A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Szalai Tibor: A Nyugati-Kárpátok délkeleti vonulatának kialakulása, különös tekintettel a Bakony hegységre az Alp-Kárpáti rendszerben

IRODALOM — LITERATUR ANDRUSOV D. (1960) : Neues über die Epirogenese u. Orogenèse in den Westkarpaten — Geol. Rundschau 50. Stuttgart. BALOGH K. (1964): A Bükk-hegység földtani képződményei — M. Áll. Földtani Int. Évk. 48. k. 2 f. Budapest. BARTHA F. (1955) : A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztratigrafiai vizsgálata — M. Áll. Földtani Int. Évk. 43. k. 2 f. Budapest. BENDEFY L. (1966): Contribution to the knowledge of the crustal stucture of the Hungarian Basin — Acta Geologica Hung. X. Budapest. BENDEFY L. (1967) : A Bakony hegység geokinetikai viszonyainak földszerkezeti vonatkozásai. A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei — IV. Veszprém. BENDERNÉ—BÖJTÖSNÉ VARRÓK K. — REMÉNYI GY. (1966) : A tihanyi obszervatórium környékén végzett földtani, földmágneses és gravitációs vizsgálatok — M. Áll. Eö. L. G. Int. Geofiz. Közi. XV. k. Budapest. BEMMELEN VAN R. W. (1964—1965): Der gegenwärtige Stand der Undationstheorie — Mitt. d. Geol. G. in Wien 57. Bd. H. 2. Wien. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS I. (1967) : Az ipolytarnóci burdigalai fauna — Föld. Közi. 97. 2. Budapest. FÖLDVÁRI A. (1952): A Szabadbattyáni ólomérc és kövületes karbon előfordulás — M. Tud. Ak. Műsz. T. O. 5 K. 3 sz. Budapest. FUSAN O. (1961): A Nyugati-Kárpátok újpaleozoikumának fejlődéstörténete — M. Áll. Földtani Int. Évk. XLIX 2. Budapest. HERITSCH F.—

О. KÜHN (1951): Die Südalpen-Geologie von Österreich — Wien. HORUSITZKY F. (1961): Magyarországi triász képződményei a nagy szerkezet tükrében. — M. Áll. Földtani Int. Évk. XLIX. k. 2 f. Budapest. JANTSKY B. (1957) : A Velencei hegység földtana — Geologica Hung. Ser. Geol. T. 10. Budapest. KOKAY J. (1950): Tektonische Bewegungsverhältnisse in der Umgebung von Várpalota — Földtani Közi. 86. Budapest. KÖKAY J. (1959) : Adatok a várpalotai perspektivikus kutatásokról •— Földtani Közi. 89. 2. Budapest. KÖKAI J. (1959) : A dunántúli helvét-tortonai határ kérdése —• Földtani Közi. 89. 4. Budapest. KÖKAY J. (1966) : A Herend-Márkó-i barnakőszénterület földtani és őslénytani vizsgálata — Geol. Hung. Ser. Pal. Fase. 36. Budapest. KOPEK G. (1964): Kifejlődési különbségek okai a Délnyugati és Északkeleti Bakony eocén képződményeiben — Földt. Int. Évi Jel. az 1961 évről I. Budapest. KOPEK—KECSKEMÉTI (1964) : A bakonyi eocén telepek keletkezési körülményeiről — Földt. Közi. 94. Budapest. KOPEK—KECSKEMÉTI—DUDICH (1966) : A Dunántúli-középhegység eocénjének rétegtani kérdései — M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. az 1964. évről Budapest. KOSSMAT F. (1936): Paleogeographie und Tektonik — Berlin. LÁNYI J. (1966) : A Magyar Kisalföld mélyszerkezete a geofizikai mérések alapján. — Geofiz. Közi. VIII. 4. Budapest. LEUCHS K. Orogenèse im Kalkalpengebiete in TriasJura und Unterkreidezeit — S. В. AK.d. Wiss. 156 — Wien. LEUCHS—MOSEBACH (1936): Die spätladinische Hebung. — Zentralb. f. M. etc. Jhrg. Abt. B. No. 1. LÖCZY L. sen. (1918): Magyarország földtani szerkezete — A Magyar Szent Korona Országainak földrajzi stb. leírása Budapest. LÓCZY L. sen. (1913) : A Balaton-környékének geológiája — Budapest. LÖCZY L. sen. (1916): Resultate der Wissenschaftlichen Forschung des Balatonsees — Wien. LÖCZY L. jun. (1940): Die Rolle der Palaeozoischen und mezozoischen Orogenbewegungen im Aufban des inner Karpatischen Beckensystems — Festschrift Prf. Stefan Boncev Sofia. LÓCZY L. jun. (1970) : Transcurrent Faulting in South American Tectonic Framework. The American Ass. of Petroleum Geol. Bull. Vol. 54/11. MÁSKA M.—ZOUBEK V. (1960) : The tektonic development of the West-Carpathien system — In Tektonic Development of Czechoslovakia Praha. MÉSZÁROS—

DUDICH E. (1962): Közép- és Délkelet Európa eocénjének párhuzamosítási és fejlődéstörténeti vázlata — Földt. Közi. 92. 2. Budapest. ifj. NOSZKY J. (1934): Adatok az Északi-Bakony krétaképződményeinek ismeretéhez — Földt. Közi. 64. Budapest. ifj. NOSZKY J. (1961) : Magyarország jura képződményei — M. Ali. Földtani Int. Évk. 99. 2. Budapest. ORAVECZ J. (1964): Szilur képződmények Magyarországon — Földt. Közi. 94. 1. Budapest. RAKUSZ GY. (1932) : Dobsinai és nagyvisnyói felsőkarbon kövületek — Geol. Hung. Ser. Pal. 8. Budapest. SENES J. (1961): A Nyugati-Kárpátok ősföldrajzi fejlődése a miocénben — Földt. Közi. 91. 2. Budapest. SIPOS Z. (1967) : A dorogi barnakőszén terület oligocén képződményeinek földtani viszonyai — (Kézirat). SPENGLER É. (1951) : Die nördlichen Kalkalpen, die Flyschzone und die helvetische Zone — In Geol. von Österreich Wien. STEGENA L. (1967) : A Magyar-medence kialakulása — Földt. Közi. XCVII. 3. Budapest. SÜMEGHY J. (1940) : A magyar medence pliocénjének és pleisztocénjének osztályozása — M. Áll. Földtani Int. Beszámoló Budapest. SZÉKYné FUX V. (1957): Adatok a dunántúli medence harmadkori vulkánosságához — Föld. Közi. 87. Budapest. SCHMIDT E. R. (1947): Magyarország ásvány-nyersanyagai — Faust könyvkiadó Budapest. SCHRÉTER Z. (1911): Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a budai hegyekben — M. kir. Földt. Int. Évk. 19. 3. fasc. Budapest. SCHRÉTER Z. (1936) : Lyttonia a Bükk-hegységből — Földt. Közi. 66. Budapest. SCHRÉTER Z. (1943): A Bükk-hegység geológiája — M. kir. Földt. Int. Beszámoló Budapest. SCHRÉTER Z. (1959) : A Bükk-hegység tengeri eredetű permi képződményei — Földt. Közi. 89. 4. Budapest. SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1964): Grosstektonische Betrachtungen über Magmatektonik und Magmachenizmus des Innerkarpatischen Vulkanismus — Acta Geol. VIII. 1—4. Budapest. SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1968): A Föld szerkezete és fejlődése — (Akad.) Budapest. SZÁLAI T. (1941) Tapolca és környékének, valamint Zánka és Antaltelep között fekvő területnek földtani 149