A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

A Bakony-kutatás kezdete óta eltelt 10 éves időszak alatt a programban 190 kutató vett részt rövidebbhosszabb ideig. Feltétlenül szükségét érzem annak, hogy dicsérő szándékkal is név szerint megemlítsem azt a 18 kutatót, akik a programban kezdet óta eredményesen tevékenykednek. 1. Ambrus Béla 2. Bubics István 3. Dr. Boros Ádám 4. Horváth Ernő 5. Dr. Iharos Gyula 6. Dr. Janisch Miklós 7. Dr. Kéve András 8. Dr. Kol Erzsébet 9. Krizsán Pál 10. Dr. Marián Miklós 11. Dr. Papp Jenő 12. Papp József 13. Dr. Pintér István 14. Szabó István 15. Szemere László 16. Dr. Tapfer Dezső 17. Vajda László 18. Dr. Verseghy Klára A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Bakonyi Természettudományi Múzeum nevében köszönetemet fejezem ki a felsorolt kutatóknak, s mikor kérem őket, hogy továbbra is segítsék munkánkat, egyúttal további tudományos tevékenységükhöz sok sikert és jó egészséget kívánok. Javaslom, hogy közülük magas kora és egészségi állapota miatt körünkben megjelenni nem tudott SZEMERE LÁSZLÓ és DR. IHAROS GYULA munkatársaink részére küldjünk az ankétról közösen üdvözlőlapot. 35 olyan kutató van, aki legalább 5 évig volt tagja a Bakony-kutató munkaközösségnek. Közülük sokan ma már nem tevékenykednek körünkben. Viszont számosan csak később jelentkeztek Bakony-kutatóknak, de most is aktív résztvevők, kikre a továbbiakban is számítani lehet. A néhány év óta megállapodott, stabilnak mondható kutatógárda létszáma 45 — 50 fő között mozog évente. 1. Dr. Kol Erzsébet algákat gyűjt a Bakonyalján 1. Dr. Erzsébet Kol sammelt Algen am Bakonyfuss 1. Dr. Erzsébet Kol collecting algae at the foot of the Bakony Kétségtelenül szükség van a Bakony-kutatás kiszélesítésére. Azonban a szervezést számos tényező nehezíti. Sok esetben a kutatók elfoglaltsága vagy egyáltalán a szóba jöhető szakemberek korlátozott száma. К í vánatos lenne és nagyban segítené programunk célkitűzésének megvalósítását az, ha a megyében élő pedagógusok nagyobb számban kapcsolódnának be munkánkba. Az ankétra szándékosan nemcsak Bakony-kutatókat, helyesebben nemcsak „A Bakony természeti képe" programban részt vevőket hívtuk meg. Meghívót küldtünk olyanoknak is, akiktől részben azt reméljük, hogy a jövőben kapcsolódnak be programunkba, vagy úgy gondoljuk, hogy pozíciójuknál fogva akár helyi, akár megyei vagy országos viszonylatban hathatósan elősegíthetik munkánkat úgy is, hogy alkalmasint kutatókat vagy kutatómunkára hajlamos embereket szervezhetnek be a Bakony-kutatásba. Meg vagyok róla győződve, hogy ilyenek megyénk területén belül is szép számmal vannak (tanárok, erdészek, vadászok, geológusok stb.), kik a téma felelősének szakavatott irányítása, segítése mellett eredményesen tevékenykedhetnének. Elképzelhetőnek tartom, hogy elsősorban a gyűjtőpreparáló munkába kapcsolódhatnának be, nyári terepgyakorlatok keretében, vagy magánvállalkozásként, néhány száz forint tiszteletdíj ellenében arra hajlamos egyetemi vagy főiskolai hallgatók is. A jövő évben valószínűleg megpróbálkozunk egy felhívás közreadásával, annál is inkább, mivel az idén nyáron eredményesen tevékenykedett múzeumunkban kisegítő preparátorként két gimnáziumi tanuló. A Bakony-kutatás kiszélesítését célzó törekvéseink élesebben vetik fel azt a már amúgy is aktuális problémát, hogy a jövőben szükségszerűen meg kell növelni a kutatások anyagi támogatására szolgáló összeget. Olyan kutatókra is nagy szükség volna, akik terepen való gyűjtésre nem vállalkoznának ugyan, de meglevő anyagunkat a saját anyaguk feldolgozásával párhuzamosan hajlandók meghatározni. Még akkor is, ha a tapasztalatok szerint ki vagyunk téve annak, hogy gyűjteményünket csak évek múltán látjuk viszont. Példaként megemlíthetem, hogy éppen a napokban került vissza hozzánk nagyon precízen meghatározva és szépen felállítva Orthoptera-gyújteményünk melyet 1969-ben vitt el feldolgozás céljából DR. VARGA ZOLTÁN. A kutatógárda összetételének az évek során történt módosulása okozta azt a változást, hogy a kezdeti 10—12 főtémából jelenleg csupán 5 főtéma művelésére van szakemberünk. Számszerűség tekintetében legállandóbbnak a biológus kutatógárda bizonyult. Közülük is legtöbben „A Bakony állatvilága" című főtémát művelik, így bizonyos eltolódás következett be a zoológia javára. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy minden állatcsoport kutatása megoldott. Senki sem foglalkozik pl. a pókszabású állatok népes csoportjának kutatásával, vagy a szipókás rovarokkal, a rákokkal stb. így még a Bakony állatvilágának kutatásán belül is bőséges választék van 15