A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

I. táblázat A CHRYSOPOGONO-CARICETUM HUMILIS BALATON-FELVIDÉKI ÉS BUDAI-HEGYSÉGI ÁLLOMÁNYAINAK ÉS A BALATON-FELVIDÉKI ÁLLOMÁNYOK HÁROM SZUBASSZOCIÁCIÓJÁNAK ÖSZSZEVETÉSE HASONLÓSÁGI KOEFFICIENSEIK ALAPJÁN 1. Chrysopogono-Caricetum humilis Budai-hegység és a Balaton-felvidék 2. Chrysopogono-Caricetum humilis a) minuartietosum-botriochloetosum b) minuartietosum-brometosum c) botriochloetosum-brometosum Kx+ Kr+ 0,83 45,23 3,32 78,24 0,90 47,45 0,91 47,65 Karakter és Bromo-Festucion fajok Kx Kr Brometalia fajok Kx Kr Festucetalia fajok Kx Kr 1. 2. a) b) c) 0,81 3,02 0,92 0,74 44,67 75,12 47,86 42,57 1,16 2,44 1,63 1,15 58,58 70,93 62,00 53,59 0,64 4,59 1,38 1,55 + Kx = a hasonló és a különböző elemek hányadosa Kr = a közös elemek az összes elemek százalékában 39,01 82,11 57,91 60,85 FestucoBrometea fajok Kx KiEgyéb fajok Kx Kr Mohaszint fajai Kx Kr 0,98 4,51 0,76 0,87 49,61 81,85 43,10 46,45 0,67 2,06 1,27 0,85 40,12 67,40 55,88 48,63 3,30 76,75 0,17 14,87 0,30 23,00 A fajok TWR indikátor-számai alapján történt kiértékelés során kiderült, hogy a három szubaszszociáció lényegében hasonló jellegű megoszlást mutat (IX. táblázat, 12. ábra). Különösen a minuartietosum és a botriochloetosum szubasszoeiációk TWR értékei esetében találunk nagyfokú megegyezést. Ez érthető, hiszen a két szubasszociáció termőhelye igen közel áll egymáshoz, s csak a talaj mikrodomborzati változásai, valamint a nyílt és a zárt gyepek eltérő mikroklíma viszonyai jelentenek különbséget. Mindkét, szubasszociáció a 6-os T értéknél („meleg sztyep") éri el a legmagasabb százalékos értéket (minuartietosum 70,38%, ill. botriochloetosum 64,97%). A T=5-ös értékek („mérsékelten kontinentális sztyep") tartományába tartozik az előző csoportból kimaradt fajok többsége. Egészen elenyésző a 4-es és 7-es értékű fajok száma. A W értékek esetében azt tapasztalhatjuk, hogy a száraz (2) és a nagyon száraz (1) termőhelyek elemeihez tartozik a fajok többsége. Magas marad azonban, különösen a minuartietosum-Ъап a rendkívül száraz (0) termőhelyek fajainak százalékos aránya is. * ZÓLYOMI B. a fajok ökológiai jellegét a három legfontosabb tényező, a hő (T), a nedvesség (W) tizes, és a talajreakció (R) ötös skálájának az illető

1 fajra jellemző értékeivel határozta meg. A módszer és számításmenet részletes leírását lásd: ZÓLYOMI, 1964. II. táblázat CHRYSOPOGONO-CARICETUM HUMILIS BALATONICUM AREATÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA 1. Budai-hegység (Zólyomi 10 felvétel) 2. Balaton-felvidék (botriochloetosum: 18 felvétel) Budai-hegység Balaton-felvidék Eua jellegű faj ok 39,85 34,26 P 20,04 12,59 Em 13,23 13,99 Subm 11,10 24,01 Pann 3,90 0,23 Kt 2,53 7,93 Balk 2,34 1,86 Eu 1,75 3,73 Cp 5,06 1,40 Kozm 0,20 • 100,00% 100,00% A társulás értékelése a fajok TWR indikátor-számai alapján* A R indikátor-számok jelzik, hogy a minuartietosum-Ъап fellépő fajok többsége a mészigényes, sőt a mészjelző növények közé tartozik. A botriochloetosum-Ъап viszont már tapasztalható némi eltolódás a gyengén savanyú R értékek irányába, s 199