A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Szalai Tibor: A Nyugati-Kárpátok délkeleti vonulatának kialakulása, különös tekintettel a Bakony hegységre az Alp-Kárpáti rendszerben

3. A magma működés Ny-ról К felé történt. A magmatitok megjelenési területei arra mutatnak, hogy az Alp-Kárpáti rendszerben a magma járatok a Nyugati Alpok területén korábban, a Keleti-Alpokban később, a Kárpátokban pedig legkésőbb záródtak be. 4. A Dunántúl egyik legjellemzőbb sajátsága a mobilitás. Ez az üledékképződés hullámmozgásában (Dictyogenesis) jut kifejezésre. A korábbi idők adatai szórványosak, így e terület hullámmozgás jellege csak a mezozoikumtól követhető. Ez a jelleg napjainkig nyomozható. A pleisztocén és a jelenkor mobilitása, a hévíz feltörési helyeinek, valamint a folyóteraszok megváltozásából megállapítható. A geokinetikai vizsgálatok igazolják, hogy a mozgások napjainkban is folyamatban vannak. 5. Az Alföldi-Küszöb a Mórágyi-Kristályos területhez kapcsolódva, azzal egységet képez. így a PETERS és MOJSISOVICS felismerte „Keleti Szárazulaf'-nak felel meg. E szárazulatot id. LOCZY az Alföldre is kiterjesztette. 6. Az orogénvándorlással foglalkozva megállapítható, hogy a mezozoikumban ez a vándorlás a Pelsói-egység kiemelkedésével kezdődött, és belülről kifelé haladt. Majd a helvéti emelet idejében a Kárpátok külső területe emelkedett ezért belső medencék képződtek. Ezek maximális kifejlődésüket a pannonban érték el. A háttér, majd az előtér emelkedése, illetőleg süllyedése az álló hullám jelenségéhez hasonló folyamat gondolatát ébreszti. 7. A LÓCZY-hát a Karawankákig követhetőnek látszik. Ez az Alpok és Kárpátok összefüggésének megállapításánál igen fontos tényező. Szálai Tibor 148