A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat
míg a sziklacsúcsot megbontó IV. sz. „Rókalyuk" bányaüregben a bazalt alatt feltárult tufaréteg vastagsága csak 1,5 m volt. Mindenesetre megállapítható, hogy ebben a vulkáncsoportban ezt a bazaltkúpot pusztították a legnagyobb eróziós-erők, melyek lefolyását követni és jellemezni a mai morfológiai viszonyok mellett nehéz és bizonytalan. Annyi megállapítható, hogy a bazaltkúp nagymérvű lepusztulásának kőzetanyaga és törmeléke főleg a meredek vulkáni kúp tövében, átlag 200— 260 m magassági közben, a pannonkorú, homokos alapzaton halmozódott fel, és gallérszerűen veszi körül a karcsú meredek bazaltkúp alját. Ez az omlástömeg anyagára nézve méteres és laza összefüggésben maradt bazaltoszlopok halmaza, melyek összekeveredve találhatók az alapzat homokjával, melybe besüllyedtek. A gulács-hegyi bazaltkúp tövénél felhalmozott bazalt-omlástömeg van. A gulácsi bazaltkúpot félkör alakban termelő bányaüregből 1944-ig ezt az omlástömeget termelték, tehát csak évtizedes termelés után, ebben az évben jutottak el a csúcs szálban álló, oszlopos bazalttömegéhez. Sajnos ezután már ebben a bányafeltárásban, az omlástömegek mellett a csúcs szálban álló, szép oszlopait is termelték, és így itt is megbontották a vulkáni kúp egységét, morfológiáját. (A Gulács-hegy felépítését, és ezen évtizedben termelő bányaüregek települését a 5. ábra geológiai szelvénye rögzíti.) A Gulács-hegy bazaltkúpjának fő tömegére és a kőbányászat tárgyát képező bazalt megjelenésére, kialakulására nézve megállapítható, hogy sötétszürke színű, apró szemcsés, tömött szövetű és az egész hegycsúcsban elég szabályos oszlopos elválású kőzet. Ezek a bazaltoszlopok átlag 30—40 cm átmérőjűek, és közel függőleges helyzetben, a csúcs irányában futnak össze. De a csúcs északi oldalán, átOUÍ/ÍCS tí£Gr G£OlÓG//f/ SZÍL/M/f 4oey y Gulàcs-htgt/ ,r 393 i Z>/ f JÛO/câft/tâ/r A -2->"^4 гяо ^S^^^^'/^^^^x^ we _^-~-^ •:. • v • ^--^ * уатюЛетаА г у ^ \batalt '.•;;:í\aaza(t omlós \~«^\betetöofil ù soo lag 280 m magasságban, kis tömegben, mintegy foltszerűen fekete színű, igen tömött szövetű és vékony, szabálytalan oszlopszerűen elváló bazalttípus jelenik meg, a főtömeg vastagabb, oszlopos tömegében. A gulácsi vulkáni-kúpot felépítő oszlopos bazalt kőzettani sajátságait a következőkben jellemezhetjük: A tömött szövetű bazaltot felépítő ásványok közül szabad szemmel, vagy kézinagyítóval csak a zöld színű olivin kristályszemcsék ismerhetők fel. A bazalt vékonymetszetét mikroszkóp alatt vizsgálva megállapítható, hogy mikroszövete: hipokristályosan porfiros, mert alapanyagában az üveg is megjelenik. Alapanyagát felépítő ásványos elegyrészek a plagioklász-földpát léc alakú prizmás kristályai majd az augit zömök prizmái, továbbá a magnetitszemcséi, az apatit tűalakú kristályai és ezen ásványszemcsék közötti kevés helyet kőzetüreg tölti ki. Ebben az alapanyagban, mint beágyazások ülnek a nagy, a kőzetben szabad szemmel is látható olivinkristályok. A Gulács-hegy bazaltjának kémiai összetétele I. II. SiO, 45,83% AbOj 15,12 46,00% SiO, 45,83% AbOj 15,12 16 17 Fe-,0. 2,24 2 85 Feb' 7,70 6,91 MgO 8,04 CaO 9,47 NaoO 3,40 791 MgO 8,04 CaO 9,47 NaoO 3,40 9,31 MgO 8,04 CaO 9,47 NaoO 3,40 3,42 K)0 2,78 2,06 ШЭ+ 1,34 221 H 2 0 — 0,45 0,54 ! CCb 0,29 0,22 TiO., 2,28 2,30 P.,0-, 0,84 0,48 Cl 0,10 S 0,03 Cl 0,10 S 0,03 NiO 0,01 MnO 0,18 SrO 0,02 0,19 MnO 0,18 SrO 0,02 BaO 0,10 BaO 0,10 100,22% 100,57% fajsúly: 2,93 2,855 fajsúly: 2,93 Elemző: Endrédy Endre Simó Béla 5. A Gulács-hegy geológiai szelvénye 5. Geologisches Profil des Gulács-Berges 5. The geological profile of the Gulács-hegy 128
