A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

hegység kutatását. Ezért is járult hozzá a zirci természettudományi múzeum létrehozásához. A múzeum a tudományos kutatáson túl oktatási és nevelési célokat is szolgál, nagymértékben segíti a jövő nemzedékét abban, hogy a körülöttünk levő élő és élettelen világról minél teljesebb képet kapjon, másrészt pedig megismerje és megtanulja becsülni szűkebb hazája természeti értékeit. Üdvözölte a Bakony-kutatásba bekapcsolódott pedagógusokat. Az e téren kifejtett tevékenységüket fontosnak tartotta és további eredmények elérésére serkentette őket. Hangsúlyozta, hogy kívánatos volna az általános és középiskolai tanároknak „A Bakony természeti képe" programba nagyobb szá mban való bekapcsolódása. Ez hozzájárulna a múzeum és az iskolák kapcsolatának szorosabbá tételéhez is — azonkívül, hogy elősegítené a tanárok szakmai fejlődését. Ezután dr. TÓTH SÁNDOR múzeumigazgató tartotta meg előadását „A Bakony természeti képe" c. tudományos kutatóprogram 10 éve és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum története címmel. Az előadás szövegét teljes terjedelemben közöljük: Mielőtt az elmúlt évek munkájának értékelésére rátérnék szükségesnek tartom, hogy röviden áttekintsem „A Bakony természeti kéve" program létrejöttének körülményeit és magának a programnak a tízéves történetét. Lényegesnek tartom ezt több okból is: 1964 óta nem volt értekezlet a Bakony-kutatok számára. Lényegében most ünnepelhetjük „A Bakony természeti képe" kutatóprogram életre hívásának 10. évfordulóját. A jelenlegi ankéton részt vevők egy része bizonyára nem ismeri a Bakony-kutatás történetét. A Bakony vidékének természettudományi kutatása régi múltra tekint vissza. A századforduló idején nagyszabású természet- és történettudományi kutatás folyt területünkön. Id. DR. LÓCZY LAJOS vezetésével a Magyar Földtani Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és egyéb intézmények támogatásával az akkori Magyarországnak is egyik legszebb táját, a Balatont és annak tágabb környékét tanulmányozták hazánk legkiválóbb tudósai. A kutatások eredményei A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei (röviden Balaton-Monográfia) könyvsorozatban jelentek meg majdnem három évtizeden keresztül. A monográfia a lehető összes akkori ismeretet igyekezett tudományos szinten, témakörök szerint előadni. Lehetőség szerint iparkodott a Bakonyt is vizsgálat tárgyává tenni, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy hegységünk tudományos tanulmányozását lezártnak tekinthetjük. Annál is inkább, mert egyrészt a Balaton-monográfiának körülbelül fele geológiai és geográfiai témával foglalkozik. Viszonylag kevés tanulmány született a Balaton-felvidék szárazföldi élővilágáról. Másrészt a legutóbbi évtizedekben a kutatások módszere és technikai kivitelezése is sokat fejlődött. Mindez újabb és újabb kutatási feladatokat állít elénk még akkor is, ha a Balaton-monográfia lezárása óta is sok tanulmány jelent meg a Balaton szűkebb és tágabb vidékéről. 1962-ben jelentős változás következett be a vidéki múzeumok helyzetében. Ekkor ugyanis a tanácsok ön14 állósításának határozata értelmében a vidéki múzeumok tanácsi kezelésébe kerültek. Az átszervezés lehehetővé tette a tudományos munka megyei vonatkozású kiterjesztését is. A Balaton tanulmányozásának páratlan sikere, hogy milyen eredményes lehet egy adott tájnak sokirányú, de egységes szemléletű tudományos kutatása, jó példaként buzdított arra, hogy elhatározás szülessen a századforduló táján éppen Veszprém megyére is kiterjedően végzett munka folytatására. így született meg „A Bakony természeti képe" c. tudományos kutatóprogram. A szervezésre a veszprémi Bakonyi Múzeum vállalkozott. DR. PAPP JENŐ a múzeum akkori természettudományos muzeológusa 1962 elején részletes tanulmányozási tervet készített, mely a Bakonyra vonatkozó valamennyi ez idő tájt folyó természettudományi kutatást igyekezett közös keretbe foglalni. Felkérte, a Bakonyt bármilyen természettudományi vonatkozásban kutató intézményeket és magánkutatókat az együttműködésre. A kezdeményezés országos visszhangot keltett, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a program indítására szolgáló, 196 2. október 9-é n Veszprémben megtartott értekezleten 43 kutató jelent meg. A rendezvényen egyrészt ismertették „A Bakony természeti képe" program tanulmányozási tervét, másrészt megbeszélték mindazokat a problémákat, melyek a részt vevő kutatatókban felmerültek a tanulmányozási terv elgondolásaival kapcsolatban. A kezdeményezés a Bakony természettudományi kutatásának kiszélesítése révén több cél elérését tűzte ki. Fő cél „A Bakony természeti képe" tudományos szemléletű könyv megírása. Már akkor megállapították, hogy a könyv valószínűleg több kötetben fog megjelenni. A mű egyes fejezeteit az illető téma feldolgozására vállalkozott kutató írja meg. Tervbe vették későbbi német nyelvű kiadását is. Fontosabb feladatul tűzték ki még, ugyancsak „A Bakony természeti képe" címmel, a Bakony természetrajzát bemutató nagyszabású, reprezentatív kiállítás megrendezését is. Hangsúlyozták, hogy a kiállítás anyaga tetemesen fog kikerülni a Bakony-kutatással kapcsolatos gyűjtésekből. Az értekezleten jelenlevők valamennyien egyetértettek abban, hogy „A Bakony természeti képe" tudományos programra szükség van. A célkitűzések elérése érdekében szükséges rendszeres tervszerű, összehangolt kutatásokat végezni a Bakonyban. A megyei tanács képviselői biztosították az értekezlet résztvevőit arról, hogy a Veszprém Megyei Tanács — felismerve a program jelentőségét — gondoskodik a kutatásokhoz szükséges anyagi fedezet zöméről. Az 1963-ban beindult munka keretében már 59 kutató 54 téma vizsgálatát végezte a Bakony területén. A kutatások kiterjedtek a Bakony természetföldrajzi viszonyainak, föld- és őslénytanának, növénytakarójának, állatvilágának és természeti értékeinek vizsgálatára egyaránt. Az 1963. október 18-án megtartott második értekezleten már nemcsak szervezési, témaválasztási stb. problémákról beszéltek, hanem a végzett munka első eredményeiről is beszámolhattak. Ez a második В a kony-kutató értekezlet egyébként azért is érdemel külön említést, mert itt hangzott el BASKI SÁNDOR- n а к , a megyei tanács elnökhelyettesének kezdeményező javaslata, természettudományi múzeum megalakítására Zircen, a volt apátsági épületben.