A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata
12. A vizsgált társulások összehasonlítása TWR görbéik alapján l/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieosum, i/b Botriochloetosum, 1/c brometosum, 2. Cotino-Quercetum, 3 a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3 b petraectosum, 4. Quercetum petraeae jellegű állományok, 5. Querco-Carpinetum pannonicum lathyretosum 12. Der Vergleich der untersuchten Gesellschaften auf Grund Ihrer TWR-Kennlinien 1/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieosum, l/b Botriochloetosum, l с brometosum, 2. Cotino-Quercetum, 3 a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3/b petraeetosum, 4. Bestände vom Quercetum petraeae Charakter, 5. Querco-Carpinetum pannonicum lathyretosum 12. The comparison of the analysed associations on the basis ot their TWR curves 1/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieosum, lb Botriochloetosum, l/c brometosum, 2. Cotino-Quercetum, 3/a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3/b petraeetosum, 4. Quercetum petraeae-like stands, 5. QuercoCarpinetum pannonicum lathyretosum (IV+2 ), Viola hirta (IV+1 ). Gyakoribb fajok még a Bupleurum falcatum, Coronilla emerus ssp. emerus, Coronilla varia, Cytisus supinus var. aggregatus, Festuca rupicola, Geum urbanum, Polygonatum latifolium, Sedum maximum, Teucrium chamaedrys, Trifolium alpestre, Veronica chamaedrys. Fáciesalkotók lehetnek a következő fajok: Brachypodium pinnatum, Carex humilis, Coronilla emerus ssp. emerus, Melica uniflora, Oryzopsis inrescens. Az általam vizsgált állományokban azonban ritka volt egy faj magas AD értékű fellépte, s így a többitől elütő fáciesek kialakulása. Leggyakrabban a Coronilla emerus ssp. emerus lépett fel tömegesen, de a 2—3-os AD értéket csak ritkán lépte át. Érdekes e faj tömeges jelenléte, főként a zártabb, mezofilabb típusban (IV < -'•!). Az egyébként 1—1,5 m magas cserjévé fejlődő növény itt a gyepszint alkotója. Fásodott szára 10—15 cm-nél alig magasabb, s innen fejleszti minden évben az újabb és újabb hajtásait, amelyet mint tapasztaltam a vadak csaknem teljesen tarra lerágnak. Töve erősen terjed, közvetlenül az avarszint alatt. Polycormonjai kiásva hosszú ideig követhetők anélkül, hogy a kapcsolat megszakadna. A cönológiai csoportok szerinti elemzésből kiderül, hogy a Balaton-felvidék e területének Orno-Quercetum-aiban az Orno-CotinetaZia-fajok 12,6%-os a Quercetea pubescenti-petraeae-fajok 54,5%-os, a QuercoFagretea-fajok 23,5%-os, a Festuco-Brometea-fajok pedig 5,6%-os arányban vesznek részt, összehasonlítva a társulást a velük e területen közvetlenül érintkező Cotmo-Quercetum-okkal, illetve a gyertyános-tölgyesek felé átmenetet jelentő cseres-tölgyes jellegű állományokkal (lásd: később), azt tapasztaljuk, hogy az OrnoCotinetaZia-fajok tekintetében e társulás a bokorerdőhöz egészen közel áll, sőt csaknem azonos (11. ábra). A cseres-tölgyesekben viszont e csoport már 5,8%-ra csökken. A Qerceíea-fajok az Orno-Quercetum-Ъап elért 54%-kal szemben, a Cotino-Quercetum-Ъап 40%206
