A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

irányelve, mivel ezáltal csökkenthető és meg is szüntethető a budapesti és vidéki szintkülönbség. A vidéki természettudományi muzeológiának el kell foglalnia az őt megillető helyet. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője, ÉRI ISTVÁN, régész létére helyesen szolgálja ezt a célkitűzést. Hasonló tevékenység folyik a gyöngyösi Mátra Múzeumban, melynek fő profilja a természettudomány lett. A továbbiakban meg lehetne valósítani pl. a Mecsek, Villányi-hegység, vagy Szeged (Dél-Alföld) stb. ilyen irányú kutatását is. Személyesen is lelkesedik a Bakony-kutatásért és támogatja azt. A szakemberhiány miatt, amivel a Bakonyi Terészettudományi Múzeum küszködik, a következőket javasolta. Tudományszervezés terén meg kell valósítani az új szakemberek kinevelését és irányítását. Kapcsolatokat kell keresni az országban élő sok kiváló szakemberrel, akik nem mint muzeológusok, hanem amatőr kutatók, elismertek. Be kell szervezni a környéken élő és a kutatások valamely ága iránt érdeklődő embereket (társadalmi erők mozgósítása a megyében). Szükséges az együttműködés a különböző tudományos intézetek szakembereivel, melyeknek kutatói dolgozhatnának bakonyi anyaggal is. Javasolta a kapcsolat felvételét a pécsi és a gyöngyösi múzeum szakembereivel. A kiadványok terén is jók az eredmények mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Követni kellene azonban a Heves megyei példát, ahol a múzeum „Heves megye természettudományi hírei" címmel folyóiratot indított. A folyóirat előnyei a gyors átfutás és a kiadványcsere lehetősége. Előállítható rotaprint technikával is, amely világszerte elfogadott közlési mód, és takarékossági szempontból sem megvetendő. Ez azonban nem érintené „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozatot. Biztosította a résztvevőket a felügyeleti szervek további támogatásáról. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia mozgósítására a kutatás érdekében. Kérte a kutatók további részvételét a programban. Dr. Verseghy Klára: Üdvözölte az ankét résztvevőit, majd elmondta, hogy a természettudományi kutatásokat az országos múzeumokban is nemegyszer mostoha viszonyok között kell folytatni (pl. preparátorhiány). Szükségesnek tartja a bioszféra kutatásban való részvételt, hiszen a bakonyi terület jól kiegészítené az eddigieket. Bekapcsolódhatnának a kutatásba főleg nyáron a tanárok és a diákok (pl. mikrometeorológiai mérések végzése). Szükségesnek tartja a mintaterületek kutatásának folytatását, így jobban lehetővé válna a teljességre való törekvés. A szakértekezleteken több rokon szakma vegyen részt, melyek egymás tevékenységét szervesen kiegészítik, pl. botanikus-klímatológus. 2—3 évenként pedig a végzett munka eredményeiről ankéton számoljanak be. Szóvátette „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat átfutási idejét. A kéziratok lehetőleg ne heverjenek sokáig a fiókokban. Éri István: Köszönetet mondott a községi szerveknek a múzeumszervezés és a muzeológusok lakáskérdésének megoldása terén kifejtett fáradozásáért. Az igazgatóság is megtesz mindent, hogy az intézmény dinamikusan fejlődjön. Javasolta, hogy az ország más múzeumai is rendezzenek táj értekezleteket. Tovább kell folytatni a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, mely az évkönyv természettudományi szakkötete megjelenénésének hatására ugrásszerűen megnőtt. Nagyon jelentős ez az írásos anyagok kölcsönös kiegészítése miatt. A természettudományi könyvanyag