A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

A bokoredőlk tanulmányozása során az asszociáció állományaiból 16 cönológiai felvételt készítettem. A felvételi területem nagysága 10x10 m volt. Mielőtt kutatási területem molyhos-tölgyes bokorerdőinek ismertetésére térnék, megjegyzem, hogy a Cotino-Quercetum monografikus feldolgozása közben JAKUCS P. a balatonarácsi Péter-hegyről is közöl felvételeket. Tabelláris anyagom összeállításakor ezeket a felvételeket is felhasználtam, így végül 20 felvételt értékeltem ki. Területem bokorerdőivel legújabban LOKSA I. foglalkozott zoocönológiai munkájában, s a társulás talajzoocönózisait igen részletesen elemezte. (LOKSA I. 1966.) A Péter- és Tamás-hegy bokorerdői a déli, délkeleti, illetve a délnyugati lejtőkön extrazonálisan jelennek meg természetes kifejlődésben. Piakor helyzetben, a tető mészkövén, csak másodlagosan fejlődtek ki, s mint az egykori Orno-Quercetum degradációs stádiumai jelennek meg. Ma ezeken az erodált, sekély talajú sziklás termőhelyeken kifejlődött másodlagos bokorerdők mind cönológiai Öszszetételüket, mind szerkezetüket tekintve, a természetes állapot hatását keltik. Amíg a Péter-hegy bokorerdői ősi szépségükben pompáznak, addig a Tamás-hegy Cotino-Quercetum-a nem tudott eredeti állapotában fennmaradni. Itt az egykor virágzó szőlőművelés a xerotherm szálerdők és a bokorerdők zónáján át, csaknem a tetőkig felhatolt, s így a bokorerdők területe is művelés alá került. A filoxera-vész és az itteni szőlők kipusztulása óta ugyan megindult már a viszszaerdősülés, de összetételük még erősen mutatja másodlagos jellegüket. Az egykori „Nagymező" ma már beerdősült dolomitplatójából kiemelkedő kisebb éleken, töréseken szintén találhatók kisebb Cotino-Quercetum állományok. Ezek többnyire fekete-fenyvesítettek, s így faji összetételükben zavartak. A vizsgált terület bokorerdői délnyugat felé a Pécselyi-medence, északkelet felé pedig a CsopakAlsóőrs környéki hegyek Cotino-Quercetum állományaihoz kapcsolódnak. A társulás cönológiai leírása A mintegy 2—5 m-es magasságú és 45—80%-os borítású lombkoronaszint fő alkotói a Quercus pubescens és a Fraxinus ornus. Csak helyenként társul ezekhez a Quercus cerris. Kizárólag a tető másodlagos eredetű 10. Querco-Carpinatum lathyretosum a Koloska-völgy északi lejtőlábán 10. Querco-Carpinatum lathyretosum am nördlichen Abhangsí'uss des Koloska-Tales 10. Querco-Carpinatum lathyretosum at the northern foot of the slope in the Koloska-völgy bokorerdejében fordul elő a Cerasus mahaleb, mint a lombkoronaszint alkotója. A cserjeszint határozottan két szintre bontható. A felső szint magassága 1—2 m, borítási értéke 30—60%. Gyakoribb fajai a Crataegus monogyna, Cornus mas, Cotinus coggygria, Euonymus verrucosus, Fraxinus ornus es a Quercus pubescens. Az alsó cserjeszint átlagosan 90—

100%-os borítású és legfeljebb 60—70 cm magas. Szinte kizárólag a Cotinus coggygria vegetatívan szaporodó tömege alkotja. Ez az alsó cserjeszint a helyi bokorerdők, (bár általában is a Cotino-Quercetum-ok) tipikus képétől szinte elválaszthatatlan. (7. ábra.) A Cotinus-hoz hasonlóan az Euonymus verrucosus és a Quercus pubescens (főleg a var. crispa alakjában) szintén lehet ilyen alacsony növekedésű, s így gyakran a második cserjeszintbe kerülhet. A gyepszint fajgazdag (felvételei átlag 46 faj!). Borítási átlaga 50—80%. A mohaszint szegényes, többnyire kozmopolita és cirkumpoláris fajok alkotják. (Ilyen gyakoribb fajok a Camptothecium sericeum, Hypnum cupressiforme, Tortella tortuosa.) Gyakoribbak még az Amblystegium serpens, a Brachythecium velutinum, Syntrichia ruralis, stb. Sok felvételben viszont a mohaszint teljesen hiányzik. A cönológiai csoportok szerinti elemzésből kiderült, hogy a társulást helyileg karakterizáló és az Orno-Cotinetalia-íajok. csoportrészesedés szerint számolva 13,20%-ot tesznek ki (VI. táblázat). Közülük a lombkoronaszintben a Fraxinus ornus, a cserjeszintben a Cotinus coggygria tűnik ki konstanciájával és magas AD értékeivel. Említésre méltó még a szubmediterrán Colutea arborescens szerepe is az állományban. A gyepszint Orno-Cotinetalia fajai közül a Coronilla emerus ssp. emerus emelhető ki jelentős szerepénél fogva. A faj egyben az itteni (és a keszthelyi-hegységi) bokorerdők lokális, variáns-differenciális faja. Hasonlóan a terület Orno-Quercetum-nlhoz (lásd: később) a bokor201