. Kovács István: A Bakony-kutatás jelentőségét bizonyítja az ankéton jelenlevők száma és a tanácsi valamint a pártszervek képviselőinek részvétele is. Az ő támogatásuk nélkül nem érhetett volna el ilyen eredményeket a kutatás. Helyesen ismerték fel annak jelentőségét és szükségességét. A Bakony-kutatás jól mutatja a múzeumpolitika változását. Régebben az a szemléiéi volt az uralkodó, hogy tudományos kutatás csak Budapesten valósulhat meg. A Veszprém megyében folyó tevékenység sikerrel cáfolta meg ezt és ugyanakkor példát mutat az ország más megyéinek is. A budapesti Természettudományi Múzeum országos viszonylatban a kutatások terén nem törekedhet a teljesség elérésére. A kisebb tájegységek múzeumai azonban sikerrel folytathatnak belterjes, mély és átfogó kutatásokat, anélkül, hogy zavarnák az országos programot. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának is ez az 22