jelenleg 7—8000 kötet. Főleg a Kárpát-medence országainak kutatóit kell bevonni a munkába, s ezen túl csereexpedíciókat is lehetne a későbbiekben indítani. Ugyancsak szükséges a kapcsolatfelvétel a környező megyékkel a kölcsönös kutatások és publikálás miatt, mivel nem tud mindegyik megye természettudományi központot létesíteni. Kérni kell, hogy a Bakony-kutatást nyilvánítsák akadémiai témává. Megindokolta Zirc központi helyét a programban (megfelelő hely, elszállásolás, expedíciók létesítése). A kiadványok példányszámát növelni kell a nagyfokú érdeklődés miatt. A bibliográfiák lassú megjelenését gyorsítani lehet a keszthelyi házinyomda beállításával. A folyóiratot pedig némileg pótolja a Megyei Múzeumi Helytörténeti és Honismereti Tájékoztató havi megjelentetése. Ezt kibővítenék a természettudományi hírekkel. Már a mostani értekezlet anyaga is megjelenhet benne. Nagyon örvendetes, hogy az erdészetek képviselői is eljöttek az ankétra. A kapcsolat kiépítése minden esetben nagyon hasznos lehet. Meg kell keresni a környező vadásztársaságokat, amelyek nem csak a gyűjtőmunkában segíthetnének, hanem közös kiállításokat is lehetne rendezni (pl. trófeák bemutatása). Kovácsné, dr. Murai Éva: A Természettudományi Múzeum Parazitológiai Osztálya kezdettől fogva részt vett a programban. SEY OTTÓ és JANISCH MIKLÓS kiegészítette munkájával a kutatásukat. Komoly eredményeket értek el. 240 munkanap alatt 1115 gerinces állatot vizsgáltak meg. 2290 ektoparazitát és 5000 férget dolgoztak fel. Meghatározó és összehasonlító dokumentációt készítettek. A külső és belső élősködők vizsgálatánál gyakorlati és egészségügyi szempontok, betegségterjesztő szerep stb., vezérelték őket. Az elkészült anyagot a zirci múzeum kapja majd meg. Hasznos lenne, ha a nagyemlősökre is ki lehetne terjeszteni a vizsgálatokat. Itt komoly segítséget nyújthatnának a vadásztársaságok a vadászatokon elejtett állatok parazitológiai vizsgálatra alkalmas anyagának átadásával. Ugyancsak jó lenne, ha a zirci múzeum által begyűjtésre kerülő kisemlős és madáranyag parazitológiai vizsgálata is megtörténhetne. Pálfi József: Kapcsolódott PAPP JENŐ által a geológiára vonatkozólag elmondottakhoz. A vidéken adódó problémákat ne Budapesten, hanem a helyszínen oldják meg. A Magyar Állami Földtani Intézet a múzeum rendelkezésére bocsátja a Bakonyról eddig elkészült dolgozatokat, munkákat, melyeket a kutatásokhoz vagy kiállítási anyagként lehet felhasználni. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a helyi jelentőségű természeti értékek védelmét és őrzését átadja a megyei szerveknek. (Ürkút, csárdahegyi őskarszt, Darvastói elhagyott bauxitbánya, stb.). A további bányák létesítésénél figyelembe kell venni a tájvédelmi szempontokat. Várhatóan csökkeni fog a bakonyi karsztvíz szintje a növekvő bauxitbányászat miatt. A közeljövőben megnyíló fenyőfői bauxitbánya termelésének megindulása is ezt fogja maga után vonni. Ezért kapcsolatot kell keresni a székesfehérvári Vízügyi Igazgatósággal a vízgazdálkodás helyzete miatt. A Földtani Intézetből sok olyan anyagot (térképek, gyűjtemények) lehetne lehozni Zircre, ami a gyakorlati munkában nagy segítséget nyújthatna. Azonkívül nem ártana a közös munka sem az eddig ismeretlen területek feldolgozásánál. Dr. Kecskeméti Tibor: a Bakonyban a programon kívül is rendkívül jelentős földtani kutatások folynak. A múzeum azonban anyagi okok miatt nem tud lépést tartani ezekkel. Méltatta PÁLFI JÓZSEF ajánlatát, s munkahelye nevében különlenyomatokat ajánlott fel a 23